A gyermekkori ételallergiák, különösen a tejfehérje allergia gyakorisága bár növekvő tendenciát mutat, de messze nem olyan gyakoriságú, mint amire a különféle nem validált orvosi tesztek utalhatnak. Európában a tehéntejfehérje allergia terheléssel hitelesített gyakorisága legfeljebb 1%, ugyanakkor az IgG alapú tesztek 50-60%-a pozitív tejfehérjére. Ennek ismert evidenciákkal igazolt jelentősége nincsen, a tejfehérje bevitellel mutat összefüggést, de évtizedek óta ismert, hogy ez nem jelenti sem az allergiát, sem a szenzitizációt (1).
Az ételallergiák, így a gyermekkorban leggyakoribb tejfehérje allergia, diagnózisa az Európai Gyermek-gasztroenterológiai Hepatológiai és Táplálástudományi Társaság hivatalos ajánlása alapján nem vérvétellel, hanem terheléssel-megvonással lehetséges. Számos alternatív diagnosztikai megközelítés népszerű az allergiák diagnózisában, mint például a biorezonancia, a kineziológia, az iridológia, a hajelemzés, a citotoxikus teszt, valamint az IgG és IgG4 szintek. Azonban ezek a tesztek jelenleg nem validáltak, és nem ajánlhatók ételallergia diagnosztizálására (2).
A teljes állásfoglalás megtekinthető a kapcsolt dokumentum alatt.
