A kontakt allergia standard, rutin vizsgálómódszere, az epicutan (EC) teszt
jelentősége
kiemelkedő a bőrgyógyászati-allergológiai gyakorlatban. A teszt részét képző
allergének sora évtizedek alatt
folyamatosan bővült, illetve változott. Az allergének szenzibilizációs
gyakoriságainak rendszeres
monitorizálása a bőrgyógyász-allergológusok feladata, melynek segítségével
átfogó képet kaphatnak az egyes
kontakt allergénekről, új allergének tesztekbe való illesztésének
szükségességéről. A napi gyakorlatban
rendszerint a környezeti standardsort alkalmazzuk, azonban a beteg
anamnéziséhez igazodva egyéb EC sorozatok
is rendelkezésre állnak.
A vizsgálathoz alkalmazott tesztet Nesser
(1884), Jadasson (1885), Block (1911)
munkáját összegezve, 1916-tól Cook standardizálta, majd „patch test”-ként
használta. A nemzetközi
standardizálás folyamatát a Scandinavian Committee for Standardization of
Routine Patch Testing 1962-1967
között indította el. Európában 1985-től az European Environmental and
Contact Dermatitis Research Group
(EECDRG), 1988-tól az European Society of Contact Dermatitis és ezen belül a
European Baseline Series
Munkacsoport látja el a standardizálás felügyeletét és koordinálását.
A
folyamatosan fejlődő metodikát
tekintve, a teszt leolvasása 2007 óta hét napos időtartamban szükséges.
Magyarországon az EC tesztek
alkalmazásának és bevezetésének úttörői Rajka Ödön és Korossy Sándor voltak.
1967-ben Király Kálmán
professzor az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI) hatáskörébe kerülő
Allergológiai Laboratórium
létrehozásáról döntött (vezető: Horváth Endre, Hamar Matild, majd Temesvári
Erzsébet.) Itt került sor a
hazánkban első, bővebb, országos felhasználásra ajánlott környezeti standard
EC sor megalkotására az 1970-es
évek során. Ezen tesztsor főbb allergén-csoportjai viszonylag állandók,
többek közt fémek, illatok,
gyógyszerek, tartósítószerek, kozmetikai összetevők alkotják. A csoportokon
belül viszont időről időre újabb
vegyületek jelentek meg a mindennapi élet változása, valamint a tudomány,
gyógyászat fejlődése révén.
1973:
chloramphenicol bevezetése a hazai rutin tesztsorba
1974: phenylbutazon
hazai bevezetése
1978: Korossy Sándor
Nebenführer László segítségével négy fővárosi és négy vidéki intézet adatait
összegezve egy átfogó hazai
allergológiai felmérő tanulmányt készített.
1976-tól 2005-ig Temesvári
Erzsébet volt az OBNI Allergológiai
Laboratórium és Szakambulancia vezetője. Az elődök munkásságára támaszkodva,
az Európai Kontakt Dermatitis
Kutató Csoport és a KGST Államok Kontakt Dermatitis Kutató Csoportja által
javasolt tesztsorok ötvözésével
alkotta meg az OBNI által alkalmazott rutin EC sort, mely a további
évtizedekben az alábbiak szerint
folyamatosan bővült:
Az 1980-as évektől kezdődően Temesvári Erzsébet
megindította a propolisz és a rezorcin
tesztelését, 1987-88-ban hazai adatokat szolgáltatott egy európai
epidemiológiai vizsgálat keretében a
nikkel szenzibilizáció hazai helyzetéről.
1990-től kezdve lett a
tesztsor része a propilénglikol, thiomersal,
higany(II)-amidoklorátum, Quaternium-15, p-tert-buthylphenol formaldehid
gyanta és Kathon CG®.
1993-tól a
rutinsor a Fragrance mix I és komponenseivel (fahéj alkohol, fahéj aldehid,
eugenol, amyl-fahéj aldehid,
hydroxycitronellal, geránium olaj, isoeugenol, oak moss) bővült.
1993: a
Magyar Dermatológiai Társulat
Kontakt Dermatitis Munkacsoport megalakulása1999-től a sesquiterpén lacton,
propylenglycol és a primin
tesztelése is bevezetésre került.
2001-ben illatanyag érzékenység
magyarországi multicentrikus vizsgálata
zajlott.2004-ben lokális kortikoszteroidok szenzibilizáló hatását vizsgáló
hazai, multicentrikus vizsgálat,
valamint fogászati sor kialakítására javaslat történt.
2005-től, az OBNI
megszűnésével az Allergológiai
Laboratórium és Szakambulancia a Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és
Bőronkológiai Klinika hatáskörébe
került, 2016-ig Temesvári Erzsébet, majd 2016-tól Pónyai Györgyi
vezetésével.
2006-ban bevezetésre került az
atopy patch teszt.
2007-2008-ben epoxy gyanta,
metildibromo-glutaronitril, a budesonid és a
tixocortol-pivalat bevezetése a rutin sorba - ezen allergénekkel kapcsolatos
magyarországi multicentrikus
vizsgálat történt.2012-ben magyarországi multicentrikus vizsgálat készült
Fragrance mix II és komponenseinek
(citral, citronellol, cumarin, farnesol, hexycinnamal,
hydroxyisohexyl-3-cyclohexene)
felhasználásával.
2013-ban a cocamidopropyl-betain és a levendulaolaj is
a környezeti rutinsor része
lett.
2014-ben történt a methilisothiazolinon beemelése a környezeti
rutinsorba.
2016-tól kezdődött az
akrilátok (2-hidroxietil-metakrilát, metil-metakrilát, etil-akrilát)
tesztelése.
2017-től a d-Limonene és a
linalool,2018-tól a lauril-glükozid, a decil-glükozid, a Lyral®,2019-ben a
sorbitan sesquioleate
tesztelésének megkezdése.
A Magyar Dermatológiai Társulat Kontakt
Dermatitis Munkacsoportja 1993 novemberében
alakult meg 52 fővel, Nebenführer László elnökletével (tudományos titkár:
Temesvári Erzsébet, szervező
titkár: Kohánka Valéria. A csoport célkitűzései között szerepelt az európai
szervezethez való csatlakozás,
az epidemiológai és munkaegészségügyi helyzet felmérése. Konkrét programként
felmerült az EECDRG által
javasolt standard sorozat bevezetése. Ebben az évben jelent meg módszertani
levél az „Allergológiai
bőrtesztek kivitelezése és értékelése” címmel a Dermato-venerológia Haladása
című folyóiratban (Temesvári
E)
A Munkacsoport elnöke 1997 szeptemberétől Temesvári Erzsébet (titkár:
Kohánka Valéria, Jurcsik Ágnes,
majd Pónyai Györgyi). Elnök 2018-tól Pónyai Györgyi, titkár: Nagy
Gabriella
Az elmúlt évtizedek során a
Munkacsoport tagjai a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) éves
Nagygyűlésein, valamint a Magyar
Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) Kongresszusain és
rendezvényein is számos előadást
tartottak, beszámoltak az egyes allergénekre irányuló hazai vizsgálatok
eredményeiről nemzetközi
kitekintésben, és esetismertetéseket tartottak. Munkaértekezleteiken
rendszeresen áttekintették az egyes
allergének hazai adatait, a típusos szenzibilizációs trendeket, nemzetközi
metodikai ajánlásokat.
Figyelemmel kísérték a gyógyszerallergiás vonatkozásokat (Baló-Banga J.
Mátyás) valamint az allergiás
foglalkozási bőrbetegségek hazai epidemiológiai adatait, munkaképességre
gyakorolt hatását is (Kohánka
Valéria)
Ezek között, a Munkacsoport 2008. november 28-án lezajlott
ülésén tárgyalta a nemzetközi
előírásoknak és gyakorlatnak megfelelő, újabb metodikai előírásokat. Ezen az
ülésen fogadta el, és javasolta
az első 20-60. perces leolvasást, majd 48 órás expozíciót követően a 48, 72,
96 órás és a 7. napos
leolvasást, mely módszer az EC tesztelésben hazánkban ma is hatályos
A
környezeti standard rutinsor
tagjainak száma a kezdeti, 1976-os év adataihoz képest napjainkra több mint
megkétszereződött A tesztsor
felgyorsuló bővülése az 1990-es évek végétől kezdődő hazai multicentrikus
vizsgálatok eredményeinek is
köszönhető
Ezen vizsgálatok alapján elkészült hazai és nemzetközi
publikációkba a Magyar Kontakt Dermatitis
Munkacsoport tagjai, illetve alkalmanként az ország több régiójából is
közreműködő bőrgyógyász kollégák is
fontos adatokat szolgáltattak:
1. Becker K., Temesvári E., Németh I.:
Patch testing with fragrance mix and
its consituents on Hungarian population. Contact Derm. (1994) 30,
185-186.
2. Temesvári E., Baló J. M., Husz
S., Judák R., Kohánka V., Mészáros Cs., Remenyik É., Szegedi A., Nebenführer
L., Somos Zs.: Illatanyag
allergia magyarországi multicentrikus vizsgálata. Bőrgyógy. Vener. Szle.
(2001) 77, 59-69.
3. Temesvári E.,
Németh I., Baló-Banga J. M., Husz S., Judák R., Kohánka V., Mészáros Cs.,
Reményik É., Szegedi A.,
Nebenführer L., Somos Zs.: Multicentric study of fragrance allergy in
Hungary. Contact Derm. (2002) 46,
325-330.
4. Soós Gy., Baló-Banga J. M., Bata Zs., Husz S., Károlyi Zs.,
Kis K., Kohánka V., Nagy G.,
Nebenführer L., Somogyi T., Soós É., Török L., Németh I., Temesvári E.:
Corticosteroid kontakt
szenzibilizáció magyarországi multicentrikus vizsgálata. Bőrgyógy. Vener.
Szle (2004) 80, 203-208.
5. Pónyai
Gy., Németh I., Husz S., Jurcsik Á., Nebenführer L, Dinnyés M., Némethy P.,
Kohánka V., Temesvári E.: Magyar
Dermatológiai Társulat Kontakt Dermatitis Munkacsoport multicentrikus
vizsgálata epoxy gyanta, MDBGN,
tixocortol-pivalat és budesonid kontakt szenzibilizáció tesztelésére
2007-2008. Bőrgyógy Vener Szle (2010)
86, 71-75.
6. Pónyai G., Németh I., Husz S., Jurcsik Á., Nebenführer L.,
Dinnyés M., Némethy P., Kohánka V.,
Temesvári E.: Contact hypersensitivity to epoxy resin,
methyldibromoglutaronitrile, tixocortol pivalate and
budesonide in Hungary: a study in 1448 patients. G Ital Dermatol Venereol.
(2011) 146, 53-56.
7. Pónyai Gy.,
Németh I., Temesvári E.: Patch testing with Fragrance mix II. Dermatitis
(2011) 22, 169-170.
8. Pónyai G.,
Németh I., Altmayer A., Nagy G., Irinyi B., Battyáni Z., Temesvari E. on
behalf of the Hungarian Contact
Dermatitis Group. Patch test with fragrance mix II and its components.
Dermatitis (2012) 23, 71-74.
9. Pónyai
Gy., Altmayer A., Fábos B., Irinyi B., Nagy G., Dinnyés M., Kohánka V.,
Németh I., Temesvári E.: Contact
hypersensitivity to lavender oil in Hungary: a multicentre survey 2013-2014.
Journal of Dermatologic
Research and Therapy. Current Issue (2015) Volume No: 1, Issue No 1.
doi:10.14302/issn.2471-2175.jdrt-15-858
10. Pónyai Gy., Németh I.,
Temesvári E.: Methylchloroisothiazolinone/
Methylisothiazolinone and Methylisothiazolinone Sensitivity in Hungary,
Dermatology Research and Practice,
vol. (2016), Article ID 4579071, 5 pages, 2016.
doi:10.1155/2016/4579071.
11. Pónyai G, Németh I, Nagy G.,
Fábos B, Irinyi B, Dinnyés M, Altmayer A, Temesvári E.:
Methylchloroisothiazolinone / methylisothiazolinone
and methylisothiazolinone hypersensitivity in 1122 patients: A national
multicenter study organized by the
Hungarian Contact Dermatitis Group. Contact Dermatitis. (2019) 81(6),
467-469.