A Dunántúli Diabetes Hétvégét ezúttal a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Belgyógyászati, Diabetes és Anyagcsere Centruma, valamint a Magyar Diabetes Társaság rendezi. A napjainkra méltán országos hírnevet szerzett eseményre immáron 17. alkalommal kerül sor. Az eseményt a folyamatos szakorvos-továbbképzési rendszerben (CME) az MDT Diabetológus Orvosa minősítésére, továbbá mint a gyógyszerészek, a szakdolgozók hivatalos pontszerző rendezvényét akkreditálták. Az első DDH-t 20 esztendeje tartották, akkor 32 szakember gyűlt egybe. Egykoron a résztvevők egyike sem gondolta, hogy a tanulni vágyó hallgatóság két évtized múlva már mintegy ezer fősre duzzad. A töretlenül fejlődő programsor alapítói között volt dr. Éger István háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi elnöke. Személyesen egyéb elkötelezettségei miatt ezúttal nincs jelen, gondolatait azonban megosztja a résztvevőkkel. –Minden túlzás nélkül mondom, hogy az első Dunántúli Diabetes Hétvége a praxisfejlődésemben máig meghatározó jelentőségű. És nemcsak az ott megszerzett tudás miatt, hanem mert követendő lett az ott megtapasztalt kollegialitás, a kórképpel kapcsolatos megközelítés és látásmód, amit a gondolkodó orvos a napi munkájában továbbvihetett, hasznosíthatott. Akkor persze nem tudhattuk, hogy a kezdeményezésünk mivé növi ki magát. De állítom, méltó, igazságos, rangos eseménnyé lett az idők során. Igen, mert a szervezők, ahogy anno kigondolták, az fejlődésre és győzelemre volt ítélve.
–Sajnos ennek egy negatív tendencia is kedvez. Nevezetesen, hogy az utóbbi 20 évben a diabéteszesek száma úgy Európában, mint Magyarországon drámaian megemelkedett.
–A növekedés egyebek között a helytelen életmóddal, a vércukorszint átlagának emelkedésével, a glukózintoleranciával és a népbetegség-méreteket öltő elhízással magyarázható. Nem tagadom, hihetetlenül jó érzés hallani, hogy napjainkra csaknem ezer orvos kolléga és szakdolgozó a legkorszerűbb szintű képzésben részesülhet, s kaphat a hogyan továbbról tájékoztatást a Dunántúli Dia¬betes Hétvége során.
–Amit mond, annál fontosabb, mivel a szakma minden beteg mellé egy-egy diabetológust nem tud és nem is állíthat…
VIDEO
–Még akkor sem, ha ismert, a diabétesznek az érbetegség kialakulásában milyen komoly szerep jut. Örülök, hogy kinőtte magát a rendezvény. Komolyan gondolom, hogy az alapellátásban – ennek prioritásáról ugyan állandóan szó esik, a gyakorlatban azonban nem sok minden történik – az érrendszeri betegségek és a diabétesz gondozásának meghatározónak kellene lenniük. A DDH apropóján is hangsúlyozom, hogy a népegészségügyre szánt forintokból az alapellátás finanszírozásának javításával a cukorbetegek ellátására a mindenkori kormánynak pénzt kell fordítania. Már csak azért is, mert a pozitív hozadékokkal az invesztíció sokszorosan megtérül.
–Miként értékeli azt, hogy a DDH programján a társszakmák orvosai a szakdolgozók jelenlétét is nagyon fontosnak tartják?
–Számunkra már az első rendezvénynek is ez volt a legnagyobb üzenete. Hiszen ott partnerként jelentek meg a szakdolgozók, akiktől mi, orvosok a diabéteszes láb gondozásától kezdve a diétás tanácsadáson át az egyéni bánásmód mibenlétéig profi ismereteket kaptunk. Már akkor is hallhattunk előadásokat a gondozásról, amiket Észak- és Nyugat-Európában megfelelően működtetnek, ahol a diabétesz-gondozás jó részét a magasan kvalifikált szakdolgozók – diabetész-nővérek – végzik el, s ami nálunk ma is csak vágyálom. A DDH-t kitaláló kollégák hihetetlen professzionalizmusa, tudása, tapasztalata Európa boldogabbik végéből származik. Csodálatos az alapítók és a hozzájuk társulók rögeszmés, megszállott elszántsága. Az, hogy mennyire szeretnék, ne csak másutt, hanem Magyarországon is honosodjék meg a professzionális ellátás…
–Úgy tudom, a MOK-on belül is teret kap a DDH-n képviselt koncepció.
–Az a területi szervezet, ahol otthonra lelt a Dunántúli Diabetes Hétvége, mindenképpen érdekelt abban, hogy a rendezvénynek híre legyen, a diabétesszel foglalkozó szakemberek az elhangzott előadásokat, hozzászólásokat mind szélesebb körben megismerjék, a kamarai tagok számára is eljuttassák. A MOK pedig minden előremutató, sokakat megmozgató, továbbképző rendezvénynek jó hírét kelti, erkölcsileg támogatja. A DDH pedig ilyen. Sok egyéb között azért, mert a háziorvosok pozícióját méltó módon erősíti. Miután az alapellátáson belül a népbetegség-méreteket öltő diabétesz gondozását fontos magasabb szintre emelni, örömmel üdvözöljük, hogy a Diabetes Társaságon belül életre hívják a Háziorvosi Szekciót. MOK-elnökként és háziorvosként is örömmel fogadom, hogy a Diabetes Társaság az alapellátásban a diabétesz-gondozásra koncentrál. Remélem, ragályos lesz a kezdeményezés, és a Társaságon belül a Háziorvosi Szekció az elkövetkezendő időkben nagy létszámnak örvend majd.
Krasznai Éva 
PÁLYÁZATOK 
