A diabeteses betegek száma mára eléri a 250 milliót, és az előrejelzések szerint 2025-re 380 millió diagnosztizált cukorbeteg él majd a világon. Az Egyesült Államokban végzett Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés szerint 2005-2006-ban a diabetes prevalenciája 12,9% volt. A megfelelő irányelv fontosságát jelzi, hogy a diabeteses beteg laboratóriumi költsége 2,3-szerese az egészséges ember laboratóriumi vizsgálatainak. Az amerikai Nemzeti Klinikai Biokémiai Intézet 2002-ben adta ki utolsó irányelvét a Diabetes Mellitus Laboratóriumi Diagnosztikájáról és Vizsgálatairól, melyet most multidiszciplináris team vizsgált felül a legújabb evidence-based eredmények alapján, és dolgozta ki az új ajánlásokat.
Az új irányelv nemzetközi használatra lett kifejlesztve, azonban tekintettel az egyes országok protokolljai és hozzáférhetőségi különbségeire, helyi adaptációja szükséges.
Az irányelv a cukorbetegség diagnózisára és szűrésére a vénás plazma glukóz mérést javasolja. Meghatározza a vérvétel módját és szükségességét, minták tulajdonságait és a laboratóriumi feltételeket. Az új irányelvben szerepel a HbA1c alapján történő diagnózis lehetősége, mely akkreditált laboratóriumi feltételeket igényel, NGSP (National Glycohemoglobin Standardization Program) által meghatározott módszer alapján. A HbA1c meghatározást befolyásolják a betegnél esetlegesen fennálló hemoglobinopathiák, illetve az egyes vörösvértest anyagcserét érintő zavarok, melyről a laboratóriumot értesíteni kell. Ágy melletti HbA1c meghatározás nem használható diabetes diagnosztizálására.
A vércukormérő készülékek az irányelv szerint a cukorbetegség diagnózisára és szűrésére korlátozottan alkalmasak, azonban kiemelkedő szerepük van a fennálló cukorbetegség követésében. Minden inzulinnal kezelt cukorbeteg, és olyan 2-es típusú cukorbeteg esetén javasolja a rendszeres vércukormérést, ahol terápiamódosítás történt. Diétával kezelt 2-es típusú diabetesben ezidáig nincsenek megfelelő adatok a vércukormérő készülék rendszeres használatának terápiás előnyeiről.
Az új irányelv meghatározza a folyamatos glukóz monitorozás folyamatát és helyét a mindennapi gyakorlatban evidence based elvek alapján. 1-es típusú cukorbeteg felnőttek esetében hatékony HbA1c csökkenés érhető el folyamatos glukóz monitor alkalmazásával, mely adatok hiányában gyermekek esetén nem bizonyított, azonban valószínűleg gyermekek esetén is hasonlóan jótékony hatású. Javasolható még fel nem ismert és gyakori hypoglicamiák felismerésére és követésére.
Noninvazív vércukormérési technika vércukor monitorozáshoz még nem elérhető.
Genetikai markerek vizsgálata csak speciális diabetes formákban és neonatalis diabetes esetén javasolt az ajánlás szerint. Autoimmun markerek vizsgálata diagnózisra nem alkalmas, nem javasolt cukorbetegek rokonainak szűrésére sem. Felnőtt cukorbetegek esetében azonban klasszifikációra alkalmas lehet, illetve fokozott genetikai kockázatnak kitett gyermekek esetében szűrés formájában. További tanulmányok szükségesek annak a felmérésére, hogy az autoimmun markerek milyen szerepet tölthetnek be kettes típusú diabeteses betegek kezelésre adott válaszaiban. Az autoimmun markerek szűrése a mindennapi klinikai gyakorlatban nem javasolt.
Inzulin, C-peptid és proinzulin szint mérés rutinszerűen nem javasolt, egyes kérdéses esetekben, például 2-es típusú diabetes képében, azonban ketoacidosissal jelentkező cukorbetegség differenciálásában lehet szerepe.
Forrás: Diabetes Care 34:1419–1423, 2011
http://care.diabetesjournals.org/content/34/6/1419.full.pdf+html
PÁLYÁZATOK 
