Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Társasági hírek


Hírkategória: Összes hírkategória
  • A háziorvos szerepe a diabéteszes betegek ellátásában
    2019.10.11. | KDH Hírmondó | Hírkategória: Tudósítás rendezvényekről

    A 2-es típusú diabétesz komplex anyagcsere-betegség, amely fokozott kardiovaszkuláris rizikóval és különféle kórállapotokkal, szövődményekkel társulhat. Ebből adódóan a hatékony kezeléséhez számos diszciplína együttműködése szükséges, de egyetértve az MDT szakmai irányelvének megfogalmazásával: „A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők gondozása a komplex háziorvosi ellátás keretében valósulhat meg a legeredményesebben.”

    Hogy mit is jelent ez a gondozás a gyakorlatban, azt Arnold Csaba professzor találóan így határozta meg: „A gondozás a korszerű egészségügyi ellátás egyik fő módszere, amelynek segítségével az egészségügy preventív jellegét tudjuk megvalósítani a gyógyító ellátásban.”

    A gondozás elemei, amit a mindennapi gyakorlatban a praxisokban alkalmazni javasolt:
    • a gondozásra szorulók felkutatása,
    • a gondozandók nyilvántartása,
    • gyógykezelés és ellenőrzés,
    • szövődmények ellenőrzése,
    • a gondozottak rehabilitációja.

    Tekintettel a betegség krónikus és kezdetben tünetmentes jellegére ezen betegcsoport csak célzott szűréssel kerülhet az egészségügyi ellátás látókörébe és kaphat adekvát ellátást, amibe az életmódot illető tanácsok és gyógyszeres terápia egyaránt beletartozik. Hazánkban a diabétesz kockázatalapú szűrésének leginkább elfogadott és az MDT által is javasolt módja a nemzetközileg validált FINDRISC kérdőív magyar változata, amelynek segítségével egyszerűen kiszűrhetők azon egyének, akik prediabétesz/diabétesz vonatkozásában magas rizikóval rendelkeznek és akiknél a szénhidrátanyagcsere-állapot tisztázása céljából OGTT (terheléses vércukorvizsgálat) elvégzése indokolt. Bár a módszer egyszerű, olcsó és rendkívül hatékony, sajnos a mindennapi használata az alapellátásban még egyáltalán nem elterjedt. Ennek javítása céljából hasznos lenne a kérdőív integrálása a háziorvosi szoftverekbe, sőt akár az EESZT-be is.

    A betegek nagy száma és a krónikus betegségek komplexitása miatt a korszerű informatikai rendszereknek, a strukturált adatrögzítésnek szintén meghatározó szerepe van a gondozás hatékonyságának javításában.

    Jól ismert, hogy a diabéteszben szenvedők mind az összhalálozás, mind a kardiovaszkuláris mortalitás tekintetében fokozott rizikóval rendelkeznek a nem diabéteszes populációhoz képest. Egy a közelmúltban a New England Journal of Medicine hasábjain megjelent kohortvizsgálat rámutatott, hogy ez a rizikó számos esetben csökkenthető lenne. A tanulmányban 1998 és 2012 között a svéd diabéteszregiszter adatai alapján 271 174 diabéteszes és 1 355 870 nem diabéteszes beteget vizsgáltak öt rizikófaktor (emelkedett HbA1c, emelkedett LDL-koleszterin-szint, albuminuria, dohányzás, emelkedett vérnyomás) alapján. Azt találták, hogy amennyiben a fennálló diabétesz ellenére mind az öt tényező esetében sikerült a célértéket elérni, akkor az összhalálozás, az AMI és a stroke kockázatát illetően már nem volt érdemi különbség a diabéteszes és a diabéteszben nem szenvedő csoport között. A Steno-2 vizsgálat post hoc analízise pedig igazolta, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek kezelésének átlagos éves költsége alacsonyabb intenzív, mint konvencionális terápia esetén. A különbség pedig elsősorban a kardiovaszkuláris szövődményekre fordított kiadások csökkenéséből adódik.

    A diabetológiában az elmúlt néhány évben rendkívüli fejlődés volt megfigyelhető. Új hatóanyagcsoportok, hatékonyabb inzulinok, korszerűbb vércukormérési eszközök jelentek meg, amelyek lehetőséget biztosítanak a szövődmények hatékony megelőzésére, illetve betegeink életminőségének javítására. Ezért aztán elengedhetetlenül szükséges az alapellátók folyamatos képzése, valamint az új ismeretek mindennapi gyakorlatba történő beépítése.

    Nagy előrelépés ebben a folyamatban, hogy ma már a háziorvosi szakvizsgára is ráépíthető a diabetológiai licence, amelyhez azonban – bár erről már számos fórumon történt egyeztetés – a finanszírozó felírási jogosultságok sajnos egyelőre még nem társítottak.

    Dr. Rosta László

Vissza

Legfrissebb kongresszusok

További rendezvények