A sajtónyilvános szimpóziumra és kerekasztalra 2021. november 12-én, 9:30-11:30 között került sor, hibrid formában a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében. A rendezvényt Prof. dr. Altorjay István, a MOTESZ elnöke, valamint dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ volt elnöke, az MTA köztestületi igazgatója nyitotta meg. A moderátor feladatait Prof. dr. Kempler Péter, a MOTESZ és a Közép-európai Diabetes Társaság leendő elnöke, a Magyar Diabetes Társaság elnökhelyettese, volt elnöke látta el.
A rendezvény fővédnöke Novák Katalin családokért felelős miniszter volt, 
aki egyúttal az első előadást is tartotta „A diabetes népegészségügyi és családpolitikai perspektívái” címmel. Előadásában összefoglalta mindazokat az intézkedéseket, melyek az utóbbi években jelentősen javították a cukorbeteg gyermekek életkörülményeit. Ennek részeként meghatározott körülmények fennállása esetén 98%-os támogatással juthatnak hozzá a cukorbeteg gyermekek a inzulinpumpához, a szenzorhoz, szerelékhez és távadóhoz. A gyermekdiabetológiai szakellátóhelyek 2020-ban és 2021-ben egyaránt 500 millió forint támogatásban részesültek és további kétszer 100 millió forint támogatást kaptak a cukorbeteg gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek. Az elmúlt két évben állami támogatásból sikerült fedezni valamennyi, cukorbeteg gyermekek részére szervezett nyári tábor költségeit.
Dr. Oberfrank Ferenc „Az orvoslás dilemmái a XXI. században” címmel tartott kiváló összefoglaló előadást, kitérve számos szempontra (pl. média és jogi aspektusok), melyek napjainkban számottevően befolyásolják a gyógyító munkát. Dr. Bidló Judit, a NEAK ártámogatási főigazgató helyettese „A diabetes ellátás finanszírozásának jelenlegi helyzete és a jövő kihívásai” címmel tartott előadásában a finanszírozás aktuális kérdéseivel, ill. az ezek által felvetett problémákkal foglalkozott.
Prof. dr. Kempler Péter „Gondolatok az inzulin 100 éves évfordulója kapcsán” címmel tartotta meg előadását. Az inzulin napjainkban is az egyetlen életmentő vércukorcsökkentő készítmény, a további antidiabetikumok nagyrészt az inzulinelválasztás serkentésén, ill. az inzulinhatás javításán, az inzulinrezisztencia csökkentésén keresztül hatnak. Hazánkban az inzulin az 1920-as évektől kezdődően térítésmentesen állt a betegek rendelkezésére – az egyetlen további ország, amely akkoriban ugyanezt biztosította betegei számára, Kanada volt. A múlt század 20-as éveiben két magyar gyár, a Chinoin és a Richter is gyártott inzulint. Az elnyújtott hatású bázis analóg inzulinok elsősorban a vércukoreséssel (hypoglycaemiával) járó epizódok számát csökkentik, különösen éjszaka. Örvendetes, hogy hazánkban minden korszerű vércukorcsökkentő készítmény elérhető, de ugyanakkor az EU 27 országa közül az analóg inzulinok alkalmazását tekintve sereghajtók vagyunk.
Lengyel Csaba professzor, az MDT leendő elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnöke, a diabetesszel összefüggő célszerv-károsodásokat foglalta össze előadásában. A cukorbetegek elsősorban a diabetes szövődményeiben halnak meg, sőt, a szövődmények kezelésével összefüggő kórházi költségek jelentik a diabetes költségeinek legjelentősebb hányadát. Amint arra Lengyel professzor rámutatott, a kórházi költségekkel összehasonlítva az antidiabetikumokra fordított összeg elhanyagolható mértékű.
Más irányú elfoglaltsága miatt Novák Katalin miniszterasszony a kerekasztal munkájában már nem tudott részt venni. Az előadók mellett dr. Beneda Attila helyettes államtitkár, Prof. dr. Wittmann István, az MDT elnöke, a MANET alelnöke, valamint Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége elnöke vett részt a kerekasztalban, melyet ugyancsak Prof. dr. Kempler Péter moderált. Szóba került a veszélyhelyzeti inzulinkezelés mérlegelése. Dr. Füzesi Brigitta ismertette, hogy a pandémia miatt igen jelentős számú kontrollvizsgálat maradt el, a diabetológiai kontrollok esetében ez a vizsgálatok harmadát jelentette. Természetesen a diszkusszió kapcsán több szempontból is szóba került a pandémia. Prof. dr. Kempler Péter utalt rá, hogy cukorbetegekben a COVID-19 infekció halálozása háromszorosa a nem diabetesesekben észleltnek. Ezzel kapcsolatban Dr. Oberfrank Ferenc megemlítette, hogy a nemzeti pandémiás terv és a poszt-COVID stratégia kialakításában a későbbiekben számít a MOTESZ segítségére.
A kávészünetet követően három diabetológiai szakmai előadásra kerül sor.
Lengyel Csaba professzor „Kalandozás a kardiológia és a diabetológia határterületén”, Wittmann István professzor „Diabetes és krónikus vesebetegségek”, Kempler Péter professzor „Neuropathia diabetica klinikai képe és diagnosztikája” címmel tartott előadást.
A diszkusszió kapcsán hangsúlyt kapott, hogy a krónikus vesebetegek számát jelentősen alábecsüljük, és a diagnosztikában még mindig nem tulajdonítunk megfelelő jelentőséget a becsült glomerulus filtráció mérésének. Szóba került, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a GLP-1 analógok vélhetően neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá az alfa-liponsav javítja a glikémiás kontrollt. A Magyar Orvostudományi Napok további előadásai az érelmeszesedés kérdéskörét járják körül, a november 12-e délutáni, valamint a november 13-i délelőtti előadásokat a Magyar Atherosclerosis Társaság, a Magyar Stroke Társaság, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nephrológiai Társaság által delegált előadók tartják, melyek közül Karádi István professzor, az MTA rendes tagja előadását érdemes kiemelni, melynek témája: „Új szemlélet az emelkedett Lp(a) kezelésében” volt.
A 2021. évi Magyar Orvostudományi Napok programját Prof. dr. Kempler Péter és Prof. dr. Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkára állította össze. Megrendezését a Novo Nordisk, a Sanofi-Aventis, az Astra-Zeneca és az Egis támogatása tette lehetővé, melyet ezúttal is köszönünk.
Prof. dr. Kempler Péter
PÁLYÁZATOK 
