András – engedtessék meg, hogy évtizedes barátságunk folytán a hivatalos formát mellőzve említhessem – 1950. december 4-én született a békés megyei Nagybánhegyesen. Orosházán érettségizett, 1976-ban szerzett általános orvosi diplomát a szegedi Szent-Györgyi Albert Egyetemen. Orvosi munkáját a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház Iványi János tanár úr vezette I. Belosztályán kezdte, ahol 26 éven keresztül tevékenykedett. Belgyógyászat (1981), majd endokrinológia szakvizsgát (1989) tett, megszerezte a Magyar Diabetes Társaság (MDT) Diabetológus orvosa minősítést (1996), majd ennek nyomán, 2015-ben a diabetológiai licencet. 1985-ben adjunktusi kinevezést, 1995-ben osztályvezető-helyettesi megbízást kapott, 1996-ban pedig az osztály endokrin-diabetológiai részlegének vezetője lett. 2002-ben sikeres pályázatot követően a békéscsabai Réthy Pál Megyei Kórház diabetes profilú II. Belgyógyászati osztálya, 2012-ben az újonnan szerveződött belgyógyászati mátrix osztály vezetője lett, s betegsége elhatalmasodásáig annak irányítója maradt.
Még gyulai évei alatt sikerrel korszerűsítette a cukorbetegek dietetikai képzését, elérte, hogy a dietetikusok bekapcsolódhassanak mind a fekvő-, mind a járóbeteg ellátásba. Metabolikus „szubintenzív” részleget szervezett, fáradhatatlanul dolgozott a cukorbeteg ellátás személyi és tárgyi feltételeinek javításáért. A kórház vezetőségének támogatásával, az intézet egyik rehabilitációs intézményében 2000-2002 között egy 12 ágyas, speciális diabetológiai-endokrinológiai részleget alakított ki, amely a „Kristály” nevet kapta, ahol a cukorbetegek az orvosi ellátás mellett rendszeres oktatásban is részesülhettek. Nevéhez fűződik az első gyulai diabetes klub létrehozása, amelynek mindvégig patronáló orvosa maradt. Ennek sikere nyomán a megye több városában szerveződtek hasonló klubok, amelyek a megyei betegszervezet megalakításához vezettek.
Négy alkalommal (1993-ban, 95-ben, 96-ban és 97-ben) szervezett országos vonzáskörű diabetológiai postgradualis továbbképzést Gyulán. Kezdeményezésére indult el a Kelet-magyarországi Diabetes Hétvége” (KMDH) tudományos program, amelynek folyamatosan „ügygondnoka”, három alkalommal szervezője volt. Szorgalmazta a hasonló nyugat-magyarországi rendezvénnyel, a Dunántúli Diabetes Hétvégével (DDH) való szoros együttműködést, és az annak szervezőjével, Vándorfi főorvos úrral való rendszeres kapcsolattartást (amelynek eredményeként egymást kölcsönösen meghívták konferenciáikra). 1997-ben Békés megye vezető nőgyógyásza segítségével teljes körű, megyei szintű terhességi diabetes szűrést vezetett be.
Széles körű diabetológiai-endokrinológiai munkásságát új munkahelyén is folytatta. 2004-től kezdve az osztály a régió felnőtt inzulinpumpa centruma lett. Ugyanitt 2009-ben cardiometabolikus centrumot, majd később, diabeteses lábambulanciát is szervezett.
Éveken át tanított a gyulai Egészségügyi főiskolán, számos alkalommal rendezett továbbképzést háziorvosok, szakápolók és szakasszisztensek számára. 1990 óta rendszeres előadója volt hazai továbbképző rendezvényeknek is: előadásait biztos felkészültség, logikus felépítés, naprakész adatok tolmácsolása és közvetlen hangvétel jellemezte. Közel 150 publikációnak volt szerzője vagy társszerzője. Érdeklődése előterében a cukorbetegség klinikuma, a krízisállapotok megelőzésének lehetősége és leghatékonyabb kezelése, valamint a beteg edukáció állt, e témák szerepeltek közleményei többségében is.
1992-2016 között a Magyar Diabetes Társaság, 1995-1998 között a Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségi tagja, 1994-1998 között a Magyar Orvosi Kamara helyi szervezetének elnöke volt. Közben, 1997-től folyamatosan ellátta három megye felnőtt diabetológiai területi referensi feladatait is.
Tevékenységét betegei és kollégái szeretete, megbecsülése mellett számos „hivatalos” elismerés is kísérte. 1991-ben „Kiváló Egészségügyi Dolgozó”, 2000-ben Gyulán, „Kórházért” kitüntetéssel, 2011-ben a kelet-magyarországi diabetológiáért végzett tevékenysége elismeréseként bronz emlékplakettel jutalmazták. 2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült. A Magyar Diabetes Társaság 2002-ben Magyar Imre, 2012-ben Pro Diabetologia, 2015-ben Pro Aegrotis díjjal ismerte el munkásságát. Mindezeken túl, osztályvezetősége idején munkatársai közül öten tettek sikeres belgyógyászat, öten endokrinológia szakvizsgát, s ugyancsak öten szerezték meg a diabetológiai licencet.
E kép nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg Andrásról, a társasági emberről, a barátról. Közismert volt Fradi-kötődése, a fociért való lelkesedése (a legutóbbi időkig aktívan játszott baráti csapatokban), vidámságot kedvelő természete. Figyelmes házigazda volt, szívesen vett részt jó ízű mókákban, s bár sohasem törekedett rá, asztaltársaságoknak csakhamar középpontjává vált. Rajongott családjáért, a számára idegen területen –pl. könnyűzenei munkájukban– is őszintén támogatta fiai szárnypróbálgatását, ha kellett, boldogan vállalt szállítási-logisztikai feladatokat is.
E sikeres, szakmai és magánéletében egyaránt teljes pályára tett pontot a méltósággal viselt, hosszú betegség után érkező halál 2017. június 10-én.
A magyar diabetológia jelentős alakját, sokan közvetlen barátunkat veszítettük el személyében. Emlékét megőrizzük.
Winkler Gábor dr.
Főorvos úr temetése 2017. június 16-án pénteken, 11 órakor lesz Gyulán, a Református Ó temetőben (Dombi Lajos utca).