A DAPA-CKD vizsgálatot idült vesebetegségben (±T2DM) szenvedők körében végezték a dapagliflozin renális és kardiovaszkuláris hatásának megítélése érdekében. A vizsgálatban felnőtt betegek (±T2DM) vettek részt, akiknél az eGFR értéke 25-75 ml/min/1,73m2 és a vizelet albumin/kreatinin hányados 200-5000 mg/g volt. A betegek a beválasztás előtt stabil dózisban ACE-gátlót vagy ARB-t szedtek. Az aktív ágon (n=2152) a betegek napi 10 mg dapagliflozint, a kontroll ágon (n=2152) placebót kaptak a korábbi terápia megtartása mellett. A követési idő medián 2,4 év volt.
Elsődleges végpont (legalább 50%-os eGFR-csökkenés, végstádiumú veseelégtelenség kialakulása, renális vagy kardiovaszkuláris eredetű halál) a dapagliflozin ágon 197 beteg (9,2%) esetében, a placebo ágon 312 betegnél (14,5%) fordult elő (HR 0,61; 95% CI 0,51-0,72; p<0,001). Az összevont renális kimeneteli események (legalább 50%-os eGFR-csökkenés, végstádiumú veseelégtelenség kialakulása vagy renális eredetű halálozás) alakulása a dapagliflozin (vs placebo) előnyét dokumentálta (HR 0,56; 95% CI 0,45-0,68; p<0,001). A szívelégtelenség miatti hospitalizáció vagy kardiovaszkuláris eredetű halál összevont végpontjának alakulása a dapagliflozin (vs placebo) előnyét igazolta (HR 0,71; 95% CI 0,55-0,92; p=0,009). Az össz-halálozás alakulása szintén a dapagliflozin (vs placebo) előnye mellett szólt (HR 0,69; 95% CI 0,53-0,88; p=0,004). A dapagliflozin kedvező hatása a diabetes jelenlététől vagy hiányától függetlenül egyaránt kimutatható volt. A mellékhatásokat tekintve a két vizsgálati csoport érdemben nem különbözött egymástól.
Az MDT web-szerkesztősége nevében
Prof. Dr. Jermendy György
Heerspink HJL, Stefánsson BV, Correa-Rotter R, Chertow GM, Greene T, Hou FF, Mann JFE, McMurray JJV, Lindberg M, Rossing P, Sjöström CD, Toto RD, Langkilde AM, Wheeler DC; DAPA-CKD Trial Committees and Investigators: Dapagliflozin in patients with chronic kidney disease. N Engl J Med 2020 Sep 24. doi: 10.1056/NEJMoa2024816.