Az ADA (Amerikai Diabetes Társaság) 2018. jún. 22-26. között Orlandóban tartotta éves kongresszusát. A számos újdonság között kiemelkedett, hogy nagy érdeklődés közepette ismertették az ADA-EASD 2015. évi közös szakmai állásfoglalásának megújítását (a 2-es típusú diabetes antihyperglykaemiás kezelése). A program Buse professzor (ADA) és Davies professzorasszony (EASD) társelnökségével állt össze, az ismertetett elképzelések draft-1-nek tekintendők, a szerzők várják az észrevételeket, s azok mérlegelése után készül majd el a végleges változat, amelyet az EASD ez évi kongresszusán (Berlin, 2018. okt. 2-6.) fognak útjára bocsájtani. A megújuló állásfoglalás értelemszerűen épül a megelőző szakmai anyagra, de számos újdonságot is tartalmaz.
Az életmód-terápia a kezelés alapelemét jelenti, a diéta terén a legfontosabb elv az, hogy alkalmazásával sikerüljön testsúlycsökkenést elérni. Ez a cél lényegében háttérbe szorítja a legfontosabb tápanyagok egymáshoz viszonyított arányának eddig is sokat vitatott kérdését, az étkezési előírások kidolgozása a beteg kérésének, elképzeléseinek figyelembevételével történhet csak. Az első antidiabetikum továbbra is a metformin, amelynek dózisát a vesefunkcióhoz kell igazítani. Primer kettős kombinációs kezelésnek is helye van, ha az aktuális HbA1c-érték a beteg számára kijelölt célt 1,5%-kal meghaladja. Ha a metformin-monoterápia nem biztosít megfelelő glykaemiás kontrollt, a terápiában tovább kell építkezni. Ilyenkor fontos mérlegelési szempont, hogy a betegnek van-e kardiovaszkuláris (CV) betegsége vagy sem. Ha ateroszklerotikus eredetű CV betegség ismert, akkor elsősorban GLP-1-receptoragonista készítményt célszerű választani (de érdemes gondolni SGLT-2-gátlóra is). Ha a CV betegséget a szívelégtelenség dominálja, akkor elsősorban SGLT-2-gátló készítményt érdemes választani (de szóba jöhet GLP-1-receptoragonista is). Az adott hatástani csoporton belül előnyben részesülnek azok a készítmények, amelyeknek CV előnyét megfelelő vizsgálatokkal dokumentálták. Ha CV betegség nem ismert, akkor négy hatástani csoportból (GLP-1-receptoragonista, SGLT-2-gátló, DPP-4-gátló, tiazolidindion) lehet választani, mérlegelve a beteg egyéni tulajdonságait és a választandó készítmény sajátosságait. Ha injektábilis készítmény jön szóba, akkor elsősorban GLP-1-receptoragonistára, s nem inzulinra, kell gondolni. A továbblépés terén a GLP-1-receptoragonista + bázisinzulin-analóg fix vagy szabad kombinációja lehet jó választás (szükség esetén SGLT-2-gátlóval kiegészítve a terápiát). Ha financiális gondok vannak, akkor a szulfanilureák továbbra is rendelhetők. Jelentős hangsúlyt kaptak a bariátriai (metabolikus) sebészettel kapcsolatos ajánlások is.
Érdeklődéssel várjuk az ADA-EASD szakmai állásfoglalás végleges változatát, amely nyilvánvalóan számunkra is sok követni való ajánlást fog részletezni.
Az MDT web-szerkesztősége nevében
Dr. Hidvégi Tibor PhD, Prof. Dr. Jermendy György
PÁLYÁZATOK 
