Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

A(z) MDT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • A 2016-os év végén számos egészségügyet érintő rendelet módosult
    2017.01.03.MDT Web-szerkesztőség, Dr. Rosta LászlóHírkategória: Jogszabályok, rendeletek

    A 44/2016 (XII.28.) EMMI rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendelet összesen 23 miniszteri rendeletet módosított. Az alábbiakban összefoglaljuk a napi diabetológiai, belgyógyászati és háziorvosi ellátást érintő változásokat.

    Az érthetőség kedvéért a megváltozott paragrafusok teljes, aktuálisan érvényes szövegét kimásoltuk és sárgával kiemeltük a fenti rendelet által módosított  bekezdéseket és szövegrészeket. 

    A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI.26) NM rendelet módosítása

    6. §20 (1) A közúti járművezető az 5. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha

    a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította, vagy

    b) a (2) bekezdésben foglaltak szerint soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatra jelentkezett.

    (2) A közúti járművezető az 5. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatra köteles jelentkezni az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult szervnél, ha az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálata óta

    a) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,

    b) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be,

    c) súlyos hipoglikémia fordult elő, vagy

    d) egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetve azt befolyásolhatja.

    7. § (1)21 A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél, az ok megjelölésével kezdeményezheti:

    a)22 az eljáró hatóság és közlekedési igazgatási ügyben a közlekedési igazgatási hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben;

    b) a közúti járművezető munkáltatója, ha a munkavállaló munkaköre ellátásával kapcsolatban közúti járművet vezet;

    c) a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv;

    d) bármely orvos, a 20-21. §-okra figyelemmel;

    e)23 az orvosszakértői szerv a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével.

    (2) A közúti járművezető munkáltatója köteles intézkedni a nála közúti jármű vezetésével járó munkakörben foglalkoztatott személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatának elvégzése iránt, ha

    a) olyan körülményt (eszméletvesztés, egyensúlyérzés zavara, balesetből eredő sérülés stb.) észlel, amely a közúti járművezetőnek a közúti járművezetésre való további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi;

    b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség fennállását tapasztalja.

    (3)24 A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát a 21. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott esetekben az adott állapotra vonatkozóan első alkalommal vagy állapotváltozás esetén az orvosszakértői szervnek a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú szakértői bizottsága végzi.

    (4)25 Az alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a kezdeményezés okának és a közúti járművezető jelenlegi és korábbi vizsgálati eredményeinek ismeretében, azok mérlegelését követően dönt a közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának (1) bekezdésben foglaltak szerinti kezdeményezéséről.

    21. § (1) A 20. § alapján minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált személynél

    a) elmebetegséget vagy annak maradványállapotát;

    b) bármely eredetű tudatzavart;

    c) epilepsziás tüneteket;

    d) forgalomban való részvételt befolyásoló látás vagy hallászavart;

    e) a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát;

    f) alkoholelvonó kezelést;

    g) kábítószerfüggőséget

    állapított meg.

    (2)48 Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a közúti járművezetőnél az egészségkárosodás mértékére vonatkozóan szakértői vizsgálatot végeztek, és olyan állapotot, betegséget észleltek, amely a közúti járművezetésre való egészségi alkalmasságát kérdésessé teszi.

    (3)49 Ha az orvos a közúti járművezetőnél olyan betegséget vagy állapotot észlel, vagy ha a részére olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása vagy mellékhatása a biztonságos közúti járművezetést átmenetileg veszélyezteti és annak bejelentése nem kötelező, köteles felhívni a közúti járművezető figyelmét arra, hogy állapotának javulásáig közúti járművet ne vezessen.

    (4)50 A soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat (1) vagy (2) bekezdés szerinti kezdeményezésétől az orvos eltekinthet, ha hitelt érdemlően meggyőződik arról, hogy az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálat során az általa észlelt betegséget, illetve állapotot figyelembe vették, és annak időpontját követően állapotromlás nem következett be.

    /Az egyéb rendeletek rovatban aktualizálásra került a 13/1992 (VI.26.) NM rendelet – a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról./

     

    A testtömeg-csökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerekről szóló 27/2004. (IV. 24.) ESzCsM rendelet módosítása

    1. § (1)1 E rendelet előírásait a Magyarországon forgalomba hozatalra szánt, a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekre, azok összetételére és jelölésére kell alkalmazni.

    (2)2 A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek olyan különlegesen összeállított élelmiszerek, amelyek az előállító útmutatása szerint alkalmazva helyettesítik a teljes napi étrendet.

    (3)3 Ha e rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszer előállítása, csomagolása, jelölése, forgalomba hozatala és reklámozása során a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

    4. § (1)6 A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszer kizárólag ilyen megnevezéssel hozható kereskedelmi forgalomba.

    (2)7 A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszer jelölésének az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon kívül tartalmaznia kell a következőket is:

    a) a használati utasítás szerint elkészített, fogyasztásra kész élelmiszer meghatározott mennyiségére vonatkozó energiatartalmat kJ-ban és kcal-ban, valamint a fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalom mennyiségét számszerűleg kifejezve;

    b) a használati utasítás szerint elkészített, fogyasztásra kész élelmiszer meghatározott mennyiségében lévő, az 1. számú melléklet 5. pontjában felsorolt ásványi anyagok és vitaminok átlagos mennyiségét számszerűleg kifejezve;

    c) szükség esetén útmutatót a megfelelő elkészítéshez, valamint figyelmeztetést az elkészítési útmutatóban leírtak betartásának fontosságára;

    d) ha a gyártó utasításainak megfelelően alkalmazott termék napi 20 g-nál több poliol (cukoralkohol) fogyasztását eredményezi, akkor figyelmeztetést az élelmiszer esetleges hashajtó hatására;

    e) figyelemfelhívást a megfelelő napi folyadékmennyiség fogyasztásának fontosságára;

    f) annak feltüntetését, hogy az élelmiszer napi adagja megfelelő mennyiséget tartalmaz az alapvető tápanyagokból;

    g) annak feltüntetését, hogy a termék orvosi tanács és felügyelet nélkül legfeljebb három hétig alkalmazható.

    (3)8 A testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszer jelölése, reklámozása és megjelenítése semmilyen módon nem utalhat a használata révén elérhető testtömegcsökkenés mértékére.

    5. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

    (2)9

    (3)10 Ez a rendelet a testtömegcsökkentésre szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben történő felhasználásra szánt élelmiszerekről szóló, 1996. február 26-i 96/8/EK bizottsági irányelvnek, valamint az azt módosító 2007/29/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

    (4)11 Ez a rendelet a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

    /Az egyéb rendeletek rovatba bekerült a 27/2004. (IV.24.) ESzCsM rendelet hatályos változata A testömeg-csökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerekről a módosult melléklettel együtt./

     

    A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet módosítása

    1. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.

    (2) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító, a mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó igazolást

    a) szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy

    b)1 abban az esetben, ha az állapot a jogosultságot megállapító (1) bekezdés szerinti orvosi dokumentáció alapján végleges, a beteg választott háziorvosa állítja ki.

    (3) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - a Kr. 1. § (2) bekezdése alapján a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal is igénybe vehető.

    /Az egyéb rendeletek rovatban aktualizálásra került a 49/2009. (XII.29.) EüM rendelet – A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról./

     

    A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében
    Dr. Rosta László

Vissza

Kattintson, és olvasson bele a Magyar Diabetes Társaság hivatalos lapjába!

Tovább
Az MDT és a 77 Elektronika Kft. pályázata a PhD védéssel összefüggő költségek átvállalására

A pályázat feltétele olyan, diabetológiai témájú értekezésnek a Doktori Iskolához történő benyújtása, mely az értekezés témájából írott magyar nyelvű publikációt is tartalmaz.

Az MDT pályázata a diabetológiai liszenszképzés támogatására

A Magyar Diabetes Társaság vezetőségének határozata alapján az MDT pályázatot ír ki a diabetológiai liszenszképzés költségének támogatására. A képzés időtartama 24 hónap, a képzés díját a jogszabály (emberi erőforrások miniszterének 23/2012, illetve 69/2013 sz. rendelete) havi 23000 forintban határozta meg.

Az MDT pályázata nemzetközi folyóiratban elfogadott közlemények publikációs költségének átvállalására

Az MDT pályázatot hirdet nemzetközi folyóiratban elfogadott közlemények publikálási költségének megtérítésére.

Legfrissebb kongresszusok

További rendezvények