Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Az MDT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Figyelem!

    A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

    Szekciók röviden: Epidemiológia, prevenció
    2018.04.21.MDT HírmondóHírkategória: Tudósítás rendezvényekről

    A szekció első előadásában Barna István doktor és munkatársai egy széles körű szűrőprogram eredményeit mutatják be, amelynek során egy kamionnal járták az országot. Bár egy ilyen szűrés soha nem lesz alkalmas reprezentatív adatok gyűjtésére, az elért több mint másfél millió ember igen jelentős eredmény. A vizsgálat validitását megerősíti, hogy a rizikófaktorok előfordulását jellemző számok jól egybecsengenek a Global Burden of Disease által is leírtakkal: a három leggyakoribb metabolikus eltérés a hypertonia (22–24 százalék), a dohányzás (24 százalék) és a túlsúly (46–60 százalék) volt. Korábbi felmérésekhez képest azonban alacsonyabb volt az ismert diabetes előfordulása (5,6–4,5 vs. 7–10 százalék).

    Dr. Tabák Gy. Ádám

    A következő előadás is egy szűrőprogram eredményeit ismerteti. Kun doktor és munkatársai évek óta elemzik a Szekszárdon szült, a Tolna megyei régióra jellemző lakosság körében megfigyelt terhességi cukorbetegség (GDM) előfordulását és rizikófaktorait. Legújabb eredményeik összességében nem mutatnak váratlan megfigyeléseket: a GDM-es terhesek idősebbek, magasabb a vérnyomásuk. Megnyugtató, hogy terhesség alatti súlygyarapodásuk kisebb, mint a kontrolloké, és hogy a halvaszülések és a fejlődési rendellenességek előfordulása is hasonló volt. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy mi állhat annak hátterében, hogy a vizsgálat kezdete (2009) óta a GDM gyakorisága 15 százalékról közel 20 százalékra emelkedett.

    Gaál Zsolt doktor évek óta gondoz MODY eseteket, és nagy szerepe van abban, hogy egyre többen gondolnak nem típusos diabetes esetén erre a diagnózisra Magyarországon. A jelen előadásában a Debreceni Egyetemen eddig genotipizált MODY esetek típusonkénti megoszlását jellemzi. Bár a szerzők is megemlítik, hogy a vizsgált minta a becsült eseteknek csak legfeljebb 10 százaléka, meglepő, hogy a leggyakrabban diagnosztizált forma az általában kezelést nem igénylő GCK-MODY. A vizsgálat jelentőségét aláhúzza, hogy ezen esetek 16 százaléka a tesztet megelőzően inzulinkezelésben részesült. Itt is érdemes felhívni a figyelmet, hogy amennyiben olyan beteggel találkozunk, akinek diabetese nem „típusos”, érdemes MODY-ra is gondolni, kitölteni az ingyenesen elérhető rizikókalkulátort (http://bit.ly/modycalc), és magas kockázat esetén a vérmintát a Debreceni Egyetemre küldeni.

    A cukorbetegség és a depresszió között kétirányú kapcsolat van, azonban ennek ok-okozati irányáról megoszlanak a vélemények a szakirodalomban. Az ugyanakkor egyértelmű és a nemzetközi ajánlásokban is elfogadott, hogy a két betegség együttes előfordulása különös figyelmet és odafigyelő gondozást igényel. Hargittay Csenge doktor és munkatársai a depresszió és a szorongás összefüggését vizsgálták a HbA1c-szintekkel keresztmetszeti vizsgálatban. Bár a vizsgálati elrendezés nem teszi lehetővé ok-okozati kérdések feltárását, egyértelműen látszik, hogy a nem célértéken lévő (HbA1c ≥7,5 százalék) betegek körében gyakoribb volt a depressziós tünetegyüttes a jól kezeltekhez képest. Az új háziorvosi törzskarton lehetővé teszi a frissen felfedezett cukorbetegek depressziós tüneteinek és anyagcseréjének követését, így az időbeli összefüggések feltárására is lehetőség nyílhat a későbbiekben.

    A szekció utolsó előadásában Kósa István és munkatársai a telemonitorozás és a távkonzultáció gyakorlati megvalósításáról számolnak be. Bár egyelőre az Egészségbiztosítási Pénztár nem fogadja el ellátási tevékenységként a távkonzultációt, egyre több diabetológus alkalmazza gondozása során a telemonitorozás és a távkonzultáció eszközeit. Korábbi meta-analízisek és az eddigi legnagyobb randomizált, kontrollált vizsgálat (Whole System Demonstrator Trial) is amellett szól, hogy a telemonitorozás javíthatja a betegek anyagcseréjét, sőt csökkentheti a sürgősségi ellátás és a mortalitás kockázatát. A „tele-ellátás” ugyanakkor a legtöbb esetben költségnövekedéssel jár, hiszen a rendszert ki kell dolgozni, és igen gyakran a betegvizitek száma növekszik a könnyebb elérhetőség kapcsán. Mindezen megfontolások alapján minden ilyen rendszer esetén nagyon fontos a költséghatékonysági vizsgálatok elvégzése annak eldöntésére, hogy a befektetett eszközöket nem lehetett volna hatékonyabban felhasználni más intervenciók támogatására.

    Összességében elmondható, hogy a szekció előadásai a cukorbetegséggel kapcsolatos legfontosabb epidemiológiai és népegészségügyi kérdéseket elemzik, eredményeik lehetővé teszik a jelenlegi ellátási folyamatok javítását, ugyanakkor új, további vizsgálatokat igénylő kérdéseket is felvetnek.

    Dr. Tabák Gy. Ádám

Vissza