Soha nem gondoltam volna, hogy nekem jut a szomorú feladat, elbúcsúztatni azt a kedves munkatársamat, barátomat, aki az egyetemi tanulmányai befejezésétől nyugállományba vonulásomig végig velem dolgozott, majd utódom lett az osztály élén. Dr. Kautzky László hihetetlen élénk szellemű, mindenre nyitott, kiválóan képzett ember és orvos volt, akinek széles körű ismeretét számos alkalommal megcsodáltam. Diabetológiai érdeklődését, tudását kandidátusi értekezésében foglalta össze, amelyben a vörösvértestek inzulin-receptorainak szerepét, jelentőségét taglalta.