Az empagliflozinnal végzett EMPA-REG OTUCOME vizsgálat alaperedményeit 2015-ben ismerhettük meg. A hatóság előírása nyomán végzett kardiovaszkuláris biztonságossági vizsgálat eredményei meglepték a szakmai közvéleményt: a medián 3,1 évig folytatott, a véletlen besorolás elvét követő, placebo-kontrollos vizsgálat nemcsak az empagliflozin kardiovaszkuláris biztonságosságát igazolta, hanem számos klinikai végpontban jelentős előnyt dokumentált. A canagliflozin szintén az SGLT-2-gátlók csoportjába tartozik, a kardiovaszkuláris biztonságosságot (versus placebo) a CANVAS Program keretén belül értékelték. A vizsgálat igazolta a canagliflozin biztonságosságát és több végpontban szintén kardiovaszkuláris előnyt figyeltek meg. A CANVAS Program eredményeit beárnyékolta az, hogy a vizsgálatban – nem várt mellékhatásként – az alsó végtagi (zömében minor) amputációk kockázatfokozódását regisztrálták. Ezt követően fokozott figyelem fordult az SGLT-2-gátlókra, hogy az érdekes és klinikai szempontból jelentős mellékhatás kialakulására lehet-e számítani a többi, már forgalomban lévő SGLT-2-gátló (empagliflozin, dapagliflozin) alkalmazása esetén. A Diabetes Care hasábjain 2017. nov. 13-án előzetes elektronikus közlésként megjelent az EMPA-REG OUTCOME vizsgálatnak utólagos analízise, amely felmérte, hogy az adott tanulmányban empagliflozin mellett hogyan alakult az alsó végtagi amputációk előfordulása.