TÖBBEN, JOBBAN, TOVÁBB

Az egészségügyi reform első szakasza

Éljünk minél többen, minél tovább, jobb életminőségben – ez a magyar egészségügyben végrehajtandó minden változás értelme. A magyar emberek 6 évvel élnek rövidebben, mint a nyugat-európai polgárok. Rajtunk múlik, hogy ezen az elfogadhatatlan helyzeten változtassunk. A Kormány elkötelezte magát az egészségügy gyökeres átalakítása mellett, mert a régi rendszer nem hatékony, nem működőképes és nem finanszírozható. Alapvető célunk a valóban biztosítási elven működő, új szolidaritáson alapuló, megbízható szolgáltatást nyújtó és a nyilvánosság által ellenőrzött, a népegészségügyi kihívásoknak megfelelő egészségügy megteremtése.

Az új egészségügyben minden a betegért van, és ezt végre ő is érzi. Az új egészségügyben a beteget sorsáért felelősséget viselő, döntésképes felnőttként kezelik, és emberhez méltó körülmények között látják el. Az új egészségügyben nincs értelmetlen szenvedés és felesleges kiszolgáltatottság, de van választási szabadság. Az új egészségügyben az orvosok a fizetésükből élnek meg és nem fogadnak el hálapénzt. Az új egészségügy alapja a valódi szolidaritás: a szegényebb betegek ugyanolyan minőségű egészségügyi ellátást kapnak, mint a gazdagabbak, és megszűnnek a területi különbségek az ellátásban.

Az új egészségügyben az ellátás a biztosítási jogosultságon alapul, a járulékot nem fizető potyautasok nem élvezhetik a rendszer előnyét mások kárára. A gyógyuláshoz szükséges, bizonyítottan hatékony ellátások ésszerű hozzáférését a kötelező, nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás adja, amelyben egyensúlyban vannak a jogok: a pontosan meghatározott ellátási csomag a szükséglet alapján nyújtott hatékony ellátások számon kérhetősége érdekében, és a kötelességek: a jövedelemarányos hozzájárulás, az igazságos és ellenőrzött teherviselés. A kötelező egészségbiztosítást erős kiegészítő biztosítási rendszer veszi körül, amelynek célja egyrészt az egyéni értékrendből következő igények finanszírozása, másrészt a bizonyítottan hatékony megelőzési programok, életmód-programok támogatása.

A Kormány öszödi ülésén elindította az egészségügyi reform első szakaszát, amely a következő elemekből áll:

Felügyelet létrehozása – egy intézmény, amely minket véd

Az új egészségügyben erős állami felügyelet segíti döntéseinket, és őrködik a szolgáltatások minősége és a pénzünk felhasználásának hatékonysága felett. A Felügyelet célja, hogy minél jobb szolgáltatásokat kapjunk és információk birtokában választhassunk. Feladata, hogy a többszereplős szolgáltatási piacon vigyázzon a pénzünkre, őrködjön annak hatékony és szabályszerű elköltése felett.

Kapacitásátalakítás, szerkezetváltás – Ésszerűen jobbat és igazságosabbat

Az ősszel megkezdődik az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakítására. Az új egészségügyben az ellátórendszer igazságosabbá és korszerűbbé válik. Szerkezete, működése igazodik a kor színvonalához, a megváltozott megbetegedési viszonyokhoz, az egészségügyi technológiák fejlődéséhez és a jogos lakossági igényekhez. Ez a mai „túlsúlyos” fekvőbeteg-ellátás átalakítását és a lakossághoz közeli ellátások megerősítését jelenti. A kistérségi szinten elérhető korszerű rendelők munkáját modern diagnosztikai központok és távkonzíliumok segítik, a régebben kórházban kezelt esetek zömét a területi egészség-központok nappali kórházai, egynapos sebészeti központjai látják el. Fokozatosan megszűnik a régiók közötti hozzáférési esélyegyenlőtlenség. Új egészségügyi járóbeteg- és sürgősségi ellátó központok épülnek azokban a térségekben, ahol jelenleg nincs szakrendelő.

A kórházakban az aktív ellátás zömmel regionálisan szervezett, csúcstechnológiával felszerelt centrumokba koncentrálódik, amelyek egyúttal sürgősségi központként is működnek. A felszabaduló kapacitások kistérségi sürgősségi ellátóhelyekké, rehabilitációs osztályokká, ápolási otthonokká alakulnak. Az ellátásszervezés célja az, hogy minden beteg a betegségének leginkább megfelelő helyen és a lehető leghamarabb jusson ellátáshoz.

A Kormány saját tulajdonú intézményeiben kezdi meg az átalakítást, így mutat példát a régióknak és az önkormányzatoknak. A Kormány ösztönözni kívánja az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá átalakulását annak érdekében, hogy az intézmények gazdálkodása átláthatóvá, ellenőrizhetővé és számon kérhetővé váljon.

Vizitdíj, kórházi napidíj – Jelképes önrész a hatékonyabb ellátásért

Az új egészségügyben csökken az ellátórendszer felesleges terhelése. A betegek, az orvosok és az adófizetők érdekében csökkentjük az ellátórendszer indokolatlan igénybevételét. Ezért az európai országok kétharmadához hasonlóan, Magyarországon is bevezetjük a jelképes nagyságú önrészfizetést az egészségügyben. A vizitdíj mindenhol azt eredményezi, hogy a biztosított polgár költségtudatos szolgáltatásvásárlóvá válik, erősödik az egyéni felelősség, ezáltal ésszerűsödik az ellátórendszer igénybevétele. A befizetett vizitdíj teljes összege a szolgáltatónál marad, ezért ez a pénz, évente közel 40 milliárd forint, az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgálja.

2007. január 1-től a háziorvosnál, a szakrendelőben alkalmanként 300 forintot kell fizetnie a betegeknek. A kórházakban eltöltött napok után szintén 300 forint napidíjat kell hozzájárulásként fizetni. Ellátási szintenként évente legfeljebb 6 000 forint kérhető el egy betegtől. Aki kénytelen a háziorvost, a szakrendelőt és kórházat is nagyon sok esetben igénybe venni, éves szinten 15 000 forintnál többet akkor sem fizethet. Ez az az összeg, amelynél többet nem fizethet egyetlen beteg sem évente. A szociálisan rászorulók a települési önkormányzattól utólagosan visszakapják a befizetett önrész 2/3-adát, az ő esetükben az önrész végeredményben 100 forint alkalmanként. A 6 év alatti gyerekek ellátása után egyáltalán nem kell önrészt fizetni, a 6 és 18 év közötti gyerekek után fizetett önrész kétharmada szintén visszaigényelhető. A szűrővizsgálatok továbbra is mindenkinek ingyenesek maradnak.

A társadalmi szolidaritás és a szakmai elvek figyelembe vételével mindenképpen az alábbi körben ellátottak mentesek a díjfizetés alól:

Katasztrófa egészségügy, kötelező népegészségügyi ellátások, járványügyi tevékenység, szűrővizsgálatok meghatározott körben, terhesgondozás, gyermekágyas anyák gondozása, családtervezési tanácsadás, véradással kapcsolatos ellátások, donáció, transzplantáció, valamint a sürgősségi ellátás.

A betegnek pontosan tudnia kell, hogy amikor orvoshoz fordul, akkor szolgáltatást vásárol, és annak ára van. Ezért bevezetjük a teljesítésigazolással egybekötött tájékoztató számlaadást, amelyet a beteg minden kezelés után kézhez kap. A számla alapján a beteg tudni fogja, hogy mennyibe került tényleges a kezelése a biztosítónak. A számla és a készpénzforgalom megjelenésével megszűnik a visszaélések lehetősége is, a szolgáltatók csak azt az ellátást tudják elszámolni a biztosítóval, amelyet valóban igénybevettek. A pontos elszámolás minden biztosított, adó- és járulékfizető közös érdeke.

Önrészfizetés eddig is volt a magyar egészségügyben, de ellenőrizetlen és igazságtalan formában: aki hálapénzt ad, önrészt fizet. Pedig nem az a cél, hogy a beteg sokat fizessen, hanem az, hogy a szabályosan fizetett kis összeg kiváltsa a szabálytalanul fizetett nagyobb összegű hálapénzt. Mert jobb keveset fizetni tisztán, mint sokat feketén. A hálapénz a legnagyobb és legigazságtalanabb terhelést a szegényeknek okozza. Mert a hálapénzt a rászorulók is fizetik, az önrész összegét vissza lehet téríteni nekik. A vizitdíj bevezetése várhatóan hozzájárul a hálapénz visszaszorításához is.

Gyógyszertámogatás – felelős gyógyszergazdálkodás

A gyógyszergyártók, a terjesztők, a gyógyszert rendelő orvosok, a betegek és az állam közös felelősségének új és a mainál igazságosabb rendszerét teremti meg az ősszel elfogadandó Gyógyszergazdaságossági törvény. Az új törvény szabályozni fogja a gyártók által fizetett kedvezményeket, a gyógyszert rendelő orvosok szigorúbb gyógyszerfelírási szabályát, és teljesen nyilvánossá teszi a gyógyszer-ártámogatás és a támogatásba való befogadás rendszerét.

Az új egészségügyben a gyógyszertámogatás rendszere egyenletesebben osztja el a terheket, mert egy minimális díjat minden gyógyszerért fizetni kell. Ez a lépés csökkenti az indokolatlan gyógyszertúlfogyasztást, ezzel a járulékfizetők pénzét hatékonyabban tudjuk elkölteni. Elérjük, hogy csak bizonyítottan hatásos és költség hatékony gyógyszerek maradjanak a támogatási rendszerben, a nyilvános ártárgyalással, a versennyel pedig leszorítjuk az árakat. A magyarországi gyógyszerkiadások ésszerűsítése érdekében bevezetjük a kisösszegű gyógyszer kiadási díjat a patikákban. Szétválasztjuk a gyógyszerforgalmazásban az egészségügyi és a szociális szempontokat. A súlyos betegek és a rászorulók a jövőben is kiemelt támogatással juthatnak hozzá a gyógyszereikhez.

Nem lesz sem receptdíj, sem dobozdíj. A kormány átalakítja és törvénnyel szabályozza a gyógyszerártámogatási és befogadási rendszert. A közgyógyellátás rendszere és kerete nem változik, néhány felhasználási szabály módosul. A támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az eddigi 100 százalékos támogatású gyógyszerek körében 300 Ft körüli térítési díjat kelljen fizetni. A közgyógyellátottak ezt az összeget a közgyógyellátásuk kerete terhére változatlanul térítésmentesen kapják.

Több patika, színvonalasabb ellátás

A beteg érdekében a gyógyszerforgalmazásban is lehetővé tesszük a nagyobb versenyt. Ezzel javul a gyógyszerekhez való hozzáférés és a verseny miatt csökkenhet az ár is. Megszüntetjük azokat a szabályokat, amelyek eddig megnehezítették a patikaalapítást. A több patika, a nagyobb verseny jobb minőségű szolgáltatást, esetenként mérséklődő árakat eredményez.

A jövőben Magyarországon is, a világ sok országához hasonlóan, lehet fejfájás elleni gyógyszert vagy lázcsillapítót kapni a gyógyszertárakon kívül is: a szupermarketban, a pályaudvaron, esetleg a benzinkútnál. Ez a szabály azokra a recept nélkül kapható orvosságokra vonatkozik, amelyek több uniós tagállamban is gyógyszertáron kívül forgalmazhatók.

Az ápolási rendszer átalakítása – méltóságteljes időskor

A biztonságos és méltóságteljes időskori gondoskodás érdekében kialakítjuk az ápolásbiztosítás önálló rendszerét. A cél az, hogy az ápolásra szorultak egységes rendszerben, lehetőleg a megszokott környezetükben legyenek tisztességgel ellátva. Az ápolási feladatok meghatározása és szétválasztása nemcsak jobb és biztonságosabb ellátást nyújt, de az egészségügyet is tehermentesíti az ápolási feladatoktól.

A Kormány döntése alapján elindul az ápolási ellátások egységes kezelését célzó előkészítő munka, amelynek eredményeként a rászorulók részére biztonságos, minőségi ellátását garantáló ápolásbiztosítási rendszer jön létre.

Megkezdődik továbbá a rokkant ellátó rendszer igazságtalanságainak felszámolása, a jövőben rokkanttá válók méltányos, a társadalom számára is elfogadható, korrupció-mentes rendszerben történő minősítése.

Kötelező kamarai tagság megszüntetése – szabadság az orvosoknak, gyógyszerészeknek

Az egészségügyben dolgozókat mentesítjük az egységesen kötelező kamarai tagság alól. Célunk az, hogy az egészségügyben működő szakmai Kamarák súlyát, erejét a későbbiekben ne a politika határozza meg, hanem a tagság akarata.

Ezeket a lépéseket nem csak Brüsszel, nem csak az euró minél előbbi bevezetése miatt kell meglépnünk. A következő években olyan új egészségügyi rendszert teremtünk és működtetünk, amely a gyerekeinknek hosszabb és teljesebb életet biztosít. A most induló reformnak ez a tétje.