Soltvadkerten született. Gimnáziumi éveit Kiskunhalason a Szilády Áron Gimnáziumban töltötte. 1998-ban szerzett általános orvosi diplomát a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Előtte 1997-ben szintén a SZOTE-n magyar-angol/angol-magyar orvosi szakfordító egyetemi diplomát is szerzett. Végzése óta folyamatosan a SZOTE, most SZTE SZAOK SZAKK, Belgyógyászati Klinika Nyugati Telephelyén (régi formájában I. Sz. Belgyógyászati Klinika), a NefrológiaHipertónia Centrumban dolgozik. Jelenleg habilitált egyetemi docens. Szakvizsgái: belgyógyászat (2003), nefrológia (2006). Minősítései: a hipertóniagondozás

bővebben >>

A magasvérnyomás-betegség, illetve tágabb értelemben a szív- és érrendszeri betegségek mind gyakoriságuk, mind jelentőségük kapcsán komoly népegészségügyi kihívást jelentenek. Habár rendkívül kiterjedt eszköztárral rendelkezünk a prevenciótól a diagnosztikán át a terápiáig, ezek kiaknázása és a páciensek eredményes gondozása közel sem tökéletes. A rejtett morbiditás magas, a célértékelérés alacsony, a mortalitási mutatók kedvezőtlenek

bővebben >>

A rendelői vérnyomáson alapuló mérések alapján a hipertónia prevalenciája a felnőttkorú népesség 30–45%-ára tehető és progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbek több mint 60%-a hipertóniás. A hipertónia kezelése nagyon nagy mértékben nyugszik a családorvosok vállán, de a szigorú célérték elérése igazi kihívás a gyakorló orvosok számára. Egy háziorvosok körében folytatott korábbi vizsgálatunk eredménye szerint a családorvosok több mint fele nem követ szakmai ajánlásokat a hipertóniás betegek gondozásával kapcsolatban, ami arra utal, hogy a mindennapi rendelői gyakorlatba nem feltétlenül

bővebben >>

A tartós pszichoszociális stresszterhelés és a szív- és érrendszeri kockázat összefüggése évtizedek óta kutatott terület. Több mint 80 éve jelennek meg tudományos cikkek ebben a témakörben – a PubMed adatbázisában a „psychological stress, cardiovascular disease” keresésre több mint 13 600 a találatok száma. Az óriási adathalmaz jelzi az érdeklődést, továbbá azt, hogy a nagyon szerteágazó témában még nem sikerült megtalálni a „bölcsek kövét”. 

bővebben >>

A környezet globális szintű változásával az emberi szervezetet ért klimatikus terhelés is változik. Bizonyos esetekben nő (pl. nyáron, hőhullámok idején), máskor mérséklődik (téli és/vagy fényszegény időszakban). A klimatikus viszonyok emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgáló tudomány az orvosi bioklimatológia, ami a jövőben növekvő fontossággal játszhat szerepet a terápiás döntések mérlegelésénél. 

bővebben >>

Dr. Mohos András 1988. június 7-én született Szegeden. 2006-ban érettségizett az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban, majd 2012-ben summa cum laude minősítéssel szerzett általános orvosi diplomát a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. Az egyetemi évek alatt a szegedi hipertónia és nefrológia munkacsoportban, dr. Légrády Péter tanár úr témavezetésével végzett tudományos diákköri tevékenységet a Focalis segmentalis glomerulosclerosis témakörében. 

bővebben >>

A Szegedi Orvostudományi Egyetemen kapott summa cum laude minősítéssel általános orvosi diplomát 1980-ban. 1981 óta munkatársa a Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának. Belgyógyász, nefrológus, diabetológus szakorvos, 1998 óta a hipertóniagondozás minősített orvosa, 2001-ben az Európai Hypertonia Társaságtól (ESH) európai Clinical Hypertension Specialist minősítést kapott. A Magyar Nephrologiai Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségi tagja, az MHT vidéki titkára. 

bővebben >>

Professor Reinhold Kreutz is Director of the Department of Clinical Pharmacology and Toxicology at Charité – Universitätsmedizin Berlin, Germany, and Professor of Hypertension and Clinical Pharmacology.

bővebben >>

2024. szeptember 12-én már kora délelőtt kezdetét vette a program, a napot a Magyar Hypertonia Társaság közgyűlése nyitotta, majd munkacsoportok ülései, három szimpózium, egy state of the art előadás, egy workshop és a B szekcióban a poszterséta töltötte meg kiváló tartalommal. 

bővebben >>

Az utóbbi évtizedben megfigyelhető változások a gyermekkori magasvérnyomás-betegségről kialakított véleményünket alapjaiban változtatták meg. Míg korábban a gyermekkori hipertónia ritka betegségnek számított, mintegy 0,5%-os prevalenciával, a 2000-es évek óta megfigyelhető és gyorsuló életmódváltozás következtében a gyermek- (serdülő)kori hipertónia ma már az egyik leggyakoribb krónikus „gyermek”-betegség 3–6%-os prevalenciával.

bővebben >>