Prognostic Importance of On-Treatment Clinic and Ambulatory Blood Pressures in Resistant Hypertension. A Cohort Study
Claudia R.L. Cardoso, Guilherme C. Salles, Gil F. Salles
Hypertension. Előzetes elektronikus közlés: 2020.03.23.
DOI: https://doi.org/10.1161/HYPERTENSIONAHA.120.14782
Rezisztens hypertoniában szenvedő betegeknél eddig még nem vizsgálták a kezelés alatti rendelői vérnyomás és az ambuláns vérnyomásmonitorozás eredményének a prognosztikai jelentőségét. 1726 rezisztens hypertoniában szenvedő páciensnél vizsgálták prospektív módon, hogy a kezelés során mért rendelői vérnyomásnak és az ambuláns vérnyomásnak milyen prognosztikai jelentősége van az előre nem látható cardiovascularis események és a mortalitás prognózisának a meghatározásában. Az alapvizsgálatkor, majd a követés alatt rendszeresen mérték a rendelői vérnyomást és sorozatosan ambuláns vérnyomásmonitorozást végeztek, amelyek eredményét időfüggő változóként és halmozott vérnyomásként is elemezték. Az szerint is osztályozták a mért rendelői és ambuláns vérnyomásokat, hogy elérte-e a terápiás célértéket vagy nem volt megfelelő, figyelembe véve a hagyományos és az American College of Cardiology/American Heart Association által 2017-ben meghatározott kritériumokat. Többváltozós Cox-modellel vizsgálták a vérnyomásértékek összefüggését az összes cardiovascularis esemény, a súlyos cardiovascularis események gyakoriságával, valamint a cardiovascularis és a teljes mortalitással. A kockázat diszkriminációjának a javulását korrelációs elemzéssel és az integrált diszkriminációs javulási index-szel al vizsgálták. A 8,3 éves mediánú követési idő alatt összesen 417 cardiovascularis esemény következett be (beleértve a 358 súlyos cardiovascularis eseményt) és 391 személy halt meg (amelyből 233 cardovascularis halál volt). A szisztolés vérnyomás minden egyes értéke valamennyi esemény előrejelzésében szignifikáns volt, de az ambuláns vérnyomásmonitorozás során mért szisztolés vérnyomás szorosabb összefüggésben volt az eseményekkel, mint az utóbbiak a rendelői szisztolés vérnyomással, illetve a kezelés melletti szisztolés vérnyomás is (különösen halmozott vérnyomás átlagos értéke) szorosabban korrelált azeseményekkel, mit azutóbbiak az alap vérnyomással. Mind az ambuláns szisztolés vérnyomás, mint a kezelés melletti szisztolés vérnyomása javította a kockázati diszkriminációt (a korrelációs együttható 0,021-re növekedett, az integrált diszkriminációs javulás elérte a 19,7%-ot). Ezek a megfigyelések a diasztolés vérnyomás esetében is konzisztensek voltak. A nem megfelelően beállított ambuláns vérnyomás minden kimeneteli mutató vonatkozásában nagyobb kockázattal járt együtt, amit a nem megfelelően beállított rendelői vérnyomás esetében nem tudtak kimutatni. Következésképpen, a rezisztens hypertoniában szenvedő betegekben a követési idő alatti ambuláns vérnyomás halmozott értéke volt a kedvezőtlen cardiovascularis eseményeknek és a halálozásnak a legjobb előrejelző tényezője. A sorozatosan végzett ambuláns vérnyomásmonitorozást szélesebb körben kellene végezni a rezisztens hypertonia kezelése során.
Bankszámlaszám: 11709002-20081531
