- Gondoltam, doktor úr! Majd mutatom. Tudja, amikor a fiaim megtudták, hogy baj van a vérnyomásommal, megleptek egy okosórával, ami állandóan méri a vérnyomásomat is. Azt tetszett mondani, hogy 140-es és 90-es érték felett már nem jó a vérnyomás. Ha nagyobb értékeket mért az óra, akkor én azt bejegyeztem ide, előre - és rámutat a napló margóján alig olvasható apró számokra. Így már látom, hogy az időpontok és mérések eddig titkosírásnak tetsző sora mit akart jelenteni.

- Értem. És gondolom ezek mellett ez a három érték az a mérés, amelyet a múlt héten megbeszéltünk.

- Igen doktor úr. Tudja, nekem csuklós mérőm van. Szeretem, mert egyszerű vele mérni, pikk-pakk megmérem, akár naponta tízszer is. Még a férjem kapta valamilyen patikai akcióban...  

- Nem értem. Napközben több mérés is volt? – kérdezek vissza kicsit bizonytalanul.

- Ja igen! – és elmosolyodik. – Tudja, ebéd után a szomszédasszonyomnál szoktunk kávézni. Neki mandzsettás mérője van, és azzal is leellenőrizzük egymás vérnyomását. Mint látni tetszik, azért néha elég nagy eltérések vannak a mérések között. Nem tudom, ennek mi az oka.

- Elmondom, de kezdjük az elején. Először is: mivel mérjük a vérnyomást, pontosabban milyen vérnyomásmérővel? A helyes válasz: a vérnyomás mérésére kizárólag a felkaros vérnyomásmérők alkalmasak.

- Olyan, mint a szomszédasszonyomé?

- Az elmondása alapján úgy vélem, hogy igen. Gondolom, neki is olyan mérője van, amelynek van egy mandzsettája, amelyet a felkarra helyezünk. Helyesen csinálva, úgy, hogy alsó szélével a könyökhajlat fölött legyen egy-két centivel. Ezek az eszközök általában automatikusan felfújják a mandzsettát, és le is eresztik vérnyomásmérés közben.

- Igen, igen.

- Nos, ilyen felkaros vérnyomásmérőt kell vásárolnia. Jó minőségű, hitelesített műszereket lehet kapni a gyógyászati segédeszköz boltokban és a gyógyszertárakban. Sajnos a csuklós mérő nem alkalmas pontos vérnyomásmérésre, csak nagyon vastag felkarú betegek esetén elfogadott a használata. Az okosórák is hasznosak, de nem erre. Egyelőre csak arra képesek, hogy nagyon nagy eltérések, jelentős vérnyomás-, pulzusemelkedéskor vagy ritmuszavar gyanúja esetén jelezzenek. Ha ilyet tapasztal, ha ez tartósan előfordul vagy panaszokat okoz, akkor legyen szíves hívjon fel, és megbeszéljük a problémát.

- Akkor holnap megkérdezem a szomszédasszonyomat, hogy hol vette a mérőjét – mondja izgatottan, és elgondolkodóan figyel.

- Na igen, a szomszédasszony. Az ebéd utáni kávézás, beszélgetés nagyon kellemes, én is szeretem. De nem alkalmas a vérnyomás ellenőrzésére! A vérnyomásméréshez nyugodtan le kell ülni a konyhaasztalhoz, feltenni a mandzsettát az előírás szerint, várni nagyjából öt percet, és legalább kétszer, két-három perces időközzel megmérni a vérnyomást. Előtte nem kávézunk, közben nem beszélgetünk, nyugodtan ülünk, nem olvasunk és nem tévézünk-rádiózunk.

- Értem! És mindkét mérési eredményt be kell írni a naplóba? Nem gondoltam, hogy ennyi mindenre oda kell figyelni vérnyomásméréskor.

- Oda kell figyelni, mert a mozgás, izgalom, beszéd, az étkezés, koffein, tea fogyasztása befolyásolhatja a vérnyomás értékét. Fontos, hogy megfelelő helyzetben mérjünk: ülő helyzetben, lábak egymás mellett a talajon, nincs lábkeresztezés! Az alkar az asztalra támaszkodik, a mandzsetta pedig nagyjából a szív magasságában legyen. Ezért jó az ebédlőasztalnál mérés, mert magassága folytán kényelmesen és helyesen tarthatjuk a karunkat. Érdekességként mondom – mert az ön esetében ennek nincs jelentősége – a mandzsetta mérete is fontos. Vastag felkarú betegeken szélesebb mandzsettát kell alkalmazni.

Nos, az így mért adatok átlagát írja be a naplóba, ha nem nagy köztük az eltérés. Ha 5 Hgmm-nél nagyobb az eltérés a két mérés eredménye között, akkor bizony megint meg kell mérni (a szükséges pár perc szünet után), és a két legkisebb eltérést mutató értéket kell átlagolni. Reggel, ébredés után, délelőtt és este még gyógyszerbevétel előtt mérje meg a vérnyomását, és csak ezt a három alkalmat jegyezze a naplóba. Ez alól kivétel, ha rosszullét, szédülés, fejfájás jelentkezik, mert akkor is mérje meg a vérnyomását, és azt is írja fel ide, mellé írva a tüneteket is.

- Köszönöm, doktor úr! Már mindent értek. Akkor vásárlok egy hitelesített felkaros vérnyomásmérőt. Azzal reggel és este (gyógyszerbevétel előtt), illetve egyszer napközben megmérem a vérnyomásom egymás után kétszer, pár perc szünettel, és bejegyzem a naplóba a mérések átlagát. Vigyázok arra, hogy nyugodt körülmények között mérjek, nem akkor, amikor például a szomszédomnál kávézunk, vagy a híreket nézem. A mérés során figyelek arra, hogy az ebédlőasztalnál ülve a két lábam a padlón legyen, a karom pedig az asztalon támaszkodjon. A mandzsettát az előírásnak megfelelően a könyökhajlat fölé egy-két centiméterrel helyezem fel, és ha jól sejtem, a fekete csőre is figyelnem kell, hogy ne gabalyodjon.

- Helyesen tetszett mondani, én pedig várom a jövő héten a vérnyomásnaplóval. Viszontlátásra!