A 24 órás ambuláns vérnyomásmegfigyelés ötször informatívabb a szív- és érrendszeri, valamint a bármely ok miatti halálozásra vonatkozóan a hagyományos klinikai vérnyomásmérési gyakorlathoz képest – vonták le a következtetést a témakörben végzett eddigi legnagyobb kutatásban, amelyet egy spanyolországi, oxfordi egyetemi és londoni főiskolai tudósokból álló kutatócsoport végzett el. A kutatás eredményeit a The Lancet című folyóiratban közölték.

Kiemelték, hogy mennyire erős az összefüggés a vérnyomás és a halálozási kockázat között. A kutatásban csaknem 60 ezer embert figyeltek meg átlagosan 10 éven keresztül. A kutatási eredmények szerint a 24 órás, éjjel-nappali mérés átlageredményeiből lényegesen erősebb összefüggésre lehetett következtetni a következő 10 év halálozására vonatkozóan, mint a hagyományos klinikai mérés eredményeiből.

A 24 órás vérnyomásmérés

Úgy zajlik, hogy egy erre a célra szolgáló eszközt (ambulatory blood pressure monitor) 24 órán keresztül visel a páciens, és az meghatározott időközönként (pl. ideális esetben negyedóránként) automatikusan megméri és rögzíti a vérnyomást, miközben a páciens a megszokott napi tevékenységét végzi. A mérések idejére csak a mért végtagot mozdulatlanul kell tartani. Két mérés közti időszakban (pl. fürdés idejére) az eszköz levehető, majd az előírásoknak megfelelően kell visszahelyezni. Forrás: www.hypertension.hu

A legerősebb összefüggést az éjszakai szisztolés (magasabb) értékekkel kapcsolatban mutatták ki. Az eredmények kiemelték, hogy a magas vérnyomás kimutatására mennyire fontos diagnosztikai eszköz a 24 órás megfigyelés. Továbbá azt is hangsúlyozták, hogy mennyire lényeges lenne, hogy a magas vérnyomás megfigyelésében ne csak kizárólag a klinikai vizsgálatok során alkalmazott vérnyomásmérésre alapozzunk.

Vérnyomásmérés otthon

Azt már eddig is jól tudtuk, hogy általában az otthoni vérnyomásmérés lényegesen pontosabb előrejelző módszer, mint a klinikai mérés, és elsősorban inkább az otthoni vérnyomásmérési módszereket ajánlottuk eddig is a magas vérnyomás bizonyítására, hiszen ezzel még a fehérköpeny-betegséget is ki lehet zárni.

A friss kutatásban a spanyol alapellátó intézményekben megfordult 59 124 pácienst követtek 10 éven keresztül. A kutatócsoport összehasonlította a kutatás megkezdésekor az otthoni és a klinikai vérnyomásméréskor rögzített értékeket, és ezeket az adatokat összevetették ugyanezeknek a pácienseknek a későbbi halálozási arányával – ehhez a spanyolországi egészségügyi adatbázis adatait használták fel. Az eredmények alapján megállapították, hogy a 24 órás otthoni mérés szisztolés átlagértéke a bármely ok miatti halálozási arányról 4,79-szer volt informatívabb, mint a klinikai méréskor rögzített szisztolés érték, és 4,65-ször a szív- és érrendszeri halálokot illetően. A kutatócsoport azt is kimutatta, hogy az éjszakai méréskor pordukált szisztolés értékek voltak a leginformatívabbak, hatszor informatívabbak voltak a halálozást tekintve, mint a klinikai szisztolés méréseredmények, valamint csaknem kétszer informatívabbak voltak a halálozást tekintve az éjszakai otthoni méréseredmények, mint a nappaliak.

A kutatás elegendő adattal rendelkezett arról is, hogy megvizsgálják a vérnyomástípusok és a halálozási kockázat közti kapcsolatot. Mind a rejtőzködő magas vérnyomás (amikor a rendelőben normál értéket mérnek, de a 24 órás mérés magas értékeket mutat), mind az állandó magas vérnyomás (amikor a rendelőben és a 24 órás méréskor egyaránt magasak az értékek) összefüggést mutat a bármely ok miatti halálozás magasabb arányával ahhoz képest, ha a páciensnél mind a rendelőintézetben, mind pedig a 24 órás méréskor is normális értékeket rögzítettek.

Mi a helyzet a fehérköpeny-hipertóniával?

A korábbi kutatásokkal ellentétben a jelenlegi vizsgálat egy fontos eredményben különbséget mutatott: a friss kutatásban kimutatták, hogy a fehérköpeny-hypertonia nem mutatott erősebb összefüggést a halálozási kockázattal, mint a normál vérnyomás.

Bryan Williams professzor, a tanulmány vezető szerzője, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem orvos elnöke, az egyetem egészségügyi központjának hipertóniaspecialistája, valamint a Nemzetközi Hipertónia Társaság (ISH) elnöke kijelentette:

„Azt eddig is tudtuk, hogy az otthoni 24 órás vérnyomásmérés bizonyos esetekben jobb eszköz a magas vérnyomás bizonyítására, mint a klinikai mérés. Azonban most sikerült először nagy mennyiségű adattal bebizonyítani, hogy erős az összefüggés a 24 órás mérés és a halálozási arány között. Valamint azt is kimutattuk, hogy a 24 órás mérés a hagyományos, orvosi rendelőben végzett méréshez képest mennyivel erőteljesebben képes kimutatni a vérnyomás és a halálozási arány közötti összefüggést, és ez különösen az éjszaka folyamán mért szisztolés értékekre volt igaz. Azonban ha a vérnyomás szélsőségesen magas, és már más szervi károsodást is kimutattak, akkor lehetőleg klinikai és otthoni mérési módszerekkel is szükséges igazolni a magas vérnyomás betegség diagnózisát. Ezzel még a fehérköpeny szindróma miatti félrekezelést is el lehet kerülni. A fehérköpeny-betegségről egyébként bebizonyítottuk, hogy nem áll kapcsolatban a halálozási arány nagyobb kockázatával. Ráadásul ha mindkét mérési módszert használjuk, akkor sokkal pontosabb lesz a diagnózisunk. Most az a következő kutatási feladat, hogy olyan kísérleteket tervezzünk, amelyek bebizonyítják, hogy a 24 órás mérés vagy a hagyományos klinikai mérés alapján ajánlott kezelés eredményesebb-e a betegnek.”