A stressz szó szerint lenyomatot hagy a keringési rendszerben 

A tanulmányt 2024 januárjában publikálták a Journal of the American Heart Association című folyóiratban. A szerzők rámutatnak, hogy mennyire fontos, hogy már gyermekkorban is megfelelő stresszkezelési technikákat alkalmazzunk. Ezzel ugyanis csökkenteni tudjuk a későbbi életkorunkban kialakuló egészségügyi problémákat, például a szívbetegség vagy a kettes típusú cukorbetegség kockázatát.

„Fontos, hogy megértsük, mennyire lényeges a kamaszkori stressz hatása a fiatal felnőtteknél. A kutatási eredmények szerint az elszenvedett stressz lenyomatai az idők során hosszú távon hatnak a keringési rendszernek olyan értékeire, mint a zsíranyagcsere, az érrendszer állapota és az elhízás – mutatott rá a tanulmány szerzője, dr. Dr. Fangqi Guo. Dr. Guo a Los Angeles-i Dél-kaliforniai Egyetem Keck Orvosi Intézetének posztdoktori kutatója.

A keringési rendszerünk kockázati tényezői közé tartozik az elhízás, a kettes típusú cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás. Ezek gyakran együtt járnak, és jelentősen hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A keringési betegségek, a szívbetegségek a vezető krónikus betegségek.

A gyermekeket és szüleiket is kikérdezték a stresszről

Az Amerikai Szív Társaság (AHA) már a 2017. évi jelentésében is megállapította, hogy a nehéz gyermekkor kihat a keringési rendszer egészségi állapotára a teljes felnőttkorban! Nézzük meg a friss kutatás eredményeit!

Az új kutatásban 276 személy adatait elemezték a Southern California Children's Health Study nevű vizsgálat adatbázisából. A résztvevő gyerekek a szüleik közreműködésével akkor kerültek be a kutatásba, amikor 2003 és 2014 között átlagosan 6 éves korukban részt vettek az első egészségügyi állapotfelmérésükön. Ezek a gyerekek nyomonkövetéses állapotfelmérésen estek át kamaszkorukban és fiatal felnőtt korukban 2018 és 2021 között. A résztvevők átlagosan 13 évesek voltak a kamaszkori és 24 évesek a felnőttkori állapotfelmérésük idején.

Az állapotfelmérés során a páciensek négyfokozatú skálán jelölték meg az elszenvedett stressz szintjét. Olyan általánosan elfogadott módszert alkalmaztak, amely kimutatja a vizsgálatot megelőző hónapban a páciens által megélt érzelmeket és gondolatokat. A vizsgálatban részt vevő gyerekek stresszhelyzeteiről, a körülményekről, történésekről a szüleik nyilatkoztak. A pácienseket ezek után 4 csoportra osztották a stressz-szintjük alapján: állandóan magas, megemelkedett, emelkedő és állandóan alacsony.

A keringési rendszer állapotfelméréséhez a kutatók számos értéket mértek meg, például a vérnyomást és a testsúlyt. Megmérték továbbá a hemoglobin A1C értékét is, amely az elmúlt hónapok átlagos vércukorszintjét mutatja ki, mert ezzel meg lehet állapítani a cukorbetegséget. A testzsírt is mérték, és megvizsgálták, hogy a páciensnek mekkora a hasi zsírtömege, mert ez kapcsolatban van a szív- és érrendszeri betegségek és a kettes típusú cukorbetegség megemelkedett szintjével.

Azoknak a személyeknek, akik a kamaszkoruktól a felnőttkorukig terjedő időszakban magas stressz-szintről számoltak be, nagyobb valószínűséggel volt magas vérnyomásuk. Magasabb volt a testzsír-százalékuk és ezen belül is több zsír volt a hasukon, rosszabb állapotban volt az érrendszerük és nagyobb arányban voltak elhízva azokhoz képest, akik alacsonyabb stressz-szintről számoltak be.

„Bár sejtettük, hogy az elszenvedett stressznek kapcsolatban kell lennie a keringési rendszer anyagcseréjének értékeivel, de nem számítottunk a kockázati tényezők ennyire egyértelmű összefüggésére” – jelentette ki dr. Guo.

A kutatók arra ösztönzik az orvosokat, hogy a vizitek alkalmával használják a stressz-szint mérésére általánosan elfogadott skálát is. Így a magas stressz-szinttel élőket ki lehet szűrni, és még idejében megkaphatják a megfelelő kezelést: stresszkezelési technikákat, illetve a szív- és érrendszert védő életmódtanácsokat.