A rendszeres testmozgásnak a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) megelőzésében és kezelésében is jelentős szerepe van. Tanulmányok szerint első fokú hipertónia esetén csupán az életmód megváltoztatása három hónap múltán tartós vérnyomás csökkenést eredményezett. Bebizonyították, hogy a rendszeres testmozgás akár 10/8 Hgmm nyugalmi vérnyomáscsökkenéshez is vezethet. Ezt a szervezet a tónus csökkenésén keresztül éri el, mely több lépcsőn keresztül a nyugalmi pulzusszám és az izomerek tágulását eredményezi. További pozitív hatása a testsúlycsökkenés és a zsír- ill. a cukoranyagcsere paraméterek javulásán mutatkozik.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) heti 150 perc mérsékelt intenzitású (ami az életkorilag javasolt maximális pulzusszám [=220-életkor] 50-75%-át jelenti), nagy izomcsoportokat dominálóan dinamikusan megmozgató aerob fizikai aktivitást javasol, mely során a testmozgásnak legalább 10 percig kell tartania, hogy annak jótékony hatása érvényesüljön. Érdemes úgy elosztania, hogy egy alkalommal legalább 30 perc legyen és hetente minimum négy alkalom. Aerob mozgás lehet pl. gyaloglás, biciklizés, tánc, úszás, futás, labdajátékok. Sportolás előtti bemelegítés szükséges, a sérülések csökkentése érdekében. A terhelést fokozatosan lehet emelni és a végén egy kis nyújtás elengedhetetlen. Ezen kívül heti kétszer vagy többször érdemes izomerősítő gyakorlatokat is végezni. További egészségügyi előnyökkel jár, ha tovább növeljük a heti tréning időt, akár 300 percre.
Fontos, hogy magasvérnyomás-betegség esetén nem szabad erősen és/vagy tartósan préselni ill. levegőt visszatartani, hanem folyamatos légvétel javasolt, ezért inkább kis súlyokkal ajánlott ismételni a gyakorlatot 10-15-ször. Magasvérnyomásos betegnek sporttevékenység alatt is érdemes vérnyomást mérni, mivel ha 220/120 Hgmm fölé emelkedik abba kell hagyni a mozgást míg rendeződik a vérnyomás. Azonban a 180/120 Hgmm nyugalmi értéknél nem szabad elkezdeni az edzést.
Vizsgálatok során észrevették, hogy a statikus erősportolók (súlyemelők, testépítők) nyugalmi vérnyomása magasabb a nem edzettekhez képest, viszont a dinamikus sportolók (pl. bokszolók) vérnyomása alacsonyabb.
Azonban a sportolóknál is kialakulhat magasvérnyomás-betegség, a terheléskor megjelenő fejfájás, látászavar, szédülés, hányinger stb. hívhatja fel rá a figyelmet. Ilyen esetben javasolt mindenképp vérnyomást mérni. A magasvérnyomás-betegség fennállásakor szoros sportorvosi kontroll ajánlott. A vérnyomást edzés előtt, alatt és után is mérni kell, valamint vérnyomásnaplóban vezetni.
A régebbi gyakorlattól eltérően a hipertónia megléte nem jelent egyből versenysporttól való eltiltást. Ha enyhe vagy közepes fokú a magasvérnyomás-betegség, valamint nem áll fenn szövődmény és a vérnyomás céltartományban mozog, akkor bármely sport engedélyezhető rendszeres kontroll és célszervi károsodások megelőzése mellett. Súlyos fokú hipertóniában, ha nincs szövődmény és gyógyszeresen uralható, akkor engedélyezhetőek a statikus sportágak (pl súlyemelés, birkózás) is. Szövődménnyel járó hipertóniásnak a versenysport nem ajánlott.
Sportolással kapcsolatos hírek
Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír
