Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Magasvérnyomás-betegség (hypertonia) és ritmuszavarok (aritmiák)

Magasvérnyomás-betegség (hypertonia) és ritmuszavarok (aritmiák)


A magasvérnyomásos betegeknél számos szívritmuszavar vagy más néven aritmia elfordulhat. Bármely életkorban jelentkezhetnek, de az idősebbek körében gyakoribbak. A ritmuszavarok a szív elektromos vezetési rendszerének problémáira vezethetők vissza.Járhatnak alacsony (bradycardia) vagy éppen magas pulzusszámmal (tacyhcardia), de olykor csak 1-1 extra szívdobbanás (extrasystole) érzésével is. Kiindulhat a pitvarból vagy éppen a kamrából, tarthat rövidebb vagy hosszabb ideig, ennek megfelelően a panaszmentesség mellett egyéb változatos tünetekkel is társulhat. A szívdobogásérzés (palpitáció) vagy a szívverések közötti szünet érzése mellett jelentkezhet szédülés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, vagy akár eszméletvesztés is.

Bár a legtöbb aritmia nem súlyos, egyes típusai hajlamosíthatnak olyan szövődmények kialakulására, mint az agyi infarktus (stroke) vagy a szívelégtelenség. Ritkább esetben akár szívmegálláshoz is vezethetnek. Ezért is fontos a megfelelő vérnyomáskontroll mellett a pulzus ellenőrzése is, időszakos EKG elvégzése, a rendszeres orvosi kontroll a szüksége esetén elvégzendő ezirányú további kezelés vagy kivizsgálás megszervezése miatt is.

A magasvérnyomás következtében a bal kamrai szívizomzat a megnövekedett terhelés miatt megvastagodik, ez növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, szívinfarktus kialakulásának kockázatát, valamint a ritmuszavarok kialakulásának kockázatát (leggyakrabban pitvarfibrilláció vagy kamrai ritmuszavarok), a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenséghez vezethet.

A ritmuszavarok kialakulásához egyéb tényezők is hozzájárulhatnak, az alkalmazott receptre felírt és vény nélkül kapható gyógyszeres kezelés hatásai/mellékhatásai vagy a szervezet elektrolitszintjeinek (pl.: kálium, magnézium, kálcium) eltérései mellett az egyéb társbetegségek (pl.: krónikus tüdőbetegségek, alvási apnoe szindróma, veseelégtelenség vagy pajzsmirigy betegség) fennállása.

Magas vérnyomás mérés

Az alkohol, koffein vagy más nem gyógyszeres stimulánsok túlzott fogyasztása, vagy éppen a nagy stresszhatás, esetleg az időjárás változásának (fronthatás) jelenléte is kiválthatja azokat.

Az extra szívdobbanás érzések (extrasystolék) közé tartoznak a korai pitvari és korai kamrai összehúzódások, melyek nem feltétlenül számítanak kórosnak. Azonban, ha egyre gyakrabban jelentkeznek, vagy társulnak esetlegesen mellkasi fájdalommal, vagy egyéb tünettel javasolt a további kivizsgálás esetleges gyógyszeres kezelésük.

Hipertóniás betegeknél kamrai ritmuszavarok is előfordulhatnak, mely bizonyos formái, pl. kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció különösen, ha azok tartósak akár életet is veszélyeztethetnek. A kamrai izomzat nem megfelelő összehúzódása következtében kialakuló csökkent szív pumpa funkció, társuló vérnyomásesés és szívelégtelenség mellett akár szívmegállás is kialakulhat.

A pitvarfibrilláció a hipertóniás betegek leggyakoribb ritmuszavara, és a hipertónia a leggyakoribb társbetegség a pitvarfibrillációban szenvedő betegek körében. A magasvérnyomás visszafordítható oka a pitvarfibrilláció kialakulásának, ezért is fontos a megfelelő vérnyomáskontroll.

A pitvarfibrilláció leggyakrabban szapora szabálytalan szívverés érzésével társul. Nem csak magas, de alacsony pulzusszámmal is járhat, amihez hozzájárulhat a beteg gyógyszerei között szereplő pulzusszámot csökkentő hatású gyógyszerek (pl. béta-blokkoló) alkalmazása is. Alacsony pulzusszám mellett leggyakrabban gyengeség, terhelhetőség csökkenés, szédülés, esetleges eszméletvesztés fordulhat elő. Fontos, hogy a pitvarfibrilláló betegek akár 35%-a tünetmentes lehet, különösen a kevés társbetegséggel rendelkező (pl. csak magasvérnyomás) betegek esetén.

Főzés

Mind a pitvarfibrillatio, mind a magasvérnyomás külön-külön is hozzájárul az agyi infarktus (stroke) kialakulásának fokozott kockázatához, mely tovább fokozódik együttes jelenlétük esetén. Pitvarfibrillációban a pitvarokban a nem megfelelő véráramlás (pangó vér) miatt akár vérrögök is kialakulhatnak, melyek leszakadva az agyi erek elzáródását (stroke) is okozhatják. A pitvarfibrilláló betegek kezelésében a stroke megelőzése az egyik legfontosabb, így magas kockázatú betegek esetében vérhígító (antikoaguláns) kezelés beállítása szükséges (ellenjavallat hiányában). A vérzésveszély minimalizálása érdekében ekkor még inkább fontosabb a megfelelő vérnyomás kontroll.

Fontos a rendszeres otthoni vérnyomásmérés mellett a pulzusszám ellenőrzése is (vérnyomásnapló vezetése). Amennyiben pitvarfibrilláció vagy egyéb ritmuszavar áll fenn a oszcillometriás vérnyomásmérő villogással vagy szabálytalan pittyegő hanggal hívhatja fel rá a figyelmet. A legtöbb olcsó, középkategóriás, automata, félautomata vérnyomás mérők pitvarfibrilláció estén, nem tud pontos vérnyomás értéket mérni. A készülék egymás utáni mérések között nagy vérnyomás különbségek jelezhetik a pitvarfibrillációt.Amennyiben a megszokottól eltérően tartósan magas (>100/perc; tachycardia) vagy akár alacsony (<60/perc; bradycardia) pulzusszámot észlelünk- főleg ha ahhoz tünetek is társulnak- javasolt a gondozó Háziorvos vagy kardiológus felkeresése a további vizsgálatok szükségességének megítélése (pl.: 12 elvezetéses EKG, 24 órás Holter EKG), esetleges gyógyszeres kezelés módosítása, valamint a további teendők megbeszélése miatt. A magas pulzusszám azaz a tachycardia azonban nem feltétlenül jelent egyben ritmuszavart is. A megnövekedett pulzusszám normális válasz a fizikai terhelésre vagy érzelmi stresszre is. Az alacsony pulzusszám pedig főleg a rendszeresen/versenyszerűen sportolóknál szintén előfordul és ez sem tekinthető kórosnak.

A legtöbb ritmuszavar hatékonyan kezelhető. A magas pulzusszámmal járó ritmuszavarok általában gyógyszeres kezelést igényelnek, míg alacsony pulzusszám esetén akár szükséges lehet úgynevezett szívritmusszabályzó készülék (pacemaker) beültetésére. Ez egy olyan elektronikus készülék, amely a kulcscsont alatt a bőr alá helyezett telephez csatlakoztatott a szívüregben végződő elektródákon keresztül rendszeresen ellenőrzi a szív ritmusát. Ha túl lassú szívműködést érzékel, akkor leadott elektromos impulzusok segítségével tudja biztosítani a megfelelő pulzusszámot.

Magas vagy alacsony vérnyomással kapcsolatos hírek

Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír