Fehérköpeny hypertonia és maszkolt hypertonia
A látszat néha csal…
…bizony nincs ez másképpen az orvosi rendelőben mért vérnyomás esetén sem. Ezzel kapcsolatban két fogalommal érdemes megismerkednünk, ezek a fehérköpeny-jelenség/fehérköpeny-hipertónia és az álcázott vagy maszkolt hipertónia. De mit is rejt a köpeny és az álarc?
Fehérköpeny-hipertóniáról, akkor beszélünk, ha az orvosi rendelőben konzekvensen magasabb, kóros vérnyomás értékeket mérünk, míg a rendelőn kívüli értékek nem kórosak. A páciensek egy része tudja magáról, hogy izgul a rendelőben, stresszt jelent számára a vizit, és ettől megemelkedik a vérnyomása, de olyan esetekben is előfordulhat, amikor a páciens teljesen nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak érzi magát. A diagnózis felállításához nélkülözhetetlen a rendszeres, helyesen kivitelezett rendelőn kívül, otthonunkban megvalósított vérnyomásmérés. Azonban még így is előfordulhat, hogy rejtve marad, ilyen esetekben egy 24 órás vérnyomásmonitorral történő mérés (ABPM) lehet a segítségünkre.
Van-e jelentősége?
Elvégre sokkal kevesebb időt töltünk a rendelőben, mint azon kívül… Valóban, és ahhoz, hogy ez így is maradjon, nagyon fontos, hogy erre a jelenségre is gondot fordítsunk. Ismert, hogy, akinél előfordul a jelenség, később nagyobb eséllyel alakulhat ki "valódi" magasvérnyomás-betegség, annak minden veszélyével és káros következményével együtt. Másfelől nem szabad, hogy az "éberségünket elaltatva" ne ismerjük fel egy esetlegesen kialakult súlyosabb kórképet.
Ezért kiemelt jelentőségű, hogy rendszeresen mérjük otthon a vérnyomásunkat, és amennyiben gyanítjuk, hogy az értékek nem megfelelőek, mindenképpen konzultáljunk a háziorvosunkkal, kezelőorvosunkkal.
Álcázott/maszkolt hipertóniáról akkor beszélnünk, amikor a páciens alacsonyabb vérnyomás értékeket produkál az orvosi rendelőben, mint otthon. Miként lehetséges ez? Habár a jelenség elsőre a fehérköpeny-hipertónia "ellentettjének" tűnhet, de alapvetően nem arról van szó, hogy valaki a rendelőben lenne sokkal nyugodtabb, mint otthon. A hátterében egyéb tényezők állhatnak: jelentős napszaki ingadozást mutató vérnyomás (például a délelőtti rendelésen mindig jó a vérnyomás, és a délutáni magas értékekre nem derül fény vagy éjszakai vérnyomás emelkedés) vagy terhelésre jelentkező fokozott vérnyomás emelkedés, amely a nyugalmi mérések során "álcázva" marad.
A diagnózis felállításához ebben az esetben is fontos a napjában többször, lehetőleg változatos időpontokban és élethelyzetekben történő vérnyomásmérés. Azonban még így is előfordulhat ebben az esetben is, hogy rejtve marad, ilyen esetekben egy 24 órás vérnyomásmonitorral történő mérés (ABPM) lehet a segítségünkre. Felkeltheti a gyanúnkat, ha az optimális, normális rendelői vérnyomásértékek mellett magasvérnyomás-betegségre típusos panaszokat vagy szövődményeket, célszerv-károsodásokat észlelünk. Gondoljunk rá fennálló társbetegségek (pl. elhízás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, dohányzás, horkolás – obstruktív alvási apnoe szindróma) esetén is.
Van-e jelentősége?
Mivel, ahogy az előbbiekben megállapítottuk, hogy az időnk jelentős részét (szerencsére) az orvosi rendelőn kívül töltjük, így rendkívül nagy jelentősége van. Gyakorlatilag ugyanolyan szervkárosító hatásokkal bírhat, mint a "valódi" hipertónia. Sőt, mivel itt is igaz, hogy a hipertónia sok esetben nem okoz tüneteket, és a rendelői értékek nem keltenek gyanút, így a magasvérnyomás-betegség sokáig kezeletlen maradhat, ami még inkább növeli a szervkárosodások, szövődmények kialakulásának esélyét.
Ezért kiemelt jelentőségű, hogy optimális, normális rendelői vérnyomásértékek esetén is rendszeresen mérjük otthon a vérnyomásunkat, és amennyiben gyanítjuk, hogy az értékek nem megfelelőek, mindenképpen konzultáljunk a háziorvosunkkal, kezelőorvosunkkal.
