Magas vérnyomás avagy - Az életmódunkkal sokat tehetünk saját magunkért!
A magasvérnyomás-betegség kezelésében a nem gyógyszeres lehetőségek közül nagyon fontosak a megfelelő életmódi és diétás változtatások.
A kiegyensúlyozott, változatos, megfelelően összeállított és betartott étrend megelőzheti, késlelteti a későbbi szövődmények kialakulását.
A legfontosabb kockázati tényező a túlsúly, és ha a felesleges zsírszövet döntően a has területén halmozódik fel. Az elhízottak kb 60%-ánál alakul ki magas vérnyomás. Az egészséges testtömeg elérésével és megtartásával jelentősen csökkenhet a vérnyomás. Kerülendő az egyszerű szénhidrátok (cukrok) túlzott fogyasztása, az úgynevezett „üres kalória” és a zsírban gazdag ételek. Fontos viszont az élelmi rostok mennyiségének növelése, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonaipari termékek formájában.
A túlsúly hatására emelkednek a vérzsírok és összetételük is megváltozik, ezáltal az érfal károsodik, és keringési betegségek alakulnak ki. A magas koleszterinszint bizonyítottan fő rizikófaktora a szív- és érrendszeri megbetegedésnek. A koleszterin egy szteránvázas vegyület, melynek nagy részét a máj termeli.
Testünk számára nélkülözhetetlen anyag, két fő típusa van:
kis sűrűségű lipoprotein-koleszterin (LDL-C), nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin (HDL-C).
Az LDL-koleszterin szállítja a test sejtjeihez a koleszterint, mely lerakódhat az artériák falán és ebből alakul ki az érelmeszesedés. A HDL-koleszterin összegyűjti a sejtekből a koleszterint és visszaszállítja a májba. Ha sok a HDL-koleszterin, akkor kevésbé valószínű a zsírlerakódás képződése az artériákban. Ezért is szokták a HDL-t jó koleszterinnek is hívni. Ha magasabb a HDL-koleszterin szint az LDL-koleszterin szinthez képest, akkor véd a szívbetegségek ellen. A fizikai aktivitás és az egészséges étrend növeli a HDL-koleszterin szintet.
Azon nyersanyagok fogyasztására érdemes figyelni, melyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak koleszterint (pl: tojássárgája, belsőségek). A koleszterin szintet a telített zsírsav bevitel is emeli. A telített zsírsavak megtalálhatók jellemzően az állati eredetű nyersanyagokban pl: zsírosabb húsrészek, felvágottak, szalonna, belsőségek, tojás, tej, tejtermékek és ezen nyersanyagokkal készített ételekben pl: pástétomok, szószok, vajas kekszek, sütemények, krémek. Javasolt a telített zsírsav bevitel mérséklése.
Megnő a cukorbetegség valószínűsége, mert túlsúly esetén csökken az inzulinérzékenység is.
A vesékben csökken a nátrium kiválasztás, ami folyadék-visszatartást eredményez és ez a keringő vértérfogatot emeli. Jelentősen megterheli a szívet és károsodik a szív pumpafunkciója is. A szervezetben az emelkedett nátrium tartalom emelkedett víztartalmat eredményez, tehát minél több konyhasót fogyasztunk, annál több folyadékot iszunk.
A túlzott sófogyasztás megköti a folyadékot a szervezetben, ezáltal megnő a keringő vér mennyisége és nyomásemelkedést okoz, mindemellett érbetegséget okoz, és fokozott terhet ró a vesére is. Ugyanakkor a szervezet számára nélkülözhetetlen a nátrium, egy egészséges felnőtt napi nátriumigény fedezésére 1,5-2 gramm mennyiség már elegendő. Nátrium bevitelünk csaknem teljes egészében a konyhasóból származik, ezért jó ha tudjuk, hogy 2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak (NaCl) felel meg. A nátrium szegény diéta elősegíti a vérnyomás alacsony szinten tartását és egyes gyógyszerek (pl.: ACE-gátlók, béta-receptor blokkolók) hatékonyságának növeléséhez is hozzájárul. A nátrium-klorid (konyhasó) fogyasztása nagymértékben eltér a táplálkozási és földrajzi szokások alapján. Felmérések eredményeként megállapították, hogy már kevesebb, mint 5 gramm só fogyasztása/nap esetén a hipertónia gyakorisága 5%, míg 15 gramm vagy > esetében csaknem 40%. A napi konyhasó bevitelénél figyelembe kell venni, hogy a különböző élelmiszeripari termékekből származik kb. 75%-a, az ételek utánsózásával 15% és az élelmiszerek (nyersanyagok) kb 10%-ot tesznek ki.
Az alkalmazott étrend esetében nem csak az úgynevezett utánsózást kell kerülni, és az ételekhez hozzáadott só mennyiségét kell figyelemmel kísérni, hanem az ételkészítés során felhasznált alapanyagokat is. Javasolt a sóval ízesített, tartósított élelmiszereket kerülni az étrendben (pl.: konzervek, húskészítmények, ételízesítők, mártás-porok, sajtok, sós rágcsálni valók, savanyított termékek, félkész- kész ételek). A javasolt napi nátrium bevitel a betegek számára 2500-3000 mg. Ezzel szemben egy korábbi 2009-es OTÁP felmérés alapján a magyar lakosság 2,5-3,5-szeresét fogyasztotta. Az európai sócsökkentő program részeként a Nemzeti Sócsökkentő Program (STOP SÓ) részét képezte a forgalomban lévő termékek, ételek sótartalmának csökkentése.
