A kutatási eredményeket 2023. március elején mutatták be az Amerikai Szív Társaság (AHA) Epidemiológia, Megelőzés, Életmód és Keringési Anyagcsererendszer című konferenciáján Bostonban. Azt figyelték meg, hogy azok az emberek, akiknek egészséges alvási szokásaik vannak, könnyebben betartják a fogyás céljából kialakított edzési tervet és diétát, mint azok, akik rosszul alszanak. Ezek a kutatási eredmények viszont mindaddig előzetesnek minősülnek, amíg nem publikálják az összes adatot egy lektorált
tudományos folyóiratban.
Egyre több kutatás
bizonyítja, hogy ha keveset vagy rosszul alszunk, akkor nemcsak fáradtak leszünk másnap, hanem növekszik a
szívinfarktus és a korai halálozás kockázata, továbbá nagyobb eséllyel alakul ki kognitív zavar, demencia, cukorbetegség,
magas vérnyomás, elhízás, depresszió és más krónikus egészségkárosodás.
„Kifejezetten fontos a fizikai aktivitás és az étrendváltoztatás napirendjének a betartásában, ha arra koncentrálunk, hogy egészséges alvási szokásokat alakítsunk ki magunknak: éjszakánként aludjunk 7-9 órát, rendszeresen ugyanabban az időben feküdjünk le, és pihenjünk annyit, hogy frissen ébredjünk és képesek legyünk éberek maradni a nap folyamán” – hívta fel a figyelmet a tanulmány vezető szerzője, Christopher E. Kline, a Pittsburgh-i Egyetem Egészségfejlesztési Tanszékének egyetemi docense.
A rossz alvási szokások az egészséges emberekre is veszélyt jelentenek
Kline kutatócsoportjának az volt a célja, hogy megfigyeljék, milyen kapcsolat van az egészséges alvásszokás és egy 12 hónapos életmódváltással egybekötött fogyókúraprogram betartása között. 125 túlsúlyos vagy elhízott felnőtt alvásszokását vizsgálták, a kutatásban olyanok szerepeltek, akiknek az elhízáson vagy a túlsúlyon kívül nem volt olyan más egészségügyi problémájuk, amiért orvosi felügyelet mellett kellett volna fogyókúrázniuk vagy edzeniük. A kutatási alanyok átlagéletkora 50 év volt, és túlnyomórészt fehér nők voltak.
A kutatók az alvási szokásokat kérdőívvel, alvási naplóval és olyan karkötővel vizsgálták, amely hét napon keresztül rögzítette az alvási, napi aktivitási és napközi pihenési adatokat. Az alvási adatokat egy összetett tényezőkből alkotott skála alapján pontozták, a skála tényezői a következők voltak: alvási rendszeresség, elégedettség az alvásminőséggel, napközben való éberség, az alvás időzítése, az ágyban töltött idő hány százalékában aludt a páciens, valamint az alvással töltött órák száma.
Az alvási adatokat a kutatás elején, majd hat hónap múlva, végül tizenkét hónap elteltével rögzítették. Ezekben az időszakokban a diéta betartását is megfigyelték, az adatokat a következő tényezők alapján rögzítették: hányszor vett részt a csoportfoglalkozásokon a páciens, az eltelt napok hány százalékában fogyasztotta a páciens a napi előírt kalóriamennyiség 85–115 százalékát, és hány napon keresztül tartotta be az illető a közepes vagy intenzív fizikai aktivitásra szóló előírásokat.
Az adatelemzésből kiderült, hogy a jó alvási szokásokkal párhuzamosan rendszeresebben látogatták a páciensek a csoportfoglalkozásokat, nagyobb százalékban tartották be a napi előírt kalóriamennyiséget, és több időt töltöttek el közepes vagy magas intenzitású testmozgással.
Az elhízottság a leggyakoribb gyermekkori kórkép Európában. Számukra megnő a kettes típusú cukorbetegség, a magasvérnyomás és az alvászavarok kockázata. Felnőve nagy eséllyel kövérek maradhatnak, és súlyos betegségek fenyegetik majd őket, így a várható élettartamuk is jóval (több évvel) alatta marad a normális testsúllyal élőkhöz képest.
Az elhízottság leggyakoribb (bár nem egyedüli) oka az, ha az ember több ételt fogyaszt ahhoz képest, mint amennyit a fizikai aktivitással képes elégetni, elhasználni. A kövér emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, az epekövesség, egyes rákbetegségek és számos mentális betegség kockázatának. Európában az elhízottság évente 1 millió halálesetért tehető felelőssé.
„Az volt a hipotézisünk, hogy az alvás kapcsolatban van az életmódváltással, azonban arra már nem számítottunk, hogy kiderül: az egészséges alvás összefügg az életmódváltást jelző mindhárom tényezőnkkel” – számolt be Christopher E. Kline. „Bár mi ebben a kutatásban nem avatkoztunk be a résztvevők alvási szokásaiba, ám ezek az eredmények arra utalnak, hogy az alvás optimalizálásával könnyebben lehet tartós életmódváltást elérni.”
A tanulmány vezető szerzője azt javasolja, hogy további kutatásokra van szükség annak bizonyítására, hogy a páciensek alvási szokásainak javítása erősíti-e az életmódváltáshoz való ragaszkodást, valamint jobban fogynak-e tőle az emberek.
Az alvás minden, egészséget befolyásoló tényezőre hatással van
Michael Grandner, az Arizonai Egyetem Alvás- és Egészségkutatási Programjának igazgatója kijelentette, hogy ebből a kutatásból kiderült, hogy az alvás nem csak a testsúllyal van összefüggésben. „Az alvás hat mindarra, amit azért teszünk, hogy egészséges szinten tarthassuk a testsúlyunkat” – mondta a szakértő. „Ez azért lehetséges, mert az alvás befolyásolja azokat a folyamatokat, amelyeknek eredményeként kialakul az éhség vagy az evés utáni vágyakozás, továbbá az alvás hat az anyagcserére, az anyagcserénk szabályozásának képességére és arra is, hogy általában az egészségesebb utat válasszuk” – magyarázta Michael Grandner, aki a társszerzője volt az AHA elnöki ajánlásának, amelyik az alvásmennyiséget hozzáadta a jó szív- és érrendszeri egészségi állapot kulcstényezőinek listájához. Micael Grandner nem vett részt a most bemutatott vizsgálatban. „Ez a kutatási is jól rámutat arra, hogy minden mindennel összefügg, és gyakran az alvással vehetjük át az irányítást azok felett a folyamatok felett, amelyek egyenes utat biztosítanak az egészségünkhöz” – hívta fel a figyelmet Micael Grandner.
