„A stroke stroke nemcsak fizikai elváltozásokat és károsodásokat okoz, hanem pszichiátriai és pszichológiai károsodásokat is, és ezeket is fel kell ismerni” – emelte ki Jorge professzor.
Az Amerikai Szív Társaság (AHA) tudományos állásfoglalása szerint – amelynek Jorge professzor társszerzője volt – a stoke-esetek legalább egyharmadát követi a posztstroke-os depresszió. A kialakulásának valószínűsége a stroke-ot követő első évben a legnagyobb, majd ezután fokozatosan csökken. Dr. Nada El Husseini, az észak karolinai Durhamben lévő Duke Egyetem docense szerint idővel a stroke-ot túlélő páciensek fele tapasztalja meg a depresszió valamilyen szintjét. A posztstroke-os depresszió legjobban dokumentált előrejelzői a korábbi életszakaszban már átélt depresszió, valamint a stroke súlyossága - magyarázta dr. Husseini, aki szintén társszerzője volt az AHA 2016. évi állásfoglalásának.
A jelentős fizikai és kognitív károsodás kéz a kézben jár a post stroke-os depresszió kockázatával.
Ugyanolyan tünetek - más okok
A stroke után kialakuló depresszió megegyezik a stroke nélküli depresszió legtöbb formájával – tette hozzá a szakértő.
„Ez a szomorúságban, a reménytelenségben, a haszontalanság érzésében manifesztálódik, valamint a páciens gyakran érez bűntudatot banális apróságok miatt, továbbá alacsony érdeklődést mutat bármilyen tevékenység iránt és ezek nem okoznak neki örömet.”
A depressziós beteg nehezen tud koncentrálni, nagyon kevés energiája van, nyugtalan, esetleg egyáltalán nem akar enni vagy éppen túl sokat akar enni. Az is jellemző, hogy nem tudnak aludni vagy éppen túl sokat alszanak. Előfordulhat, hogy öngyilkosságok akarnak elkövetni. A tüneteknek folyamatosan fenn kell állniuk napokon keresztül, legalább két hétig, hogy a depressziót diagnosztizálni lehessen. A diagnózist megnehezítik az átfedő tényezők, amelyek depressziónak néznek ki, de valójában nem azok – mondta dr. El Husseini.
A stroke-ot túlélő beteg olyan problémákkal szembesülhet, mint az elvesztett képességei miatti fájdalomérzet vagy akár a stroke átélése és a kórházi tartózkodás miatti poszttraumatás stressz. A stroke-túlélők pszeudobulbáris tüneteket is tapasztalhatnak, például akaratlan sírási, nevetési vagy dührohamokat. Azoknál a betegeknél is jelentkezhet depresszió, akik tranziens iszkémiás rohamot, más néven mini stroke-ot élnek át, aminek nincsenek maradandó fizikai következményei. Azok a betegek is depresziósokká válhatnak, akik a stroke-juk után nincsenek tisztában a képességeik elvesztésével, ezt az állapotot anozognóziának nevezik.
Közös a gyökere a depressziónak és a stroke-nak?
A stroke és a depresszió kapcsolatának pontos biológiájával nem vagyunk tisztában. Dr. Jorge szerint az az egyik lehetőség, hogy a stroke befolyásolja azokat az agyi folyamatokat, amelyek az érzelmeket szabályozzák. Dr. El Husseini megemlíti ezenkívül a genetikai hajlamot és a gyulladást is. Ezeken a biológiai tényezőkön kívül pszichológiaiak is hozzájárulhatnak a posztstroke-os depresszió kialakulásához.
A betegség mechanizmusától függetlenül alapvetően fontos, hogy a betegek és a hozzátartozóik is megértsék, hogy a depresszió kihat a gyógyulásra. „Többféle kutatás is bebizonyította már, hogy a stroke következményei súlyosabbak, ha az illető még depressziós is” – magyarázta dr. El Husseini. A posztstroke-os depresszió kapcsolatban áll a stroke utáni magasabb halálozással, valamint az agyi funkciók gyengülésével és a szervezet rosszabb általános teljesítményével.
Kezelhető a stroke utáni depresszió?
Szerencsére van néhány módja a posztstroke-os depresszió kezelésének. Segíthetnek a problémamegoldó beavatkozások, az antidepresszánsok, bár a tanulmányok ellentmondásosak abban, hogy melyik a leghatásosabb – magyarázta dr. Jorge.
Sokkal jobban vannak azok a stroke-túlélők, akiknek van valamilyen társadalmi támogatásuk, mint azok, akik egyedülállók – hívta fel a figyelmet dr. El Husseini.
„Ám nem ez az egyetlen megoldás, és természetesen vannak olyanok is, akiknek kiváló a társas környezetük, és még is depressziósak lesznek.”
A depresszió korai kezelése javíthatja a stroke utáni fizikai és kognitív rehabilitációt is – mondta dr. Jorge. Mivel tudjuk, hogy mennyi embert érint ez, és hogy milyen komoly hatása van a gyógyulásra, szerinte minden stroke túlélőnél vizsgálni kell a depresszió tüneteit.
„A családnak együtt kell működnie az orvossal, hogy eljussanak a diagnózisig” – emelte ki dr. Jorge. A családtagok olyan változásokat is észrevehetnek, amelyeket az orvos nem, és figyelmeztethetik az orvost, ha észlelnek valami szokatlant. Ezzel dr. El Husseini is egyetért. „Nagyon fontos, hogy megértsék az egészségügyi ellátók és a betegek, hogy nem csak a fizikai képességek romolhatnak stroke után.”
Reálisan jelentkezhetnek olyan nehezebben észlelhető problémák is, mint a depresszió, az idegesség, a kimerültség, a kognitív változások és az alvászavar. „Vannak olyanok, akik stroke után sétálnak és normálisan tevékenykednek” – mondta dr. El Husseini. „Ám még ők is megtapasztalhatnak jó néhány olyan tünetet, amelyeket mások nem vesznek észre rajtuk.”