Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja: Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000 E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu

A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken. SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó: Szekeres György
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Szerkesztőségi köszöntő, tartalom

Párkapcsolattal, élettel való elégedettség, jól-lét és a családi struktúra alakulásának összefüggései
Szerző(k): Sztányi-Szekér Barbara , Hôgye-Nagy Ágnes, Szemán-Nagy Anita
Összefoglalás: SARS-CoV-2-fertôzés esetén a súlyos pszichiátriai betegségben szenvedôknél többnyire rosszabb a klinikai kimenetel leromlott általános állapotuk, kísérôbetegségeik és életmódjuk miatt. A pszichiátriai betegségek közül azonban kiemelten súlyos, elhalálozáshoz vezetô kórlefolyással csak szkizofrénia esetében igazolódott szignifikáns összefüggés, amit a többirányú immunzavar is magyarázhat. Amíg a terápiarezisztens szkizofrénia kezelésében használatos an­tipszichotikum – a klozapin – rontani látszik a COVID-19 gyógyulási esélyeit, a depressziós betegek terápiájában al­kalmazott antidepresszívumok általában javítják azt. Közülük azonban igazán megalapozottan a fluvoxamin esetében igazolható ez a fontos, citokinvihart gátló, a fertôzéses kórállapot súlyosságát mérséklô befolyás. Legújabb adatok szerint a lítium régóta ismert antivirális hatása a COVID-19 fertôzés esetén is észlelhetô.

Female sexual interest/arousal disorder: history of diagnostic considerations and their implications for clinical practice
Szerző(k): Márta Witherow-Párkányi
Összefoglalás: Az alacsony szexuális vágy, vagyis a Hypoactive Sexual Desire or Sexual Interest/Arousal Disorder, egyfajta nôi szexuális diszfunkció. Ez a cikk bemutatja ezen diszfunkció diagnosztikai megfontolásait, a DSM-5-ben a diagnosztikai történetének kialakulását, a DSM-IV-TR és a DMS-5 közötti különbségeket, az alacsony libido gyógyszeres kezelésében fontos diagnosztikai megfontolásokat, illetve a legfobb szexuális reakció ciklusokat, amelyekre a DMS-5 diagnosztikája épült.
Bemutatja orvostörténeti szempontból a két legfontosabb nézôpontot a diszfunkció megvitatásaban, a DSM-5 és az ICSM/ ICD besorolási rendszereket, és ezek elméleti és kutatási alapjait.
Konkluzióként kimondja, hogy a nôi szexuális vágy egy elég komplex fogalom, és egy olyan mechanizmus, amit kifinomult hormonális, érzelmi, párkapcsolati és biológiai folyamatok indítanak be. Az alacsony szexuális vágy – mint rendellenesség – felismerésében, diagnosztikájában és a nôi szexuális problémák kezelésében a pszichiáterek fontos helyet foglalnak el.
A szerzô javasolja a rugalmasságot és a betegközpontú megközelítések kialakítását, amihez a biopszichoszociális szemlélet és a több specialistából álló csapatmunka szükséges.

A Szülôi Reflektív Funkció Kérdôív serdülô változatának magyar nyelvre történô adaptálása és pszichometriai jellemzôinek bemutatása
Szerző(k): Szabó Brigitta, Miklósi Mónika, Boda Márton, Futó Judit
Összefoglalás: Bevezetés: A szülôi reflektív funkció azon képesség, amivel a szülô mentális állapotokat tulajdonít a gyermekének és saját magának. Mérésére a Szülôi Reflektív Funkció Kérdôívet használják (The Parental Reflective Functioning Questionnaire; PRFQ; Luyten, Mayes, Nijssens & Fonagy, 2017). Kutatásunk célja a Szülôi Reflektív Funkció Kérdôív serdülô változatának magyar nyelvre történô adaptálása.
Módszerek: Keresztmetszeti, nem-klinikai vizsgálatunkban 240 édesanya töltötte ki tájékoztatott beleegyezés után a demográfiai adatlapot, a Szülôi Reflektív Funkció Kérdôív serdülô változatát és a Reflektív Funkció Kérdôívet (Reflective Function Questionnaire; RFQ; Fonagy et al, 2016; Unoka et al, publikáció alatt).
Eredmények: A megerôsítô faktoranalízis nem igazolta az eredeti, háromfaktoros struktúrát. A fôfaktorelemzés kétfaktoros struktúrát eredményezett. A faktorok megfeleltek az eredeti kérdôív bizonyosság a mentális állapotokban (Cronbach-alfa=0,81) és érdeklôdés és kíváncsiság alskáláinak (Cronbach-alfa=0,70). A szülôi reflektív funkció és a reflektív funkció kapcsolatának elemzésekor a Szülôi Reflektív Funkció Kérdôív alskáláit poláris kódoláson (magasabb értékek kedvezôbb reflektív funkciót tükröznek) kívül kétfélé medián kódolással is vizsgáltuk. Az elsô medián kódolás során a skálákon a szélsô értékek gyakorisága kevésbé kedvezô reflektív funkciónak felel meg, viszont nem különböztettük meg a mentalizációs deficit minôségét. A második medián kódolással a skálákon elért értékek gyakorisága alapján az optimális mentalizációs kapacitás alskála mellett hipermentalizáció és hipomentalizáció alskálákat is létrehoztunk. Az RFQ és a PRFQ-A kapcsolatának megragadására a második medián átkódolás bizonyult a legalkalmasabbnak.
Következtetés: A kérdôív magyar mintán megbízható mérôeszköznek bizonyult, eredményeink alapján a további hipomentalizáció, optimális mentalizációs kapacitás és hipermentalizáció alskálák használatát javasoljuk.

„With insomnia, nothing is real”: The Role of Gender and Cognitive Restructuring in Stress Induced Insomnia and Burnout
Szerző(k): Szabolcs Bandi, Adrienn Rivnyák, Krisztina Csókási, Éva Markó, Erzsébet Springer
Összefoglalás: Bevezetés: A vizsgálat célja, hogy elméleti és gyakorlati szempontok mentén vegyük górcsô alá az inszom nia kapcsolatát az észlelt stresszel, a kiégéssel, a kognitív újrastrukturálással és a nemmel. A korábbi kutatások eredmé nyei abba az irányba mutatnak, hogy szükségszeru a fenti pszichológiai konstruktumok közös keretbe való szervezése, ezáltal lehetôvé téve a komplex viszonyrendszerük feltárását.
Módszerek: Keresztmetszeti önbeszámolós eszközökön alapuló vizsgálatunkban 216 válaszadó vett részt. A nemek aránya 23,6% (N=51) és 76,4% (N=165) volt, nôi többséggel. Az átlagéletkor 22,5 év volt (MÉletkor=22,51; SDÉletkor=4,38), a legfiatalabb kitöltô 18 éves volt, a legidôsebb 54 éves.
Eredmények: Az útvonalelemzés igazolta az inszomnia közvetítô szerepét az észlelt stressz és a kiégés között, kiemelve a kognitív újrastrukturálás – mint megküzdési mód – és a nem szerepét.
Következtetések: Az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló empirikus eredmények kiemelik az alváshoz köthetô problémák relevanciáját és mélyebb megértésük fontosságát annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk azon vonatkozásait a pszichés funkcionálásnak, amelyek intervenciós vagy prevenciós pontként szolgálhatnak.

Szöveg és viselkedés – Búcsúlevelek verbális viselkedés-szempontú elemzése - Előzetes vizsgálat
Szerző(k): Fekete Judit Diána, Pótó Zsuzsanna, Osváth Péter, Fekete Sándor, Eklics Katalin
Összefoglalás: Öndestruktív páciensek személyes dokumentumainak elemzése a szuicid viselkedés megértésének és kutatásának fontos elemét jelenti, hasonlóan a média, illetve az internet vonatkozó üzeneteinek, leveleinek vizsgálatához. A jelen írásban a szerzôk különös figyelmet fordítanak a hátrahagyott búcsúlevelek analízisére mint utolsó – az öndestruktív viselkedést megelôzô – személyes dokumentumra. A kutatott dokumentumok csoportjaiban tartalomelemzés-alapú vizsgálat történt 113 levél esetében (49 fatalis, befejezetten szuicidáló, 31 nem-fatalis, szuicid kísérletet tett, és 33 illesztett egészséges kontrollszemélyt érintôen). A pszichiátriai klinikumban és a forenzikus intézményekben gyuj tött, illetve internetes felületeken illesztett kontroll-leveleket vizsgáltunk, nyelvi-tartalomelemzéses kódolással, statisztikai módszerekkel, és az eredmények részletes értelmezésével, melyek a jobb megértésen túl a prevencióra s a lehetséges terápiára, intervencióra is vonatkoznak. A szerzôk a kutatás korlátainak figyelembevétele mellett az eredményekbôl – az elkülöníthetô levelek szövegeibôl – következô mindennapi gyakorlati lehetôségekre igyekeztek fókuszálni, s a visszacsatolás révén áttekinteni az ezzel kapcsolatos jobb megértés mellett a felismerés (és ehhez kapcsolódóan), a hatékonyabb megelôzés lehetôségeit is.

Hozzászólás Kapócs Gábor és Bacsák Dániel „Programjavaslat a mentális egészség problémáival és kezelésükkel foglalkozó ellátórendszerek átalakítására és fejlesztésére” című vitaindítóhoz
Szerző(k): Harangozó Judit
Lehet persze, hogy többes számban kellett volna fogalmaznom, hiszen két jeles szerzô jegyzi a javaslatot. Az elhivatott szerzôk nagyívu összefoglalóban taglalják a lelki egészség különbözô dimenzióit – részletes kutatási eredményekkel alátámasztva. Remek, megalapozott munka! Nagyon sok fontos adatot ismertetnek, bemutatják a (mentális) egészség társadalmi hátterének, hatásainak bizonyíték-alapját.

Polcmustra - Az akut veszteségtôl az elengedésig – a gyász mágikus gondolatai Reflexiók Joan Didion: A mágikus gondolatok éve címu könyvérôl
Szerző(k): Osváth Péter
2021 karácsonya elôtt 87 éves korában meghalt Joan Didion. Az írónô kiadója, a Penguin Random House méltatása szerint „Didion az egyik legélesebb nyelvu írója és legokosabb megfigyelôje volt az országnak. Regényeit, kommentárjait és memoárját számos díjjal ismerték el, s ma már modern klasszikusokként tartják számon ôket”. Joan Didiont évtizedek óta a Nobel-díj várományosai között emlegették, regényei és a tényirodalom körébe tartozó könyvei az amerikai kultúra meghatározó alkotásaivá váltak az elmúlt évtizedekben.

Könyvismertetés - Németh Attila: Dosztojevszkij, a lélek kórboncnoka
Szerző(k): Túry Ferenc
Nagy felfedezéseket hajlamosak vagyunk isteni szikrának tulajdonítani, zsenialitást feltételezve. A pszichoanalízis tudománytörténeti megjelenésével is sokszor ez a benyomása az utókornak. Igazi szellemi kaland azonban, ha a gyökereket megpróbáljuk felkutatni: hogyan juthatott el egy-egy lángelme oda, hogy kipattanjon a fejébôl a jeles elmélet. Mik lehettek a kor kultúrájában rejlô elôfeszítések, amelyek nyomán egyszer csak felbukkan valami nagyon új gondolat.

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzôi számára

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30
    • 31

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]