Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Mb. Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Réthelyi János
Szerkesztőbizottság elnöke:

Kiadja: Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000 E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu

A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken. SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó: Szekeres György
Levelezési cím: MPT Titkárság 1281 Budapest Pf. 41.
E-mail: mpt1@t-online.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Szerkesztôségi köszöntô

Tartalomjegyzék

A pszichiátria önazonossága a XXI. században
Szerző(k): Tringer László
A mentális betegek és a hordozó társadalom viszonya a történelem folyamán folyamatosan változik. A változások az adott kor hu tükörképei. A társadalom és az egyének életét zavaró magatartásformák orvosi, rendészeti, vallási „kezelése” közül hol az egyik, hol a másik kerül elôtérbe. A XX. század második felének egyik jelentôs szellemi áramlata a nagy intézetek lebontása, a deinstitucionalizáció, amelynek folyamatát a jelenleg aktív szakemberek személyükben élhették át. Az ezredforduló óta új eszmék követik egymást, egyre gyakrabban és egyre radikálisabban. A posztmodernkor hivatásunkat feldarabolással fenyegeti. A mentális beteg egyre kevésbé talál helyet, hogy személyének globális szenvedése meghallgatást találjon. A rendszer arra kényszeríti a szakembert, hogy a mentális betegséget valamely szerv muködési zavaraként tükrözze vissza, vagy valamely legújabban közreadott nyelvi lelemény (diagnosztikai kategória) formájában nevezze meg. Elvész a személy globalitása, a maga biológiai, pszichológiai szociális és spirituális teljességében. Tanulmányom a pszichiátria (és benne a pszichiáter) identitásának korszeru, jövôbe mutató támpontjait keresi és próbálja megfogalmazni. Elôtérbe kerülnek a személy szubjektumának tényei, mint az önazonosság, az értékvezéreltség, az intencionalitás, a jövôorientáció, a spirituális dimenzió.

formáÚjabb ismeretek az NREM rémébredések agyi hátterérôl
Szerző(k): Halász Péter, Simor Péter, Szucs Anna
Az NREM ébredési zavarokat (disorders of arousal, DOA) és az alvásfüggô hipermotor epilepsziát (sleeprelated hypermotor epilepsy, SHE) genetikus eredetu ikerspektrum állapotoknak fogjuk fel, melyek közül az egyik nem epilepsziás (DOA), a másik epilepsziás (SHE) eredetu. Mindkét rendellenesség közös abban, hogy fokozott ébredési akti - vitást és alvás/ébredés disszociációs jelenségeket mutatnak NREM alvásban, amelyek félelemteljes ébredésekben csúcsosodnak ki, egymáshoz hasonló formában. Az ismert mutációs jelenségek a két spektrumban különböznek, ugyanakkor többoldalú populációs genetikai, családi, illetôleg akár egyedi (a két kondíció egy egyénben is megjelenhet) átfedéseket észleltek, amelyek a genetikai gyökerek rokonságára utalnak. Az ébredési zavar epizódokban az elülsô cinguláris és insuláris, valamint a félelem és az érzelmek feldolgozásában is szerepet játszó, prefrontális kéreg aktivációja figyelhetô meg az alvó agyban. Ezek a régiók átfednek a sikeres mutéteken átesett alvásfüggô hypermotoros betegek rohamindító zónájával is, és figyelemreméltó módon egybeesnek a salience hálózat hub-jaival. Az ébredéssel kapcsolódó félelem és alarm reakció, ami közös az alvási terrorban és a hypermotor ébredésekben, valamint fals alarm reakciót eredményez, nagyon hasonló, mint amit akut stressz reakcióként írt le Cannon és Selye. Miután mindkét állapot egyaránt a salience hálózatot aktiválja, nagyon valószínu, hogy mind az alvási terror, mind az alvásfüggô hipermotoros roham a hypotha - lamus-hypophysis-adrenális tengelyen keresztül mobizálhatja a fight-flight reakciót, ami lehet, hogy része a rémébredéseknek mind DOA-ban, mind SHE-ben. Tudomásunk szerint ezt a hipotézist eddig még sohasem vizsgálták.

Kihívások és megoldások a mentális egészség támogatásában egyetemi hallgatók körében Betekintés a SE Hallgatói Pszichológiai Konzultációs Szolgálat munkájába
Szerző(k): Sándor Imola, Purebl György
A mentális zavarok gyakorisága világszerte nô, és úgy tunik jelentôsen emelkedik a fiatal egyetemista korosztályban is – egy brit tanulmány szerint gyakoriságuk 10 év alatt ötszörösére nôtt az adoleszcens korosztályban. Az orvosegyetemek nagy kihívásokkal és kompetitív légkörrel teli világában a fenti tényezôk még nagyobb nyomást jelentenek a hallgatóknak. Az orvostanhallgatók kedvezôtlenebb mentális állapota a kortársaikéhoz képest köztudott és nem tekinthetô hungarikumnak. A jelenség multikauzális eredetére számos hazai és nemzetközi kutatás is felhívja a figyelmet. A fentiek tükrében a hallgatói mentális és fizikai jóllét támogatására, a lemorzsolódás csökkentésére, valamint a különbözô pszichiátriai kórképek megelôzésére a kurrikulumok reformja mellett jól-léti (well-being) szolgáltatások létrehozását is szorgalmazzák világszerte az orvosképzés kedvezôtlen hatásainak kivédésre. Tanulmányunkban ismertetünk néhány kurrikuláris és extrakurrikuláris lehetôséget, melyek a Semmelweis Egyetem hallgatói rendelkezésére állnak. Ezután pedig részletesen bemutatjuk a Magatartástudományi Intézet szakmai felügyelete alatt álló Hallgatói Pszichológiai Konzultációs Szolgálat muködését és eddigi tapasztalatait.

A mesterséges intelligencia szerepe a pszichiátriában
Szerző(k): Wernigg Róbert, Hajduska-Dér Bálint
Az elmúlt évtizedekben világszinten megjelenô probléma a mentális egészség területén az ellátásba nem kerülô páciensek relatív arányának növekedése, ami életév-veszteséggel és életminôség romlással jár együtt. A mesterséges intelligencia (MI) gyakorlati alkalmazása többek között az adatelemzés, diagnózisalkotás, terápiatervezés területén tud segítséget nyújtani a pszichiátriai ellátásban, amivel a csökkenthetô a humánerôforrás ráfordítás. A napjainkban elérhetô mesterséges keskeny intelligencia (artificial narrow intelligence – ANI), más néven gyenge MI, gépi tanuló eljárások segítségével képes nagyméretu adathalmazokon mintázatokat, összefüggéseket felismerni, és saját maga pontosítása mellett önálló döntéseket hozni. Ezt felhasználva, MI alapú rendszerek segíthetnek a betegségek klasszifikációjában, a betegségek megelôzésében, képesek lehetnek az anamnesztikus adatok és pszichodiagnosztikai interjúk eredményei alapján pszichiátriai diagnózisalkotásra emberi beavatkozás nélkül, végül az adatelemzés számos területén (ellátás minôségvizsgálata, kutatások) lehet támogató szerepe. Kiemelt terület a diagnosztikában a szuicid rizikó becslése, valamint a hangulati státusz felmérése gépi tanuló eljárással, aminek a segítségével írott szöveg vagy beszéd elemzésével lehet nagy pontossággal predikciót végezni. Nagy adathalmazokon belüli összefüggések vizsgálatával a precíziós medicina területén is elôrelépést lehetett tenni, aminek segítségével a gyógyszeres kezelés pontosabb elôrejelzése is megvalósíthatóvá válik. Mesterséges intelligenciát használó pszichoterápiás programok már ma is hozzáférhetôek, melyek fôképp kognitív terápiás eszközöket használva, könnyen elérhetô segítséget tudnak nyújtani a felhasználóknak. A mesterséges intelligencia használata az egyértelmu haszna mellett olyan etikai és módszertani kérdések elé is állít minket, amelyek szabályozása kulcsfontosságú a jövôre nézve.

Az Európai Pszichiátriai Társaság (EPA) forenzikus pszichiátriai útmutatója: A büntetendô cselekményt elkövetett mentális zavarban szenvedôk bizonyítékon alapuló igazságügyi szakértôi véleményezése és gyógykezelése
Szerző(k): BARAN BRIGITTA, Martin Clarke, Vicenç Tort Herrando, Allan O. Seppänen, Paweł Gosek, Janusz Heitzman, Erik Bulten6
A forenzikus/igazságügyi pszichiátria Európában a pszichiátriának az a részterülete, amely elsôsorban a büntetendô cselekményt elkövetett, vagy ilyen kockázattal rendelkezô, mentális zavarban szenvedôk ellátásával foglalkozik. A büntetendô cselekményt elkövetett mentális zavarban szenvedôk (BMZ-k) jellemzôen emelt biztonságú pszichiátriai vagy büntetés-végrehajtási intézményekben részesülnek pszichiátriai gyógykezelésben. Útmutatónk elôször is a pszichiátria forenzikus/igazságügyi területének európai megközelítését mutatja be. Majd a BMZ-k igazságügyi szakértôi vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos bizonyítékokat tartalmazó szakirodalmi adatok áttekintése következik az alábbi szempontok szerint: Az igazságügyi pszichiáter mint igazságügyi szakértô, a kockázatbecslés, a BMZ-k számára nyújtott ellátási formák, valamint a BMZ-knél hatékonynak bizonyult gyógymódok. A nemzetközi szakirodalom gyors áttekintését végeztük a következô keresôszavakkal: forenzikus/igazságügyi pszichiátria, áttekintô közlemények, randomizált, kontrollált vizsgálatok és a jó gyakorlatok. Elôször a Medline, az Embase, a PsycInfo és a Cochrane adatbázisokban kerestünk rá a 2000-tôl felnôtt populációban végzett vizsgálatokra. Majd a szakirodalom egyéb releváns közleményei után kutattunk, illetve a terület szakmai szervezeteinek honlapjait tekintettük át irányelveket, nyilatkozatokat vagy útmutatókat keresve. Mindezek alapján bemutatjuk a szakterület tudományos kutatási eredményeit, és az elérhetô útmutatók jó gyakorlatokra vonatkozó ajánlásait is. Megállapíthattuk, hogy a forenzikus/igazságügyi pszichiátria gyakorlata bizonyítékokkal csak gyengén megalapozott, bár arra vonatkozóan rendelkezünk némi bizonyítékkal, hogy a pszichiátriai gyógykezelés eredményesebb, mint önmagában a büntetés-végrehajtási intézményben letöltött szabadságvesztés. A forenzikus/igazságügyi pszichiátria területén dolgozó szakembereknek munkájukat az általános pszichiátriai szakmai irányelvek betartása mellett a büntetendô cselekményt elkövetett pszichiátriai betegcsoport komplex szükségleteihez igazított, a hosszú távú intézeti gyógykezelésre és a speciális etikai szempontokra különös figyelmet fordító forenzikus/ igazságügyi útmutató szerint kell végezniük.

Csontváry, a pszichopatológiai muvészet és a pszichiátria A Rennert-féle elemzés
Szerző(k): Temesvári István Péter
Nagy festônket, Csontváry Kosztka Tivadart egyes kortársai „bolond piktornak” nevezték. Retrospektív diagnózisa azonban nem pszichózis, hanem szkizotip személyiségzavar, kilenc közül hét diagnosztikus kritérium alapján. Szükséges azonban a mai kritériumok pontosabb definíciója. Egyesek azt mondták festményeirôl, hogy azok hasonlítanak elmebetegek muveihez. Összehasonlító vizsgálatokban, a pszichopatológiás muvészet alapelveit és módszereit, elsôsorban Rennert eljárását alkalmazva azonban döntôen különbözôségeket, nem pedig hasonlóságot tudunk megállapítani. Csontváry egy rendkívüli muvész. Ha róla pontosabb képet kívánunk alkotni, úgy a tényekre összpontosító további kutatást kell végeznünk.

Mi is az a felnôttkori ADHD?
Szerző(k): Kilencz Tünde, Bálint Sára, Mersich Beatrix, Papp Szilvia, Ferencz Ákos, Balogh Lívia, Pulay Attila József, Farkas Kinga, Réthelyi János
A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) gyermekkorban kezdôdô genetikailag meghatározott mentális zavar, melynek magtünetei a figyelemzavar, a hiperaktivitás és az impulzivitás. Míg korábban az ADHD-t kizárólag gyermekkori zavarnak tekintették, az elmúlt két évtized utánkövetéses vizsgálatai igazolták, hogy az esetek jelentôs részében a zavar tünetei felnôttkorban is észlelhetôk, és így az átlagpopuláció 2–4%-át érintik. Magyarországon a felnôttkori ADHD diagnosztikája és ellátása az elmúlt 20 évben indult el és nagyon sok ADHD-vel élô felnôtt számára tudott hatékony segítséget nyújtani. Ugyanakkor ez az ellátási forma sok szempontból még fejlesztésre szorul és országos szinten kapacitásproblémákkal küzd. 2023. július 4–6. között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján továbbképzést rendeztünk felnôttkori ADHD témájában, melytôl hosszú távon a tudás és a jó gyakorlatok megosztásán keresztül az ellátási nehézségek enyhítését vártuk. Ennek részeként íródott összefoglaló tanulmányunk, amely a felnôttkori ADHD diagnosztizálásának és ellátásának aktuális kérdéseit érinti.

A depressziós realitás
Szerző(k): Herold Róbert

Megemlékezés

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzôi számára

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30
    • 31

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]