Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Psychiatria Hungarica



Alapította / Founded by: Buda Béla
Mb. Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Réthelyi János
Szerkesztőbizottság elnöke:

Kiadja: Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000
E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu
A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken.

Felelős Kiadó: Molnár Károly
Levelezési cím: MPT Titkárság 1281 Budapest Pf. 41.
E-mail: mpt1@t-online.hu

  • Borító
  • Szerkesztôségi köszöntô
  • Tartalomjegyzék
  • A tudatos jelenlét klinikai jelentôsége: a Tudatos Jelenlét Kérdôív rövid változatának (FFMQ-SF-15) hazai adaptációja

    Perczel-Forintos Dóra, Szekeres Tamás, Takács Liza, Kresznerits Szilvia, Misák Emese, Zinner-Gérecz Ágnes

    Bevezetés: A mindfulness – vagyis tudatos jelenlét – alapú beavatkozások a kognitív terápiák harmadik hullámába sorolhatók, ahol a negatív automatikus gondolatok és diszfunkcionális attitudök átstrukturálása helyett a mentális események tudatosítására és elfogadására került át a hangsúly. A tudatos jelenlét alapú beavatkozások eredményei a kutatókat is arra ösztönözték, hogy pontosabban feltárják a mindfulness hatásmechanizmusát. A tudatos jelenlét egyik legelterjedtebb mérôeszköze a Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ), magyar fordításban: Tudatos Jelenlét Kérdôív. Az utóbbi években a kérdôívnek számos rövidítésére tettek kísérletet, azonban eddig magyar mintán nem készült felmérés arról, hogy melyik változat lehet a legalkalmasabb klinikai területen és kutatásban való alkalmazásra.
    Célkituzés: A nemzetközileg legismertebb mérôeszköz, a Tudatos Jelenlét Kérdôív (FFMQ) rövid változatának hazai adaptálása, valamint belsô és külsô validitásvizsgálata klinikai mintán.
    Módszer: Keresztmetszeti, nem-randomizált vizsgálatunkba 1413 fôt vontunk be intézményünk pszichoterápiás szakambulanciáján 2018–2022 között megjelent páciensek közül.
    Eredmények: Az FFMQ 15 tételes változata jobb validitás-mutatókkal rendelkezik, mint az eredeti 39 tételes kérdôív. A megerôsítô faktoranalízis alapján az ötfaktoros modell kitunô illeszkedést mutat. Az ötfaktoros szerkezet belsô és külsô reliabilitása is jobbnak bizonyult, mint az egyfaktoros modell. A vizsgált változók tekintetében is ekvivalensek a kapcsolat irányát és erejét jelzô korrelációs együtthatók.
    Következtetések: A FFMQ-SF-15 verziója megbízható és érvényes eszköz a tudatos jelenlét mérésére klinikai mintán.

  • A felnôttkori öngyilkossági kísérlet rizikótényezôi a gyermekkori traumák, a felnôttkori kötôdési stílusok és a személyiségdimenzióinak összefüggésében

    Herpay Kamilla Fanni, Schmelowszky Ágoston, Szeifert Noémi Mónika

    Bevezetés: A szuicídium világszerte súlyos népegészségügyi problémát jelent. A gyermekkori traumák, felnôtt kötôdési stílusok és személyiségdimenziók öngyilkossági kísérletre gyakorolt hatása több évtizede foglalkoztatja a kutatókat. A kutatás célja a felnôtt pszichiátriai osztályon kezelt, anamnézisében szuicid tentámennel rendelkezô és nem rendelkezô populáción felmérni az öngyilkossági kísérlet rizikótényezôit a személyiségjellemzôk, gyermekkori traumák és felnôtt kötôdési stílusok relációiban.
    Módszerek: A vizsgálat során a Gyermekkori Trauma Kérdôív (CTQ), a Felnôtt Kötôdés Kérdôív (AAS) és a Temperamen tum és Karakter Kérdôív (TCI) magyar validált változatait és egy demográfiai és általános kérdéseket tartalmazó kérdéssort töltöttek ki a vizsgálatban résztvevôk. A vizsgálati csoportot (N=215) olyan pszichiátria minta alkotta, akiknek anamnézisében szerepel az öngyilkossági kísérlet, és olyan pszichiátriai diagnózissal rendelkezô betegek, akik nem rendelkeznek szuicid kórtörténettel. Az adatok bináris logisztikus regresszióval, Spearman korrelációval, Mann-Whitney próbával és ANOVA modellel kerültek elemzésre.
    Eredmények: A két csoportotot vizsgálva az újdonságkeresés [EH=1,043; 95% C.I.=(0,950–1,145)] p=0,376; a gyermekkori érzelmi elhanyagolás [EH=1,022; 95% C.I.=(0,936–1,116)] p=0,626; érzelmi bántalmazás [EH=1,034; 95% C.I.=(0,966–1,107)] p=0,336; szexuális bántalmazás mértéke [EH=1,047; 95% C.I.=(0,959–1,142)] p=0,305 tendenciaszeruen hozzájárul az öngyilkossági kísérlet kialakulásának valószínuségéhez, azonban szignifikánsan nem befolyásolják azt. A biztonságos kötôdési stílus [EH=0,908; 95% C.I.=(0,842–0,980)] p=0,013 mértéke az eredmények szerint szignifikánsan csökkenti az öngyilkossági kísérlet megjelenésének valószínuségét (c2(1)=6,515 p=0,011). Továbbá a szorongó kötôdés az érzelmi bántalmazással (rs(197)=0,293) p<0,001, az elkerülô kötôdés az érzelmi elhanyagolással (rs(197)=0,273) p<0,001 mutat pozitív irányú kapcsolatot.
    Következtetés: Eredményeink alapján a biztonságos kötôdést a szuicídium kialakulásának protektív faktoraként tekinthetjük. A kutatás gyakorlati jelentôsége megjelenhet azon ellátásokban, ahol a kötôdés stabilitása alakítható, hozzájárulva a késôbbi öngyilkosság kockázatának csökkentéséhez.

  • Neurotraumatológiai sérültek pszichés vezetése az akut ellátás során

    Szeifert Noémi Mónika

    A neurotraumatológia a központi és a perifériás idegrendszer traumás károsodásaival foglalkozik, ahol a patomechanizmus külsô erôbehatás. Az érintett betegek súlyos testi és pszichés károsodáson esnek át, mindez sok esetben a hozzátartozókat is traumatizálja. A súlyos neurotraumatológiai sérülések és hosszútávú következményeik jelentôs hatást gyakorolnak az érintett személyek és hozzátartozóik életére. Az akut egészségügyi ellátás, valamint a hosszú kórházi kezelés különbözô idôszakai jelentôs testi-lelki kihívást jelentenek a betegek és a hozzátartozóik számára egyaránt. A súlyos testi traumát elszenvedett betegek ellátása multidiszciplináris trauma team által történik, ez a nemzetközi szakmai irányelveknek megfelelôen magában foglalja a pszichés segítségnyújtást is.
    Az akut stressz-zavar és korai depresszió kialakulása miatt pszichológus, pszichiáter bevonása az akut ellátás szerves része kell, hogy legyen. Az akutan fellépô pszichés tünetek és a potenciálisan kialakuló hosszútávú pszichés zavarok indokolttá teszik a kritikus eseményhez idôben és térben minél közelebbi krízisintervenciót a traumatikus élményt követôen. Ez idôben elvégezve megvédheti a pácienseket a krízis negatív kimenetelétôl és lehetôvé teszi a pszichés tünetek redukcióját, valamint a súlyosabb pszichopatológiai eltérések kialakulásának megelôzését. A rendszeres pszichés támogatás biztosítása segíti a kórházi környezethez és a kezeléshez való adaptációt, támogatja a gyógytornával való kooperációt és felkészíti a beteget a rehabilitációra.
    Az orvosi kezelésekhez és a testi folyamatokhoz kapcsolódóan a különbözô módszereket alkalmazó alap pszichoterápiás ellátások a krízisintervenciótól, a szupportív terápián keresztül a rehabilitációig terjednek. Lényeges szempont, hogy a súlyos testi traumát elszenvedett beteg mellett a hozzátartozók is szakszeru pszichés támogatáshoz jussanak. Összefoglaló tanulmányom az intenzív osztályon végzett pszichológiai intervenciókba nyújt betekintést.

  • A metabolikus pszichiátria alapjai

    Szendi István

    Az agyi muködések stabilitását döntôen meghatározza a sejtek energiagazdálkodása, a mentális egészséget ezért mélyrehatóan befolyásolják a metabolikus diszfunkciók, az immun- és gyulladásos folyamatok. A tudomány egyre több részletet és összefüggést világít meg az étrend és a testgyakorlás hatásaival kapcsolatban, melyekre alapozva hatékony metabolikus intervenciókat alakíthatunk ki. Ennek a napjainkban szárba szökkenô diszciplínának a gyökerei évezredes hagyományokra és több száz éves dokumentált megfigyelésekre nyúlnak vissza. Az összefoglaló áttekinti a mitokondriumok egészséges sejtmuködésekben, distressz-kaszkádban és mentális betegségek neurobiológiájában betöltött szerepével, továbbá a mitokondriális muködést támogató metabolikus intervenciók, a terápiás böjt, a ketogén diétaterápia, a rendszeres testedzés és a tápláláékkiegészítôk alkalmazásával kapcsolatos korszeru ismereteket. Végül tárgyalja a metabolikus intervenciók szerepét a pszichiátriai betegségek gyógyításában és a mentális egészség javításában. A metabolikus pszichiátriai beavatkozások célja a tág értelemben vett neuroprogresszió megelôzése, ha pedig már kialakulóban van, annak megfékezése, megtörése, a leromlott muködések helyrehozása, a szokásos pszichoszociá lis, farmakológiai, szomatikus és neurmodulációs kezelések kiegészítéseként.

  • A férfiassággal kapcsolatos attitudök változásainak hatása a depresszió pszichoterápiájára

    Szerdahelyi Bence, Almássy Zsuzsanna, Szemán-Nagy Anita

    Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben a társadalmi nemi szerepekben jelentôs változások figyelhetôk meg. A maszkulinitás és a mentális zavarok összefüggései is egyre gyakrabban kerülnek a tudományos érdeklôdés homlokterébe. Ennek ellenére a legtöbb major depresszióval kapcsolatos szakmai irányelvet még nem, vagy csak kis mértékben igazították a nemi szerepek társadalmi változásaihoz.
    Célkituzés: A maszkulinitás pszichoterápiás folyamatra gyakorolt lehetséges hatásait szeretnénk bemutatni, különös tekintettel a major depresszív zavarban szenvedô kliensekre.
    Módszer: Áttekintést nyújtunk azokról a pszichoszociális változásokról, amelyek a nyugati társadalmakban a férfi nemi szerepet érintik. Ezt követôen ennek az átalakulásnak a pszichoterápiás kapcsolatra/folyamatra gyakorolt lehetséges hatását mutatjuk be. Kiemelten foglalkozunk a major depresszív zavar és a férfi nemi szerep összefüggéseivel. Végül ajánlásokat kívánunk tenni arra vonatkozóan, hogyan lehetne integrálni a férfiassággal kapcsolatos tudásunkat a pszichoterápia kontextusába.
    Eredmények: A férfi nemi szerephez kapcsolódó egyéni szocializációs különbségek és a társadalmi elvárások nagymértékben befolyásolhatják a mentális betegségek megjelenését. A major depresszív zavar felismerésében és kezelésében az internalizáló és externalizáló tüneteket is fontos lenne figyelemmel kísérni. A pozitív maszkulinitás jó kiindulási alapot jelenthet a depresszió személyre szabott pszichoterápiás ellátásához, férfi kliensek esetén.
    Következtetések: Az utóbbi években a nemi szerepekre érzékeny mentális egészségügyi ellátás egyre nagyobb teret nyert, hiszen egyre több információval rendelkezünk arról, hogy a maszkulinitás hogyan befolyásolja a mentális betegségek alakulását. A hatékony prevenció és intervenció érdekében, azonban további vizsgálatokra van szükség a témában.

  • formáÚjabb ismeretek az NREM rémébredések agyi hátterérôl

    Halász Péter, Simor Péter, Szucs Anna

    Az NREM ébredési zavarokat (disorders of arousal, DOA) és az alvásfüggô hipermotor epilepsziát (sleep-related hypermotor epilepsy, SHE) genetikus eredetu ikerspektrum állapotoknak fogjuk fel, melyek közül az egyik nem epilepsziás (DOA), a másik epilepsziás (SHE) eredetu. Mindkét rendellenesség közös abban, hogy fokozott ébredési akti vitást és alvás/ébredés disszociációs jelenségeket mutatnak NREM alvásban, amelyek félelemteljes ébredésekben csúcso sodnak ki, egymáshoz hasonló formában. Az ismert mutációs jelenségek a két spektrumban különböznek, ugyanakkor többoldalú populációs genetikai, családi, illetôleg akár egyedi (a két kondíció egy egyénben is megjelenhet) átfedéseket észleltek, amelyek a genetikai gyökerek rokonságára utalnak. Az ébredési zavar epizódokban az elülsô cinguláris és insuláris, valamint a félelem és az érzelmek feldolgozásában is szerepet játszó, prefrontális kéreg aktivációja figyelhetô meg az alvó agyban. Ezek a régiók átfednek a sikeres mutéteken átesett alvásfüggô hypermotoros betegek rohamindító zónájával is, és figyelemreméltó módon egybeesnek a salience hálózat hub-jaival. Az ébredéssel kapcsolódó félelem és alarm reakció, ami közös az alvási terrorban és a hypermotor ébredésekben, valamint fals alarm reakciót eredményez, nagyon hasonló, mint amit akut stressz reakcióként írt le Cannon és Selye. Miután mindkét állapot egyaránt a salience hálózatot aktiválja, nagyon valószínu, hogy mind az alvási terror, mind az alvásfüggô hipermotoros roham a hypotha lamus-hypophysis-adrenális tengelyen keresztül mobizálhatja a fight-flight reakciót, ami lehet, hogy része a rémébredéseknek mind DOA-ban, mind SHE-ben. Tudomásunk szerint ezt a hipotézist eddig még sohasem vizsgálták.

  • Beszámolók
  • Könyvismertetések
  • Megemlékezés Dr. Harrach Andor (1941–2023)
  • Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzôi számára
Legfrissebb kongresszusok
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31

Hasznos linkek
Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]