Bevezetés: Az Evési Szokások Kérdôív (EHQ) kulcsfontosságú eszköz az orthorexia nervosa (egészséges - étel-függôség) értékelésében. Az eszköz megbízhatósága ugyanakkor jelentôs változékonyságot mutatott, egy tétel pedig a fejlesztés utolsó szakaszában került a tételek közé, így az eszköz validitása bizonytalan. A jelen tanulmányban az EHQ angol verzió eredeti validálásának második lépését ismételtük meg az eredeti 35 tételbôl kiindulva, két olyan különbözô populációban (nôi modellek és egyetemisták), ahol az angolt többnyire második nyelvként használják.
Módszerek: Online felmérés során, amelyben 163 nôi modell és 243 nem modell nô vett részt (átlagéletkor=26,0 év [SD=4,7], illetve 25,1 év [SD=5,0]), változatos etnikai háttérrel (többségük nem angol nyelvu EU országokból: 28,5%, illetve 90,4%). A résztvevôk kitöltötték az EHQ-t, valamint az Evészavar Kérdôívet (EDI) és a SCOFF kérdôívet.
Eredmények: Megerôsítô faktoranalízis segítségével vizsgáltuk az EHQ alskáláinak faktorális érvényességét, és kizártuk azokat a tételeket, amelyek nem illeszkedtek a faktorstruktúrához. Az eredeti 35 tételes kérdôívbôl 17 tétel kizárása után az EHQ-18 modell illeszkedése elfogadható volt. A Cronbach-alfa értékek is elfogadható megbízhatóságot jeleztek. Az EHQ-18 Probléma alskálája jelentôs pozitív korrelációkat mutatott az összes EDI alskálával, míg az összes EHQ-18 alskála jelentôs pozitív korrelációt mutatott az EDI Karcsúság iránti késztetés alskálával. A SCOFF küszöbértékek alapján felállított csoportok összehasonlítása pozitív és szignifikáns különbségeket mutatott az EHQ-18 összes alskáláján.
Következtetés: A tanulmányban megvizsgáltuk az EHQ-21 fejlesztési folyamatában egy tétel cseréjének hatását, és megállapítottuk, hogy ez potenciálisan befolyásolhatta a kapott faktorstruktúrát. Javasoljuk az EHQ egy új verzióját, a 18 tételes EHQ-18-at, amelyet a faktorális és konvergens validitás, valamint a reliabilitás elemzése megerôsített. Az eredmények az EHQ-18 potenciális diszkrimináló érvényességét is jelzik egy olyan populációban, amely fôként második nyelvként beszéli az angolt.

Summary: Introduction: The Eating Habits Questionnaire (EHQ) is a key tool in evaluating orthorexia nervosa, an obsession with healthy eating. However, the evaluation process of EHQ has witnessed considerable variation, with one item notably excluded from the last phase of its development. This study undertakes a thorough re-evaluation of the English version of the EHQ, focusing on its original 35 items, within two diverse populations (fashion models and university students) where English serves predominantly as a second language.
Methods: Through an online survey involving 163 female models and 243 non-models (mean age=26.0 years (SD=4.7) and mean age=25.1 years (SD=5.0), respectively) with various ethnic background (proportion from non-English speaking EU countries: 28.5% and 90.4%, respectively). Participants completed the EHQ along with the Eating Disorder Inventory (EDI) and SCOFF questionnaire.
Results: Using confirmatory factor analysis, we analysed the factorial validity of EHQ subscales, eliminating items that did not align with the factor structure. After eliminating 17 items from the original 35-item questionnaire, the fit of the model for EHQ-18 was acceptable. Cronbach’s alpha values indicated acceptable reliability. The EHQ-18 problem sub - scale showed significant positive correlations with all EDI subscales, while all EHQ-18 subscales demonstrated significant positive correlations with the EDI Drive for Thinness subscale. Comparison of the groups based on the SCOFF threshold revealed positive and significant differences across all subscales.
Conclusion: We examined the impact of replacing an item in the EHQ-21 previously during its development process, and found that this potentially influenced the resulting factor structure. We recommend a new version of EHQ, the 18 item EHQ-18, supported by the analysis of the factorial and convergent validity, as well as the reliability. Furthermore, the findings suggest a potential discriminant validity of EHQ-18 in a diverse population, mostly speaking English as a second language.

Összefoglalás: 1838-ban jelent meg Jean-Étienne Dominique Esquirol Des Maladies Mentales címu könyve, amelyet azóta is széles körben idéznek az öngyilkosság problémájával foglalkozó szakirodalomban. Klinikai tapasztalatai alapján összegezte korának pszichiátriai ismereteit, külön figyelmet és fejezetet szentelve az öngyilkosságnak. Bár Esquirol szövege olykor önmagának is ellentmond, ebben a tanulmányban a Des Maladies Mentales szuicídiumról szóló fejezetét elemezzük a modern öngyilkosság-kutatás kritériumrendszerei szerint.
Módszerek: Bemutatjuk a könyv ezen fejezeteit, kiemelve Esquirol legfontosabb megállapításait, és ezek után az adott problematikához tartozó modern megközelítéseket említünk. Célunk a jelenlegi kutatások és a XIX. századi elméletek párhuzamba állítása.
Eredmények: Ez az összehasonlítás bemutatja, hogy Esquirol ezen munkája hogyan fektette le az alapokat és indította el az öngyilkosság kutatásának fejlôdését.
Következtetés: Esquirol bár gyakran következetlen és ellentmondásoktól sem mentesen közöl megállapításokat, mégis észrevételei maximális érzékenységgel és tudományos alapossággal mutattak rá az öngyilkosság-kutatás jelenlegi összetett kérdéseire.

Introduction: In 1838, Jean-Étienne Dominique Esquirol published his book Des Maladies Mentales, which has been widely cited ever since in the literature dealing with the problem of suicide. Based on his clinical experience, he summarized the psychiatric knowledge of his time, and up to that time, devoting a special attention and a chapter to suicide. In this study, we shall be analysing this chapter in the Des Maladies Mentales, which sometimes contradicts itself, in
the sense of the criterion system of modern suicide research.
Method: We shall be showing the chapters, highlighting the key statements Esquirol did, and showing the modern research of the problems mentioned. Our goal is to demonstrate the parallel nature of the contemporary and the19th century theories.
Results:This comparison shows how Esquirol's work laid the foundation and initiated the development of suicidology.
Conclusion: In his approach, which often seems inconsistent and not without contradictions, Esquirol pointed out the complex issues of suicide research with maximum sensitivity and scientific thoroughness.

A szerzô a iatrogén hatások kockázatának szempontjából elemzi a háziorvosi praxisban tömegesen
megjelenô szomatizációs zavarok ellátásának folyamatát. Véleménye szerint a betegeknek a pszichiáterrel történô késôi találkozása, ezáltal a mielôbbi hatékony beavatkozás lehetôségének elmaradása több tényezôbôl fakad. A páciensek nem rendelkeznek kellô alapismeretekkel az idegi alap - muködésekrôl, az alapellátást végzôk pedig a betegség klinikai képérôl és alakulásáról. Megtévesztô és elkeserítô lehet a laikusok számára a kórkép nevezéktana. Mivel a szomatizációs zavar jelenleg „kizárásos kórisme”, a hatékony terápiás beavatkozás elôtt legtöbbször számos luxusvizsgálat, illetve luxusvizit történik. Hiányoznak az ellátás célzott szakmai irányelvei. Emiatt mind a farmako-, mind a pszichoterápia késôn indul, esetleges és többnyire nem optimális. A szerzô az egészségügyi és ezen belül a pszichiátriai kapacitások figyelembevételével javaslatokat fogalmaz meg a szomatizációs zavarban szenvedô betegek ellátásának javítására.

Author analyses the process of care of somatic symptom disorder in the general medical practice with special concern to iatrogenic harms. In his opinion the latency of the patients’ first appointment with a psychiatrist or clinical psychologist is caused by multiple factors. Patients do not have knowledge on the basic activities of central nervous system necessary to recognize the pathomechanism. On the other hand, physicians do not know the real clinical picture and the cutpoints of the illness. For laypersons the official nosological definition(s) can be very deceptive and frustrating. While somatic symptom disorder is recently an exclusional diagnosis, there are plenty of unnecessary expensive medical appointments and investigations prior to the first efficient intervention. There is a lack of aimed guidelines and protocols. Consequently both pharmaco- and psychotherapy start late and not in the optimal (individually tailored) way. Considering the real capacities in general practice and also in psychiatry, author points to the most urgent steps which can improve the medical care of patients living with somatic symptom disorders.

Az Emelt Biztonságú Pszichiátria – mint hiánypótló ellátási forma – 2023 októberében kezdte meg a muködését a Nyírô Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet területén. Kialakítása az Országos Kórházi Fôigazgatóság irányításával, brit mintát és módszertant alapul véve zajlott. A projekt célja volt a hazai mentális ellátó - rendszer egészének tehermentesítése, a lakosság ellátásba vetett bizalmának és a társadalom biztonságának növelése egy megfelelô infrastrukturális környezetben tevékenykedô speciális ellátó csapat alkalmazásán keresztül. Az osztály létrejöttét egy 2017 óta tartó folyamat elôzte meg, melynek egyebek mellett része volt a muködést biztosító szükséges jogszabály megalkotása, az infrastrukturális háttér megteremtése, speciális személyzet képzése, szakmai protokoll kidolgozása, rizikóbecslési és beutalási rendszer létrehozása, finanszírozási mechanizmus kialakítása. Jelen közleményben szeretnénk bemutatni az osztályunkon történô ellátás szakmai és környezeti feltételeit, valamint a betegellátási rendet, kitekintve más országok hasonló ellátási formáinak muködésére, említést téve a muködéshez kapcsolódó eddigi tapasztalatainkról és jövôbeli reményeinkrôl.

Under the direction of the National Directorate General for Hospitals, and based on British examples and methodology, a new inpatient psychiatric ward with a high security level started operating at the National Institute of Psychiatry and Addictology in October 2023. As a new, independent unit, the High Security Psychiatry is a niche in Hungarian psychiatric care. The aim of the project was to reduce the burden on the whole mental health care system in Hungary, to increase public confidence in care and the safety of society through organizing of a specialised care team operating in an appropriate infrastructural environment. The creation of the department was preceded by a process that started in 2017, including the drafting of the necessary legislation to ensure operation, the creation of the infra - structural back ground, the training of specialised staff, the development of a professional protocol and a risk assessment and referral system, and the establishment of a funding mechanism. In this paper, we would like to describe the professional and environmental conditions and patient care arrangements in our department, looking at the operation of similar forms of care in other countries, mentioning our experience to date and our hopes for the future.

Tanulmányunkban a biblioterápia alkalmazását tárgyaljuk dagnatos betegségekben szenvedô gyerekek depressziójának kezelésében. Egyben felhívjuk a figyelmet ennek a módszernek a fontosságára, amelyet a legtöbb egészségügyi szakember figyelmen kívül hagy. A gyermekek és serdülôk daganatos betegségei világszerte az egyik legsúlyosabb egészségügyi problémát jelentik ebben a korosztályban. Az onkológiai betegségben szenvedô gyermekek egy alcsoportjánál fokozott a szorongás, a depresszió, valamint a poszttraumás stressz-zavar kialakulásának kockázata. A pszichoszociális ellátásban a pszichoterápiás beavatkozások széles skálája kínálható a daganatos gyermekek és családjaik számára. A biblioterápia (más néven olvasásterápia vagy könyvterápia) a pszichoterápia egy formája, amely magában foglalja bármilyen szöveg felhasználását a fizikai, szociális, mentális, spirituális egészség javítására olvasás, megbeszélés és a jobb megértés elôsegítése révén. Tanulmányok kimutatták, hogy a biblioterápia hatékonyan csökkenti a depresszió tüneteit gyermekeknél, serdülôknél és felnôtteknél. A biblioterápia hatásos lehet a depresszió tüneteinek csökkentésében felnôtt onkológiai betegeknél, ugyanakkor legjobb tudomásunk szerint kevés adat áll rendelkezésre gyermekekre vonatkozóan. Javaslatunk szerint randomizált-kontrollált vizsgálatokra van szükség a biblioterápia alkalmazásáról daganatos gyermekek és serdülôk kezelésében.

In this article, we discuss the use of bibliotherapy for depression in pediatric cancer patients, to attract attention to the importance of this method, overlooked by most health professionals. Cancer in children and adolescents is one of the most serious health problems worldwide. There is a subgroup of children with cancer at increased risk for anxiety and depression, and post-traumatic stress disorder. Psychosocial providers offer a wide range of psychotherapeutic interventions to pediatric cancer patients and their families. Bibliotherapy (also referred to as book therapy or reading therapy), a form of psychotherapy, involves using any text to improve physical, social, mental, and spiritual health, through reading, discussing, and facilitating a better understanding. Studies have shown that bibliotherapy is effective in reducing symptoms of depression in children, adolescents and adults. Bibliotherapy is also effective in decreasing symptoms of depression in adult patients with cancer; however, to the best of our knowledge, no study has been reported about use of bibliotherapy for depression in pediatric cancer patients. Therefore, we strongly recommend that randomized controlled studies should be conducted on the use of bibliotherapy for depression in children and adolescents with cancer.

Az autizmus spektrum zavar olyan, az észlelési és gondolkodási folyamatok egyedi sajátosságaival járó neurodevelopmentális állapot, amely gyermekkorban indul és felnôttkorban is fennáll. Jelentôs mértékben befolyásolja a társas beilleszkedést és alkalmazkodást, valamint nagy kihívást jelent a pszichés megküzdés szempontjából. Intenzív genetikai és neurobiológiai kutatás irányul az autizmus agyi hátterének megismerésére, továbbá a farmakológiai fejlesztéseknek is a homlokterében áll. Az autizmus spektrum zavarral élôk szempontjából nagy jelentôsége van, hogy milyen színvonalú segítséget kapnak a kivizsgálás és az ellátás során, biológiai terápiák és pszichoterápia tekintetében. Hasonlóan fontos kérdés a felsôoktatási rendszerben történô, valamint a szociális ágazathoz tartozó (jogi és pénzügyi) támogatás. Ennek az összefoglaló cikknek a célja, hogy a magyar pszichiátriai rendszerben dolgozó szakemberek számára segítséget nyújtson eligazodni és fejlôdni az autizmus spektrum zavarral élô felnôttek ellátásának kérdéseiben.

Autism spectrum disorder is a neurodevelopmental condition with unique characteristics of perception and neurocognition that begins in childhood and persists into adulthood. It significantly affects social integration and adaptation, and is a great challenge in terms of psychological coping. Intensive genetic and neurobiological research is focused at understanding the brain underpinnings of autism, and it is also at the forefront of pharmacological development. From the point of view of people living with autism spectrum disorder, the quality of help they receive during examination and care, in terms of biological therapies and psychotherapy, is of great importance. Support in the higher education system and legal-financial help are similarly important issue. The purpose of this review article is to provide assistance to professionals working in the psychiatric system in Hungary in order to gain insight and develop their skills in the care of adults lining with autism spectrum disorder.

Franco Basaglia munkássága az olaszországi radikális pszichiátriai mozgalom sarokköve. A reform
csúcspontja az 1978-as „Basaglia törvény”, amely a nagylétszámú pszichiátriai intézmények felszámolását tuzte ki céljául. Trieszt azontúl, hogy a mozgalom szimbolikus helyévé vált, a mai napig igyekszik megôrizni és a gyakorlatba átültetni a basagliai hagyományt. A Polisportiva Fuoric’entro nevu szervezet különféle sportaktivitásokon keresztül valósítja meg peremhelyzetu személyek és csoportok integrációját. E külföldi „jó gyakorlat” példáján vett lendületet az a pécsi kezdeményezés, amelynek célja egy pszichiátriai betegekbôl álló futballcsapat szervezése és fejlesztése.

Franco Basaglia's work is the cornerstone of the radical psychiatric movement in Italy. This culminated in the „Basaglia Law” of 1978, which aimed to abolish closed psychiatric institutions. In addition to becoming a symbolic place of movement, Trieste is still trying to preserve and put into practice the Basaglian tradition. The organization called Polisportiva Fuoric'entro implements the integration of marginalized people and groups through various sports activities. Based on the example of this foreign "good practice", the initiative in Pécs aimed at organizing and developing a football team of psychiatric patients.

Ki is volt valójában a Balassa utcai, sokáig Moravcsik Klinikaként is emlegetett intézmény alapító
igazgatója? Polihisztor, zseni, vagy sokkal inkább szerencselovag, aki azzal akarta magára terelni a figyelmet, hogy kalapolt magának egy klinikát? Az évforduló kapcsán ennek jártunk utána. Nagyító alá vettük születésétôl kezdve a pályáját. Hogyan jutott el a tanszékvezetéstôl az Elme- és Idegkórtani Klinika alapításáig? A Klinika minden zugát ô álmodta meg, amely európai viszonylatban is a kor legimpozánsabb és betegbarát klinikája volt. Az épület nemcsak a betegek gyógyulását szolgálta, hanem az orvosok továbbképzését is. Munkásságából kiemelkednek könyvei és publikációi. Iskolateremtô tevékenységét elemezve láthatjuk, hogy neves
pszichiáterek voltak a tanítványai. A kortársaitól ránk maradt jellemzésekbôl kitunik, hogy a jóság és szeretet jellemezte. Egy-egy betege gyógyulásának éppúgy tudott örülni, mintha ôt magát érte volna valami szerencse. Kevés számban fellelhetô levelezésébôl legizgalmasabb egyik beosztottjával, Brenner Józseffel, azaz az író Csáth Gézával folytatott levélváltása. Nevét mai napig ôrzi a Moravcsik Alapítvány, és ápolja szellemi örökségét.

Who was actually the director of the Department of Neurology and Psychiatry at Balassa Street, for a long time also referred to as the Moravcsik Clinic? A polymath, a genius, or rather a knight of fortune who wanted to draw attention to himself by building a clinic for himself? We looked into this on the occasion of his death anniversary. How did he get from the head of the department to the founding of the Psychiatry and Neurology Clinic? He dreamed up every corner of the Department, which was the most impressive and patient-friendly clinic of its time even in European terms. The building was not only used for the recovery of patients, but also for the continuous medical training of doctors. His books and publications stand out from his work. Analyzing his school-creating activities, we can see that his students became famous psychiatrists. From the descriptions left by his contemporaries, it is clear that he was characterized by goodness and love. He could rejoice at the recovery of one of his patients as if he himself had been the lucky one. His correspondence with his most unique colleague, József Brenner, i.e. the writer Géza Csáth, can be found in the archives. The Moravcsik Foundation, a non-profit organization for psychiatric care, preserves his name to this day and nurtures his intellectual heritage.