Szerkesztőségi köszöntő, tartalom |
|
|
Párkapcsolattal, élettel való elégedettség, jól-lét és a családi struktúra alakulásának összefüggései |
Szerző(k): Sztányi-Szekér Barbara , Hôgye-Nagy Ágnes, Szemán-Nagy Anita |
Összefoglalás: SARS-CoV-2-fertôzés esetén a súlyos pszichiátriai betegségben szenvedôknél többnyire rosszabb a klinikai kimenetel leromlott általános állapotuk, kísérôbetegségeik és életmódjuk miatt. A pszichiátriai betegségek közül azonban kiemelten súlyos, elhalálozáshoz vezetô kórlefolyással csak szkizofrénia esetében igazolódott szignifikáns összefüggés, amit a többirányú immunzavar is magyarázhat. Amíg a terápiarezisztens szkizofrénia kezelésében használatos antipszichotikum – a klozapin – rontani látszik a COVID-19 gyógyulási esélyeit, a depressziós betegek terápiájában alkalmazott antidepresszívumok általában javítják azt. Közülük azonban igazán megalapozottan a fluvoxamin esetében igazolható ez a fontos, citokinvihart gátló, a fertôzéses kórállapot súlyosságát mérséklô befolyás. Legújabb adatok szerint a lítium régóta ismert antivirális hatása a COVID-19 fertôzés esetén is észlelhetô. Summary: Initially, it had been assumed that in cases of SARS-CoV-2 infection comorbidity with psychiatric disorders worsens clinical outcomes. This was attributed to patients’ poor overall health conditions, concomitant illnesses and unhealthy lifestyles. However, only schizophrenia is in a statistically significant correlation with very serious conditions leading to death, possibly as a result of underlying immune dysfunctions. Clozapine (an antipsychotic used in therapy of treatment resistant schizophrenia) seems to decrease the likelihood of recovery in COVID-19 patients, however admi nistration of antidepressant medications appears to increase it. It has also been justified that among these antidepressant drugs, fluvoxamin shows to have an effect in inhibiting cytokine storms and reducing the severity of the COVID-19 infection. Most recent data suggest that the well-known antiviral effect of lithium is also present in patients with COVID-19 infection. |
|
Female sexual interest/arousal disorder: history of diagnostic considerations and their implications for clinical practice |
Szerző(k): Márta Witherow-Párkányi |
Összefoglalás: Az alacsony szexuális vágy, vagyis a Hypoactive Sexual Desire or Sexual Interest/Arousal Disorder, egyfajta nôi szexuális diszfunkció. Ez a cikk bemutatja ezen diszfunkció diagnosztikai megfontolásait, a DSM-5-ben a diagnosztikai történetének kialakulását, a DSM-IV-TR és a DMS-5 közötti különbségeket, az alacsony libido gyógyszeres kezelésében fontos diagnosztikai megfontolásokat, illetve a legfobb szexuális reakció ciklusokat, amelyekre a DMS-5 diagnosztikája épült. Bemutatja orvostörténeti szempontból a két legfontosabb nézôpontot a diszfunkció megvitatásaban, a DSM-5 és az ICSM/ ICD besorolási rendszereket, és ezek elméleti és kutatási alapjait. Konkluzióként kimondja, hogy a nôi szexuális vágy egy elég komplex fogalom, és egy olyan mechanizmus, amit kifinomult hormonális, érzelmi, párkapcsolati és biológiai folyamatok indítanak be. Az alacsony szexuális vágy – mint rendellenesség – felismerésében, diagnosztikájában és a nôi szexuális problémák kezelésében a pszichiáterek fontos helyet foglalnak el. A szerzô javasolja a rugalmasságot és a betegközpontú megközelítések kialakítását, amihez a biopszichoszociális szemlélet és a több specialistából álló csapatmunka szükséges. Summary: Low sexual desire, also called Hypoactive Sexual Desire Disorder or Sexual Interest/ Arousal Disorder, is a type of Female Sexual Dysfunction (FSD). This article reviews diagnostic considerations, a historical overview of how current Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5) diagnostic criteria was developed, including a crossover from Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, fourth edition, Text Revision (DSM-IV-TR) to DSM-5, diagnostic considerations in pharmaceutical treatments for low female sexual desire as well as the predominant sexual response cycle models that DSM-5 criteria was built on. It provides a historical overview of the two majorly divergent camps of perspective, namely the DSM-5 and the ICSM/ ICD classification systems, their theoretical and research basis. It concludes that female sexual desire is a rather complex phenomenon and a mechanism set in motion by intricate hormonal, emotional, relational and biological processes. Psychiatrists are well-suited in both recognizing, diagnosing and treating female sexual desire problems. Authors of this review encourage flexibility and a patient focused approach in clinical practice, which would both require utilizing a biopsychosocial perspective and the use of a multi-specialty team. |
|
A Szülôi Reflektív Funkció Kérdôív serdülô változatának magyar nyelvre történô adaptálása és pszichometriai jellemzôinek bemutatása |
Szerző(k): Szabó Brigitta, Miklósi Mónika, Boda Márton, Futó Judit |
Összefoglalás: Bevezetés: A szülôi reflektív funkció azon képesség, amivel a szülô mentális állapotokat tulajdonít a gyermekének és saját magának. Mérésére a Szülôi Reflektív Funkció Kérdôívet használják (The Parental Reflective Functioning Questionnaire; PRFQ; Luyten, Mayes, Nijssens & Fonagy, 2017). Kutatásunk célja a Szülôi Reflektív Funkció Kérdôív serdülô változatának magyar nyelvre történô adaptálása. Módszerek: Keresztmetszeti, nem-klinikai vizsgálatunkban 240 édesanya töltötte ki tájékoztatott beleegyezés után a demográfiai adatlapot, a Szülôi Reflektív Funkció Kérdôív serdülô változatát és a Reflektív Funkció Kérdôívet (Reflective Function Questionnaire; RFQ; Fonagy et al, 2016; Unoka et al, publikáció alatt). Eredmények: A megerôsítô faktoranalízis nem igazolta az eredeti, háromfaktoros struktúrát. A fôfaktorelemzés kétfaktoros struktúrát eredményezett. A faktorok megfeleltek az eredeti kérdôív bizonyosság a mentális állapotokban (Cronbach-alfa=0,81) és érdeklôdés és kíváncsiság alskáláinak (Cronbach-alfa=0,70). A szülôi reflektív funkció és a reflektív funkció kapcsolatának elemzésekor a Szülôi Reflektív Funkció Kérdôív alskáláit poláris kódoláson (magasabb értékek kedvezôbb reflektív funkciót tükröznek) kívül kétfélé medián kódolással is vizsgáltuk. Az elsô medián kódolás során a skálákon a szélsô értékek gyakorisága kevésbé kedvezô reflektív funkciónak felel meg, viszont nem különböztettük meg a mentalizációs deficit minôségét. A második medián kódolással a skálákon elért értékek gyakorisága alapján az optimális mentalizációs kapacitás alskála mellett hipermentalizáció és hipomentalizáció alskálákat is létrehoztunk. Az RFQ és a PRFQ-A kapcsolatának megragadására a második medián átkódolás bizonyult a legalkalmasabbnak. Következtetés: A kérdôív magyar mintán megbízható mérôeszköznek bizonyult, eredményeink alapján a további hipomentalizáció, optimális mentalizációs kapacitás és hipermentalizáció alskálák használatát javasoljuk. Summary: Introduction: Parental reflective function is the ability of a parent to attribute mental states to their child and to themselves. In the English-speaking world, The Parental Reflective Functioning Questionnaire (PRFQ; Luyten, Mayes, Nijssens & Fonagy, 2017) is widely used for the measurement of this construct, the adolescent version of which can be used by parents of children aged 12–18. The aim of our research was to adapt the adolescent version of The Parental Reflective Functioning Questionnaire to Hungarian language and to analyze its factor structure. Methods: In our cross-sectional, non-clinical study, 240 mothers completed the demographic form, the adolescent version of The Parental Reflective Functioning Questionnaire (PRFQ-A), and the Reflective Function Questionnaire (RFQ; Fonagy et al, 2016; Unoka et al, in press). Results: Confirmatory factor analysis did not confirm the original three-factor structure. The principal component analysis resulted in a two-factor structure. Factors corresponded to the original questionnaire’s certainty in mental states (Alpha=.81) and interest and curiosity subscales (Alpha=.70). When analyzing the relationship between parental reflective function and reflective function, the subscales of the parental reflective function questionnaire were examined with two types of median coding in addition to polar coding (higher values reflect more favorable reflective function). During the first median coding, the frequency of scores in the middle of the scales reflected optimal mentalization, while the frequency of extreme values on the scales corresponded to less favorable forms of reflective functioning – a category that included different kinds of mentalization deficits. With the second median coding, in addition to the optimal mentalization capacity subscale, hypermentalization and hypomentalization subscales were also created based on the frequency of the values achieved on (respectedly) the lower and the upper parts of the scales. The second median transcoding proved to be the most suitable for capturing the relationship between RFQ and PRFQ-A. Conclusion: The questionnaire proved to be a reliable measure on the Hungarian sample. Based on the results of the current study, we recommend using of the additional subscales of hypomentalization, optimal mentalization capacity, and hypermentalization. |
|
„With insomnia, nothing is real”: The Role of Gender and Cognitive Restructuring in Stress Induced Insomnia and Burnout |
Szerző(k): Szabolcs Bandi, Adrienn Rivnyák, Krisztina Csókási, Éva Markó, Erzsébet Springer |
Összefoglalás: Bevezetés: A vizsgálat célja, hogy elméleti és gyakorlati szempontok mentén vegyük górcsô alá az inszom nia kapcsolatát az észlelt stresszel, a kiégéssel, a kognitív újrastrukturálással és a nemmel. A korábbi kutatások eredmé nyei abba az irányba mutatnak, hogy szükségszeru a fenti pszichológiai konstruktumok közös keretbe való szervezése, ezáltal lehetôvé téve a komplex viszonyrendszerük feltárását. Módszerek: Keresztmetszeti önbeszámolós eszközökön alapuló vizsgálatunkban 216 válaszadó vett részt. A nemek aránya 23,6% (N=51) és 76,4% (N=165) volt, nôi többséggel. Az átlagéletkor 22,5 év volt (MÉletkor=22,51; SDÉletkor=4,38), a legfiatalabb kitöltô 18 éves volt, a legidôsebb 54 éves. Eredmények: Az útvonalelemzés igazolta az inszomnia közvetítô szerepét az észlelt stressz és a kiégés között, kiemelve a kognitív újrastrukturálás – mint megküzdési mód – és a nem szerepét. Következtetések: Az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló empirikus eredmények kiemelik az alváshoz köthetô problémák relevanciáját és mélyebb megértésük fontosságát annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk azon vonatkozásait a pszichés funkcionálásnak, amelyek intervenciós vagy prevenciós pontként szolgálhatnak. Summary: Introduction: The aim of our study is to provide a theoretical and practical framework to the better under standing of insomnia and its relationship with perceived stress, burnout, cognitive restructuring and gender. The prior findings supported the integration of these constructs into a comprehensive model that helps us identify their complex system. Methods: In our cross-sectional self-report study, 216 responders participated. The gender ratio was 23.6% (N=51) to 76.4% (N=165) with female dominance. The mean age was 22.5 years (MAge=22.51; SDAge=4.38) between 18 and 54. Results: The applied pathway analysis supported the assumption that insomnia has a mediating role between perceived stress and burnout syndrome with the relevant effects of gender and cognitive restructuring as a way of coping. Consequences: The increasing number of empirical findings highlights the relevance of sleep-related problems and the importance of the better understanding them in order to identify those components that could serve as key positions to interventions and preventions. |
|
Szöveg és viselkedés – Búcsúlevelek verbális viselkedés-szempontú elemzése - Előzetes vizsgálat |
Szerző(k): Fekete Judit Diána, Pótó Zsuzsanna, Osváth Péter, Fekete Sándor, Eklics Katalin |
Összefoglalás: Öndestruktív páciensek személyes dokumentumainak elemzése a szuicid viselkedés megértésének és kutatásának fontos elemét jelenti, hasonlóan a média, illetve az internet vonatkozó üzeneteinek, leveleinek vizsgálatához. A jelen írásban a szerzôk különös figyelmet fordítanak a hátrahagyott búcsúlevelek analízisére mint utolsó – az öndestruktív viselkedést megelôzô – személyes dokumentumra. A kutatott dokumentumok csoportjaiban tartalomelemzés-alapú vizsgálat történt 113 levél esetében (49 fatalis, befejezetten szuicidáló, 31 nem-fatalis, szuicid kísérletet tett, és 33 illesztett egészséges kontrollszemélyt érintôen). A pszichiátriai klinikumban és a forenzikus intézményekben gyuj tött, illetve internetes felületeken illesztett kontroll-leveleket vizsgáltunk, nyelvi-tartalomelemzéses kódolással, statisztikai módszerekkel, és az eredmények részletes értelmezésével, melyek a jobb megértésen túl a prevencióra s a lehetséges terápiára, intervencióra is vonatkoznak. A szerzôk a kutatás korlátainak figyelembevétele mellett az eredményekbôl – az elkülöníthetô levelek szövegeibôl – következô mindennapi gyakorlati lehetôségekre igyekeztek fókuszálni, s a visszacsatolás révén áttekinteni az ezzel kapcsolatos jobb megértés mellett a felismerés (és ehhez kapcsolódóan), a hatékonyabb megelôzés lehetôségeit is. Summary: Studying suicide notes, – last personal documents before a suicide act – as well as investigation of media and internet texts on self-destruction (including contents, „messages”) can have a great significance. Individual and cultural valuations appear in the way farewell notes, media letters and other personal documents present self-destruction. These „messages”, ideas about life, death and suicide are deeply embedded within the public context of culture too. In the present content analysis formal, syntactic and grammatical characteristic features, as well as speech patterns and verbal expressions of selected notes, samples have been investigated. Suicidal – fatal (n=49) and nonfatal group (n=31) of farewell letters were compared with the sample of a control group (n=33). Results have been discussed, interpreted and concluded. These appear to be useful and important not only in understanding of suicidal phenomenon and its psychodynamic background in clinical work or in suicide hotlines, but also in prevention, social-, and clinical intervention of self-destruction. The investigation of these new data may provide a much broader perspective in understanding suicidal process. |
|
Hozzászólás Kapócs Gábor és Bacsák Dániel „Programjavaslat a mentális egészség problémáival és kezelésükkel foglalkozó ellátórendszerek átalakítására és fejlesztésére” című vitaindítóhoz |
Szerző(k): Harangozó Judit |
Lehet persze, hogy többes számban kellett volna fogalmaznom, hiszen két jeles szerzô jegyzi a javaslatot. Az elhivatott szerzôk nagyívu összefoglalóban taglalják a lelki egészség különbözô dimenzióit – részletes kutatási eredményekkel alátámasztva. Remek, megalapozott munka! Nagyon sok fontos adatot ismertetnek, bemutatják a (mentális) egészség társadalmi hátterének, hatásainak bizonyíték-alapját. |
|
Polcmustra - Az akut veszteségtôl az elengedésig – a gyász mágikus gondolatai Reflexiók Joan Didion: A mágikus gondolatok éve címu könyvérôl |
Szerző(k): Osváth Péter |
2021 karácsonya elôtt 87 éves korában meghalt Joan Didion. Az írónô kiadója, a Penguin Random House méltatása szerint „Didion az egyik legélesebb nyelvu írója és legokosabb megfigyelôje volt az országnak. Regényeit, kommentárjait és memoárját számos díjjal ismerték el, s ma már modern klasszikusokként tartják számon ôket”. Joan Didiont évtizedek óta a Nobel-díj várományosai között emlegették, regényei és a tényirodalom körébe tartozó könyvei az amerikai kultúra meghatározó alkotásaivá váltak az elmúlt évtizedekben. |
|
Könyvismertetés - Németh Attila: Dosztojevszkij, a lélek kórboncnoka |
Szerző(k): Túry Ferenc |
Nagy felfedezéseket hajlamosak vagyunk isteni szikrának tulajdonítani, zsenialitást feltételezve. A pszichoanalízis tudománytörténeti megjelenésével is sokszor ez a benyomása az utókornak. Igazi szellemi kaland azonban, ha a gyökereket megpróbáljuk felkutatni: hogyan juthatott el egy-egy lángelme oda, hogy kipattanjon a fejébôl a jeles elmélet. Mik lehettek a kor kultúrájában rejlô elôfeszítések, amelyek nyomán egyszer csak felbukkan valami nagyon új gondolat. |
|
Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzôi számára |
|
|