Metakognitív módszerek a klinikai gyakorlatban

A kognitív terápiák harmadik hullámához tartozó metakognitív és mindfulness módszerek főként a krónikus és rekurrens állapotok kezelésére fókuszálnak, azokra a gondolkodási folyamatokra (rumináció, aggodalmaskodás), amelyek szerepet játszanak a pszichés zavarok fennmaradásában és meghatározzák a visszaesést is.

A klinikai kutatások egyértelműen alátámasztják a metakognitív terápia (Wells, 1994) hatékonyságát a terápia rezisztens depressziós és szorongásos zavarok valamint a rekurrens állapotok esetében. Jó klinikai tapasztalatok vannak nemcsak a hipochondriasis és a krónikus kényszerbetegségek kezelésében alkalmazott metakognitív módszerekkel kapcsolatosan de a szomatizációs kórképek kezelésében is egyre jobb eredmények születnek, de ezeket a módszereket nemcsak a klinikai súlyosságú zavarok kezelésében hanem minden olyan esetben lehet alkalmazni ahol a ruminációnak és aggodalmaskodásnak nagy szerepe van a pszichés distressz fennmaradásában.

Az utóbbi években a szkizofréniával kapcsolatos klinikai pszichológiai kutatások megalapozták a metakognitív tréning (Moritz, 2004, Fekete és mtsai, 2015) bevezetését a szkizofrénia kiegészítő terápiájaként. Ennek célja azoknak a gondolkodásbeli torzításoknak a korrekciója (elhamarkodott következtetés, monokauzális attribúció, kognitív merevség), amelyek szerepet játszanak a pszichózisok kialakulásában és fenntartásában, valamint a szociális kogníció (empátia, mentalizáció) deficitjeinek fejlesztése. Újabban a metakognitív tréninget a borderline személyiségzavar kezelésében is eredményesen alkalmazzák (Schilling, Moritz, 2015), és megalkották a depresszió (Jelinek, Moritz, 2015) és a kényszerbetegség (Hauschildt, Moritz, 2016) kezelésére szolgáló metakognitív tréningeket.

A képzésre olyan résztvevők jelentkezését várjuk, akik a pszichoterápiás helyzet és kommunikáció alapfogalmaival tisztában vannak, ismerik az alapvető kognitív viselkedésterápiás módszereket (szocializálás, gondolatnapló, átstrukturálás).