Az immuncheckpoint-inhibitorok (ICI) világszerte, így hazánkban is a leggyakrabban alkalmazott tumorellenes immunterápiák közé tartoznak. Számos onkológiai indikációban bizonyulnak hatékonynak, ugyanakkor sokféle reumatológiai vonatkozású mellékhatással járhatnak. A szövődmények kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel, a reumatológusnak az onkológussal együttműködve kell felállítani a terápiás stratégiát. Az ICI-terápia a T-sejtek, antigén-prezentáló sejtek és tumorsejtek felszínén lévő gátló molekulák blokkolásával teszi lehetővé a tumor elleni fokozott endogén T-sejtes immunválaszt. Az ICI-terápiák körébe tartoznak a cytotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4), a programozott sejthalál protein-1 és -2 (PD-1/PDL-1, PD-2), valamint a lymphocyta aktivációs gén-3- (LAG3-) gátló antitestek. Az általuk kiváltott immunaktiváció és gyulladás következtében kialakuló károsodás bármely szervrendszert érinthet. Reumatológiai vonatkozású mellékhatásként az oligo- vagy polyarthritis a leggyakoribb klinikai kép, emellett előfordulhat arthritis psoriatica, sicca-szindróma és polymyalgia rheumatica is, de számoltak már be myositis, ANCA-asszociált vasculitiszek, eosinophyl fasciitis és szisztémás sclerosis eseteiről is. Az ICI-terápiát megelőzően már fennálló reumatológiai vagy egyéb szisztémás autoimmun betegség fellángolásáról számoltak be a betegek több mint egyharmadánál. Jelen összefoglalóban az ICI-terápiák során fellépő leggyakoribb szövődmény, az arthritis kezelése kerül részletezésre az EULAR-ajánlásokon, valamint esetbemutatáson keresztül. Az arthritis személyre szabott kezelése a tünetek súlyosságától függ. Enyhe arthritis esetén NSAID vagy alacsony dózisú orális glukokortikoid adása javasolt. Az ICI-kezelés ilyen betegeknél általában folytatható. Elhúzódó vagy közepesen súlyos arthritis esetén hagyományos szintetikus betegségmódosító reumaellenes gyógyszer (csDMARD) adása javasolt, rheumatoid arthritisben (RA) alkalmazott dózisokban. Súlyos arthritis vagy glukokortikoid terápia refrakter eseteiben TNF-gátlók, illetve IL-6-gátló terápiával értek el sikeres kezelést. Súlyos szövődmények esetén az ICI-terápia ideiglenes felfüggesztése szükséges, a kezelő onkológussal együttesen kell meghozni a döntést arról, hogy az ICI-terápia a későbbiekben újraindítható-e. Az ICI-terápiához társuló, újonnan kialakuló arthritis a vizsgálatok alapján nem befolyásolja kedvezőtlenül a tumor progresszióját vagy prognózisát. Az ICI-terápia felfüggesztését követően az esetek nagy részében az arthritis is megszűnik, ritkán azonban perzisztálhat, krónikussá válva folyamatos kezelést igényelhet.
Immunecheckpoint inhibitors (ICI) are among the most often used anti-tumor immune therapies all over the world and in Hugary as well. They seem to be effective in numerous oncological indications, however, they can cause multiple rheumatological side effects. Treatment of these is a multidisciplinary task, the rheumatolgist and the oncologist need to define the therapeutic strategy together. ICI therapy enables the increased T-cell mediated immune response through the blocking of the inhibiting molecules on the surface of the T-cells, antigene-presenting cells and tumor cells. ICI therapies include the cytotoxic T-lymphocyte-associated protein-4 (CTLA-4), the programmed cellular death protein-1 and -2 (PD-1/PD-2), and the lymphocyte activating gene-3 (LAG3) antibodies. Immune activation and inflammation caused by these can affect any part of the body. The most common musculoskeletal side effects are oligo- and polyarthritis, but psoriatic arthritis, sicca syndrome, polymyalgia rheumatica, myositis, ANCA-associated vasculitis, eosinophyl vasculitis and systemic sclerosis casess were also reported. Symptoms of already existing musculoskeletal or other autoimmune diseases increased with the introduction of ICI therapies in more than one third of the patients. The current article discusses the treatment of arthritis, the most common side effect of the ICI therapy, based on the EULAR recommendations and case studies. Treatment of arthritis depends on the symptoms. In mild cases NSAIDs or low dose oral glucocorticoids are recommended and ICI therapy can be continued. In moderately severe cases of arthritis csDMARDs are recommended in the doses used in rheumatoid arthritis (RA). In severe cases of arthritis TNF-inhibitors or IL-6 inhibitors can be administered and the ICI therapy has to be temporarily suspended. The possibility of its further continuation must be discussed with the treating oncologist. The ICI-associated, newly developed arthritis does not have an infavourable effect on the progression or prognosis of the tumor. In the majority of cases, following the suspension of the ICI therapy, the arthritis also diappears. But in some cases it can persist and become chronic, requiring continuous treatment.
