Az afázia nincs semmi összefüggésben a szellemi fogyatékossággal. Az érintett személy felfogja az összefüggéseket, érzékeli a realitást és lényegében csak a beszéd közlésének képességét veszíti el. Ez gyakran a „némák börtöne”, ami sok bánattal és szomorúsággal jár. Hiszen gondolkodik, ért és érez, csak ezt mások felé nem tudja kimondani. Minden esetben vegyék figyelembe, hogy az érintett személy beszéde sérült, de annak gondolata és tudása nem!
Az Afázia Egyesületet létrehozását egy, a stroke-on átesett, a munkahelyét elveszett és rokkanttá nyilvánított személy kezdeményezte, aki azóta is naponta legalább 10 órában újra tanulja mindazt, amit egyszer sikeresen használt. Ezen keresztül teljesen új feladatokat talált és vállalt, mely a betegség utáni életének értelmet és sikert adott.
Az emberek többsége számára az afázia ismeretlen fogalom, ami némi magyarázatot igényel. A különböző agysérülést szenvedettek jelentős részénél a sérülés utóhatásaként kommunikációs (beszéd, írás, olvasás, megértés, stb) problémák tapasztalhatóak, amit összefoglalóan afáziás állapotnak neveznek. Az egész országot képviselő közhasznú Afázia Egyesület ezeknek a betegeknek és családjaiknak érdekei képviseletére és az érintetteknek való segítségnyújtásra alakult négy éve.
Az elmúlt három év alatt nagyon sok problémával kerültünk szembe. A stroke a második legnagyobb betegségcsoport, mégis a következményekkel szinte senki nem foglalkozik. Nincs statisztika, a háziorvosok szemében az afáziás beteg egy a sok közül. Lassan alakul a rehabilitáció, a semmihez képest ez a három ÉV hatalmas lépés. De a következő évekhez képest még mindig nagyon kevés. A logopédiai órák, a gyógytorna, az írás és olvasás, a beszéd újratanulása – ez évi 10 vagy 20 órás állami támogatás, kinek és mennyit segít? Németországban, Svájcban és számtalan más országban egy afáziás beteg tanulása, gyógyulása legalább 4-5 évre szól.
Az agyi infarktus következményeként beszédhibával, írással és olvasással nehezen küzdő, valamikor szakfordító és tolmács az első, önállóan megírt levelében feltette a kérdést: miért van az, hogy aki vak, az súlyos fogyatékos, aki siket, az súlyos fogyatékos – míg aki nem tud beszélni, írni vagy olvasni – az még csak nem is fogyatékos?
Azóta sok minden történt – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden lehetőséget megtett a beszédhibások érdekében. Ma már a beszédhibások is fogyatékosnak számítanak és az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban is állandó meghívotti helyet kaptak.
Az Ombusdman-nak írott levelünkre még nem jött válasz, de ezt írtuk: Nem kérünk mást, csak annyit, hogy aki néma, aki nem tud beszélni, akinek sérült a beszéde, vagy az írása, az ugyan azt a támogatást kapja meg, mit az, aki nem hall vagy nem lát. Lehet, hogy az afáziások esetében a súlyos fogyatékosság nem lesz végleges, hiszen meg is lehet gyógyulni, ebben az esetben a támogatásról az afáziások szívesen fognak lemondani.
Az Afázia Egyesület célja, hogy dr. Pataky Ilona, neuropszichológus, elnök és Krasznár Felicia vezető logopédus, alelnök irányításával valamint Dallos Zsuzsanna titkár, gyógyult afáziás aktív közreműködésével keressük a megoldást arra, hogy az afáziás betegeknek is legyen lehetőségük a gyógyulásra.
Az Afázia Egyesületnek már van saját helyisége – VII. ker. Péterfy S. u. 40. – ahol vannak egyéni és csoportos neuropszichológiai órák, egyéni és csoportos logopédiai órák és vannak közvetlen beszélgetések az afáziások között.