GERINCBETEGSÉGEK
Az emberiség fennállása, vagyis két lábon járásunk óta van
tudomásunk gerincbetegségekről. Gyakoriságuk az utóbbi években jelentősen
megnőtt, népbetegséggé vált.
A gerincfájdalom többnyire nem elkerülhetetlen sorscsapás, hanem sok esetben
helytelen tartás, mozgás, életmód következménye.
Kétségtelen, hogy gyakran örökölt tényezők, fizikai túlterhelés lényeges elemek
egyes gerincbetegségek kialakulásában, de az is kétségtelen, hogy megfelelő
életmóddal mindenki sokat tehet a gerincpanaszok megelőzése érdekében,
különösen azok, akiknél ilyen hajlamosító tényező fennáll. Sokkal könnyebb
megelőzni a bajt, mint meggyógyítani!
Először a gerinc felépítését, működését, valamint a leggyakoribb
gerincelváltozásokat ismertetjük. Kitérünk arra, hogy mit tehetünk ezek
megelőzése és kezelése érdekében. Részletesen, rajzokkal illusztrálva
ismertetjük, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket naponta
elkövetünk, illetve melyek a gerinckímélő testtartások a mindennapi életben.
Végül, de nem utolsósorban olyan gyógytorna-gyakorlatokat gyűjtöttünk össze,
amelyek naponta, otthonában végezve segítenek a gerinc és a környező izomzat
karbantartásában.
Magyarország felnőtt lakosságának közel 80%-a szenved derékfájdalomtól, a
középkorúak jó része leginkább emiatt kerül betegállományba. Azok az emberek,
akiknek feszesek a hátizmaik, porckorong károsodásuk, csontritkulásuk,
fejfájásuk, isiászuk vagy egyéb gerincpanaszuk van, sokat szenvednek a
fájdalomtól. E panaszok oka gerincbetegség, vagy testtartási, mozgási
rendellenesség. Mivel a tartási rendellenességek már serdülőkorban is
észlelhetök, korai felismerésükkel és kezelésükkel a későbbi, a gerinc
helytelen terheléséböl fakadó, maradandó elváltozások és panaszok megelőzhetők.
A derékfájás a világ számos országában az egyik leggyakoribb panasz. Angliában
például évente 10 millió munkanap kiesését okozza és az e betegségben szenvedők
kezelési költsége meghaladja a 60 millió fontot. Az Egyesült Államokban a
derékfájás 5,4 millió amerikait tesz munkaképtelenné és ez évente 20 milliárd
dollár költséget jelent az amerikai gazdaságnak. Svédországban 1952 és 1982
között a mozgásszervi elváltozások miatt leszázalékolt betegek száma 290%-kal
nőtt. E betegek csaknem valamennyien derékfájdalom miatt lettek rokkant
nyugdíjasok. Ugyanezen idő alatt szív- és keringési betegség miatt 33%,
elmebetegség következtében 9%, légzőszervi megbetegedések miatt “csak” 39%-kal
nőtt a rokkant nyugdíjasok száma. Hazánkban ilyen felmérések nem történtek,
azonban ha lennének, valószínűleg még ennél is szomorúbb képet mutatnának.
Az utóbbi években megdöbbentő hazai felmérések szerint a panaszmentes magyar
ifjúság orvosi vizsgálatakor a gyermekek, fiatalok mintegy 2/3 részében a
gerinc rendellenességei megtalálhatók. Ezek a rendellenességek - az ehhez
társuló környezeti ártalmakkal együtt - az életkor előrehaladtával kialakuló
kopásos gerincbetegségek melegágyai. Ezek a betegségek rendkívül sok fájdalmas
órát, napot, évet, s ami még ennél is fontosabb - nemcsak az egyénnek, hanem az
egész magyar társadalomnak - nagyon nagyszámú munkaképtelenséget,
keresőképtelenséget okoznak. Ha a betegség már kialakult, hosszasabb és
nehezebb a karbantartása, gondozása, mint a meglévő gerinc rendellenesség (de
még nem kialakult porckopás) esetén a gerincbetegségek megelőzése.
Ez a kiadvány a gerinc felépítését, működését mindenki számára közérthető
nyelven ismerteti. A témában különösen jártas szerző nemcsak a leggyakoribb
gerincbetegségekkel ismerteti meg az olvasót, hanem életmódbeli tanácsokat ad a
betegségek megelőzésére is. Az illusztrációval is kísért, gyógytornász szakmai
közreműködésével összeállított gyakorlatok segítenek a helyes testtartás, a
megfelelő izomzat kialakításában.
Gerincbetegek és jövendő gerincbetegek, tehát szinte mindenki számára (kinek
nem volt még derékfájdalma az élete során?) ajánlom e kis füzet alapos
áttanulmányozását, a benne foglaltak megfontolását és a mindennapos
gerinctornát.
Terápia: A
gerincbetegségek esetében döntően háromféle kezelési lehetőség van:
gyógyszerek, fizioterápia és esetenként műtét. Természetesen, a már kialakult
kopást és meszesedést nem tudjuk visszafordítani, de a fentiekben említett
következményeket: az izmok gyengülését, feszülését, görcsösségét,
megrövidülését, illetve megnyúlását, a fájdalmat és a mozgáskorlátozottságot
jól tudjuk befolyásolni.
Gyógyszeres kezelésként fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők és izomlazító
gyógyszerek jöhetnek szóba.
A fizioterápia kis- és nagyfrekvenciás elektroterápia, ultrahang,
fénykezelések, hőkezelések (meleg : iszappakolás, paraffin pakolás, hősugárzás;
hideg : jegelés, hideg pakolás, kryogél kezelés) gyógyfürdők, masszázs és
gyógytorna segítségét veszi igénybe a panaszok csökkentése és a gyógyítás
érdekében.
A gyógytorna fő célja az izomerősítés a mozgáskorlátozottság és izomsorvadás
csökkentésére, illetve megelőzésére.
Műtéti beavatkozás akkor indokolt, ha az egyéb kezelések nem hoznak kellő
eredményeket. Célja az anatómiai rendellenességek megszüntetése, az esetleges
kóros alakváltozás kiküszöbölése, illetve javítása.
A kezelés orvosi feladat, a bajok megelőzése azonban mindenkinek a saját
feladata. Természetesen nem minden gerincbetegség előzhető meg, de legnagyobb
részük kockázata lényegesen csökkenthető. Veleszületett vagy öröklött
elváltozásokat nem tudunk befolyásolni, de sérüléseket, mechanikus
túlterhelést, a rossz tartást legtöbb esetben meg lehet előzni, vagy a
kockázati tényezőket ki lehet iktatni. Azoknak, akik gerincfájdalmakra
hajlamosak, ezt szakmájuk megválasztásakor is figyelembe kell venniük.
Számos gerincelváltozás a serdülőkorban kezdödik, ezért nagyon fontos iskolás
korban a gerinc vizsgálata. Minden korán felismert elváltozás gyógyítható,
illetve megelőzhető. Rendkívül fontos a megfelelő testmozgás, illetve a káros
tevékenységek kiiktatása. Emelés, hajolás - különösen csavaró mozdulattal
kombinálva - kerülendő.
Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy miként kell helyesen állni, ülni, feküdni,
felkelni, emelni, hajolni.
Egyenes háttal, behúzott hassal, emelt fővel álljon, tartós állás esetén
nehezedjen felváltva egyik, majd másik lábára.
Gerincferdülés:
Gerincferdüléskor (scoliosis) a hátulnézetben egészségesen egyenes
gerinc oldalirányba görbül.
Ennek oka lehet valamelyik alsó végtag rövidülése következtében kialakult ferde
medenceállás, vagy veleszületett fejlődési rendellenesség, esetleg fiatal
korban szerzett elváltozás.
A gerincferdülés következtében a csigolyák és a csigolya közti porckorongok
megterhelése egyenetlenné válik (a domború oldalon nagyobb lesz a nyomás, mint
a homorú oldalon).
Ilyenkor a hátizmok igénybevétele is rendellenes, ezért a gerincferdüléshez
gyakran társul porckopás és izomfájdalom. A gerincferdülés tehát bizonyos
időszakokban fájdalmas mozgáskorlátozottságot válthat ki.
Előfordulhat az is, hogy a ferde tartás védekező jellegű. Főként az ideggyök
nyomásakor kialakuló fájdalom enyhítésére veszi fel a gerinc ezt a
kényszertartást, amely a fájdalom megszüntével azonnal oldódik, és soha nem jár
a csigolyák elfordulásával, mint a valódi gerincferdülés.
Rossz testtartás:
Rossz testtartás a természetes gerincgörbületek fokozódása vagy
elsimulása pl. gyenge hátizmok miatt alakulhat ki.
Ilyenkor a gerinc (függőleges) álló helyzetben nincs jól
megtámasztva, s ezáltal működése nem megfelelő.
Ha a korai kezelést elmulasztják, ez rövidesen gerincbetegséghez
vezethet.
A fej és a nyak helyes tartásának is nagy jelentősége van, például
az előre tolt fejtartás fokozza a háti
görbületet, így idézi elő a rossz testtartást.
Serdülőkori görbe hát:
A Scheuermann-betegség a domború hát különleges formája, mely
kezeletlen esetben ugyancsak komoly fájdalmakhoz vezethet. Serdülőkorban
kezdődik és 20 éves kor körül befejeződik. Azért kapta korábban a “tanoncpúp”
elnevezést, mert fiatal korban végzett nehéz testi munka rontja az állapotot.
Ma serdülőkori görbe hát a neve, mivel nemcsak tanoncokon, hanem minden
serdülőn elöfordulhat, ha nehéz munkát kell végeznie, vagy görbén ül az
iskolapadban. Ebben a betegségben a csigolya széle károsodik, a gerinc
teherbírása csökken. Korai felismerése és helyes kezelése után csaknem
nyomtalanul gyógyulhat, ellenkező esetben a csigolyák ék alakúvá válhatnak és
ezáltal a hát kiegyenesítése már lehetetlenné válik. igy a domború hát
állandósul, rögzül.
Gyulladásos gerincbetegség:
A gerincbetegségek első csoportja gyulladásos jellegű.
Kiváltó okuk és kialakulásuk mikéntjét sajnos még ma sem ismerjük.
Ezért megelőzésükre egyenlőre még nincs mód.
Szerencsére ezek viszonylag ritkábban fordulnak elő, minden esetben
reumatológus segítségét igénylik.
Kopásos gerincbetegség:
A gerincbetegségek zöme kopásos, vagyis latin szóval degeneratív
eredetű. Az életkor előrehaladtával a kopás természetes jelenség.
A porckorongok víztartalma már viszonylag fiatal korban csökkenni kezd, ezzel
fokozatosan veszítenek rugalmasságukból. Ilyenkor magasságuk csökken, s ezzel a
csigolyatestek közötti rés is keskenyebb lesz, az ízületek alkotórészeinek
elhelyezkedése megváltozik. Ilyenkor a túlterhelést (például hosszú ideig tartó
fizikai terhelés, elhízás, féloldalas terhelés - amit a végtagok hossza közötti
különbség okozhat - veleszületett fejlődési rendellenesség, rossz tartás stb.)
a gerinc csak egy ideig tudja ellensúlyozni, amikor elért terhelhetőségének
határához, panaszok jelentkeznek. Ha a porckorongok víztartalma csökken, már
nem tudják megfelelően ellátni “lökésgátló” szerepüket. Ennek következtében a
csigolya szélei ajakszerűen kiszélesednek, röntgenfelvételen is jól látható
meszesedés, csőrképzödés alakul ki azért, mert a szervezet igyekszik a kevésbé teherbíróvá
vált részt megszilárdítani, mészlerakódással mintegy hidakat építve a csigolyák
közé. Ez a természetes védekező folyamat nem jár feltétlen fájdalommal, csak
akkor, ha a csőrök a közelükben lévö szalagokat, ízületi tokot vagy izmokat
nyomják és így tartós fájdalmat okoznak.
A porckorongok magasságának csökkenése a csigolyanyúlványok által képzett
csontos csatornát beszűkítheti, az ebben futó igen fontos erek és idegek
izgalma ugyancsak jellegzetes tüneteket okozhat. Az izmok igyekeznek ehhez az
új helyzethez alkalmazkodni: megrövidülnek, feszessé, görcsössé válnak, az
ilyen izomzatnak rossz az oxigénellátása. Ez önmagában is fájdalmas lehet.
Porckorong elváltozások:
Heveny porckorongsérülés azt jelenti, hogy a hátgerinc nagyfokú
megfeszülése, túlterhelése miatt a porckorong tokja megszakad, és a belső
zselés állomány kitüremkedik. Ez azután nyomhatja a gerinccsatornában futó
idegeket, melyek a láb érzeteit és mozgását irányítják. Heveny
porckorongsérülés komoly deréktáji fájdalmat okoz, mely az egyik vagy mindkét
láb felé sugárzik, és ez a fájdalom fokozódik köhögésre, tüsszentésre. A
lábakban zsibbadás, bizsergő érzés, vagy akár az izomerő gyengesége is
kialakulhat. A fájdalom hirtelen kezdődhet, vagy fokozatosan rosszabbodhat
néhány hét után.
Teendő porckorong problémák esetén:
Ágyban kell maradni, amíg a fájdalom csökken, de 1-2 napnál tovább nem
javasolt. A hátgerincet jó kemény és lapos matraccal kell alátámasztani.
Legtöbb esetben egy pár nap, egy hét után már javulás jelentkezik. Nem szabad
erőlködni.
Más esetekben esetleg szükség lehet egy helyi, a gerinc megfelelő tájékára
adott injekcióra, a gerinc huzatására, tornagyakorlatokra vagy gerincfűzőre. Ha
az egyik kezelés esetleg hatástalan, a másik talán segít.
Sürgős orvosi segítségre van szükség, ha a lábzsibbadás kiterjed, ha a lábat
nem tudja rendesen mozgatni, vagy a vizeletürítéssel kapcsolatos probléma
jelentkezik.
Azoknál fordul elő leggyakrabban a porckorongszakadás, akik ülö munkát
végeznek, vagy akik a kezükkel végeznek nehéz munkát.
Sebészeti beavatkozás csak ritkán szükséges porcsérülések miatt. A legtöbb
ember teljesen felépül a porckorongkárosodás után.
Idősebb emberekben a csigolya megvékonyodhat, lelapulhat és fájdalmat okozhat
ez önmagában is. Ez a fájdalom összetéveszthetö a porokorongkárosodás okozta
fájdalommal.
Porckorong sérv:
Porckorongsérvről (vagy gerincsérvről) akkor beszélünk, ha a még
vízbő, rugalmas porckorong elmozdul a helyéről, kiboltosul a mögötte lévő
csatorna felé. Miután alul és felül a csontos csigolya szélei, elöl pedig az
igen erős hosszanti szalagok tartják helyben, csak hátra vagy oldal felé tud
kiboltosulni. Attól függően, hogy ez a kiboltosuló vagy sérvesedő porckorong
milyen részeket nyom, változó, de általában igen kellemetlen tünetek
(zsibbadás, fájdalom) alakulnak ki. Kiváltó oka leggyakrabban a szokatlan, vagy
megeröltető fizikai megterhelés.
Az emberré válás során a felegyenesedés következményeként az ágyéki gerinc alsó
részén a legnagyobb a változás a teherviselés miatt. Ezért van az, hogy a
porckorongsérvek 95%-a a IV-V. ágyéki, illetve az V. ágyéki csigolya és a
keresztcsont között fordulnak elő.