MAGYAR ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS TÁRSASÁG

Bevezetés: A kóros elhízás modern társadalmunk népbetegsége. Az obezitás önmagában is betegségnek tekinthető, de egyéb kórképek kialakulását is elősegíti. Ezek leggyakrabban a magas vérnyomás, szívbetegség, 2-es típusú diabetes mellitus, a restriktív tüdőbetegségek, a stroke és az obstruktív alvási apnoe szindróma. Beteganyag és módszer: A gastric sleeve műtét előtt álló betegeinket elhízásuk mértéke alapján 3 csoportba soroltuk, az első cso-2 portba tartozó betegek BMI-je 30-34.9 kg/m 2 közé, a II. csoportba tartozóké 35-39.9 kg/m közé, a III. csoportba tartozóké pedig 40 2 kg/m fölé esett. A gastric sleeve műtétek előtt rutinszerűen elvégzett preoperatív vizsgálatokat szívultrahang és légzésfunkciós vizsgálatokkal is kiegészítettük. Feljegyeztük a betegek műtét előtti antropomertiai adatait, dohányzási szokásait, és az obezitáshoz köthető társbetegségeket is. A műtétet követő 12 hónapban vizsgálatuk a testsúlycsökkenés mértékét és a tásbetegségek javulását vagy esetleges megszűnését a betegek körében. Eredmények: A betegek szívultrahang és légzésfunkciós értékei az élettani tartományba estek a peroperatív vizsgálatok során. A betegek mintegy fele szenvedett magas vérnyomás, és mintegy 15%-uk cukorbetegség miatt. Mindhárom csoport esetében szignifikáns és jelentős testsúlycsökkenés volt megfigyelhető mind a műtétet követő első, mind a második hat hónap tekintetében. A magas vérnyomástól szenvedő betegek mintegy felében vérnyomás betegségük javulást mutatott. Eredmények értékelése: A vizsgálatba bevont betegek körében csak a hipertónia fordult elő 20%-nál magasabb arányban az elhízást jellemzően kísérő társbetegségek közül. Egy éves utánkövetéses vizsgálatunk alapján a gastric sleeve műtét mind a testsúlycsökkenés, mind a magasvérnyomás betegség javulása tekintetében effektívnek bizonyult, függetlenül a betegek obezitásának mértékétől.

Introduction: Obesity is a disease in itself, but it also contributes to the development of other conditions, most commonly hypertension, heart disease, type 2 diabetes mellitus, restrictive lung disease, stroke and obstructive sleep apnea syndrome. Material and method: Patients undergoing gastric sleeve surgery were divided into 3 groups according to their obesity level, with group I patients having BMI between 30-34.9 2 kg/m , group II patients between 35-39.9 2 2 kg/m and group III patients above 40 kg/m . Preoperative tests routinely performed before gastric sleeve surgery were supplemented with cardiac ultrasound and respiratory function tests. We also recorded the patients' preoperative anthropometric data, smoking habits, and comorbidities associated with obesity. At 12 months after surgery, we assessed the extent of weight loss and improvement or possible resolution of obesity-related diseases in patients. Results: Patients' cardiac ultrasound and respiratory function scores fell within the physiological range during peroperative testing. About half of the patients had hypertension and about 15% had diabetes. All three groups showed significant and substantial weight loss in both the first and second six months after surgery. About half of the patients with hypertension showed an improvement in their blood pressure. Conclusion: in the patients included in the study, only hypertension had a higher than 20% prevalence of the comorbidities that typically accompany obesity. Based on our one-year follow-up study, gastric sleeve surgery was effective in both weight loss and improvement of hypertension, irrespective of the degree of obesity in patients.

Az akut vesekárosodást (AKI) klasszikusan prerenális, renális, posztrenális oki elrendezése mentén, illetve sürgősségi szemlélet alapján volumen-reszponzív és volumen-nonreszponzív vagy volumenrezisztens formára szokás felosztani. Nem, vagy csak ritkán találkozunk a patofizilógiai alapú felosztással, holott ez alapvetően hatással van az AKI jellegére és a lehetséges oki kezelésre. Jelen munkánkban összefoglaljuk a vese keringését meghatározó anatómiai struktúrákat, a releváns élettani és kórélettani folyamatokkal összefüggő aktuális ismereteinket. Áttekintjük a nettó veseperfúziót meghatározó artériás és vénás nyomásokat, valamint az emelkedett hasűri nyomás és a gépi lélegeztetés hatásait. A közelmúltban általunk került leírásra az ún. effektív renális perfúziós nyomás (eRPP) formulája: MAP – (IAP + CVP + MAiP), amely lehetővé teszi az intenzív osztályos betegek folyamatos és dinamikus monitorozását gépi lélegeztetés és a hasűri nyomás monitorozása mellett. Kitérünk a monitorozás egyéb módozataira és a terápiás vonatkozásokra is.

Acute kidney injury (AKI) is classically interpreted according to prerenal, renal, and postrenal causes or, based on a critical care centered approach, is classified into volume-responsive and volumenonresponsive forms. We do not, however, seek classification based on pathophysiology, although this fundamentally affects the need and choice of monitoring, as well as the treatment. In this work, we summarize our current knowledge of the anatomical structures that determine the kidney's circulation, as well as the relevant physiological and pathophysiological processes. We review the major arterial and venous pressures that determine net renal perfusion, as well as the effects of elevated intra-abdominal pressure and mechanical ventilation. We recently described the so-called effective renal perfusion pressure (eRPP) formula: MAP – (IAP + CVP + MAiP), which enables continuous and dynamic monitoring of intensive care unit patients with mechanical ventilation and intra-abdominal pressure monitoring. We also cover other methods of monitoring and therapeutic aspects.