Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Tévhitek ellen

  • Segít-e a gluténmentes étrend a pajzsmirigybetegségek, különösen a Hashimoto pajzsmirigygyulladás kezelésében?

    Bár többen folytatnak gluténmentes étrendet pajzsmirigybetegségek, így különösen a pajzsmirigy alulműködésre vezető Hashimoto-pajzsmirigygyulladás esetén, ennek hatásosságára nincs egyértelmű bizonyíték, ezért nem javasolt. (Természetesen ez nem vonatkozik azokra, akik igazolt glutén érzékenységben szenvednek.) A glutén teljes kihagyása az étrendi választékot jelentősen csökkenti, költségvonzatairól nem is beszélve. Nem laktózérzékeny páciensek esetén laktózmentes étrend folytatása sem javasolt ebben a betegségben. Fontos megjegyezni, hogy a Hashimoto pajzsmirigygyulladás egy jóindulatú betegség, ami előbb-utóbb ugyan pajzsmirigy alulműködésre vezethet, de ez pajzsmirigyhormon pótlással jól kezelhető.
  • A jód pótlása segít a Hashimoto pajzsmirigygyulladás kezelésében?

    Egyértelműen nem, sőt ronthat rajta.
  • Szedhet-e jódtartalmú magzatvédő vitamint Hashimoto-pajzsmirigygyulladásban szenvedő várandós nő?

    A jódpótlás a várandósság alatt a magzati fejlődés szempontjából elengedhetetlenül fontos, így annak pótlása Magyarországon egyértelműen javasolható. Hashimoto-pajzsmirigygyulladásban szenvedő várandós nő szedhet jódtartalmú magzatvédő vitamint, sőt annak szedése egyértelműen ajánlott. Ez akkor is így van, ha pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben részesül. Az endokrin gondozás a várandósság felismerésétől rendszeres kell legyen, amikoris az állapottól függően, orvosi javaslatra történhet váltás a jódot tartalmazó és nem tartalmazó magzatvédő vitaminok között.
  • Inzulinrezisztencia

    Sajnos már az inzulinrezisztencia definíciójával nehézségek adódnak, hiszen nem ismertek az étkezést követő normális inzulinszintek. Ezek hiányában az inzulinrezisztencia diagnózisának felállítása is problémás.Az inzulinrezisztencia nem betegség, hanem egy fontos kórfolyamat, ami több betegség kialakulásában, így a 2-es típusú cukorbetegség vagy policisztás ovárium szindróma (PCO) kialakulásában fontos. Önálló betegségként (extrém ritka öröklődő formáktól eltekintve) nem létezik, így az inzulinrezisztenciát külön kezelni sem szükséges, csak betegségekkel együtt (így pl. elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, PCO). Túlsúly, elhízás esetén az inzulinrezisztencia annak nem oka, hanem következménye, mely a testsúlycsökkenéssel javul.Ehhez a kérdéshez kapcsolódik az is, hogy teljesen felesleges cukorterhelés során inzulinszinteket meghatározni, hiszen ezzel az inzulinrezisztencia diagnózisa nem állítható fel. Akármilyen magasra megy is fel az inzulinszint, az nem jelenti azt, hogy a páciensnek inzulinrezisztenciája lenne..
  • Létezik-e mellékvese kifáradás?

    Ez az alternatív orvostudomány művelői által alkotott fogalom nem felel meg endokrinológiai betegségnek, így használatát a mértékadó endokrinológus társadalom nem fogadja el. A mellékvesekéreg-elégtelenség egyértelműen megállapítható betegség, világos diagnosztikai feltételekkel. A mellékvese kifáradás, kimerülés ugyanakkor ennek nem felel meg, így használata nem javasolt. Attól, mert valaki „stresszes” környezetben él nem lesz mellékvesekéreg-elégtelensége, a mellékvese így nem tud kimerülni.
  • A hormonpótlás és hormonkezelés azonos fogalmak?

    Nem. Hormonpótlás esetén a hiányzó hormonokat pótoljuk (pl. pajzsmirigy alulműködés vagy mellékvesekéreg-elégtelenség) esetén, és ez által a normális hormonszintek visszaállítására törekszünk. A megfelelő adagokban adagolt hormonpótlás nem veszélyes, sőt egyes hormonbetegségek esetén éppen életmentő.A hormonkezelés során ugyanakkor hormonokat adunk egyes betegségek kezelésére (pl. szteroidokat autoimmun betegségekre). A hormonkezelésnek lehetnek mellékhatásai, de az előnyei általában felülmúlják ezeket.
  • Van-e előnye a T3 kezelésnek a T4-gyel szemben pajzsmirigy alulműködésben?

    A pajzsmirigy alulműködés kezelésében világszerte elsődlegesen a T4 pajzsmirigyhormon formát használják, így hazánkban is. A T4-ből a szövetekben T3 képződik, és ez az a hormonforma, ami a pajzsmirigyhormon hatásaiért felelős (aktív hormon). Míg a T4-et elég naponta egy alkalommal bevenni, a T3 hatástartama rövidebb, így naponta többször is be kell venni. A T3 túladagolása könnyebben okoz pajzsmirigy túlműködést, mint a T4. Jelenleg nincs tudományos egyetértés abban, hogy a T3 alkalmazása egyértelmű előnnyel bírna a T4-gyel szemben. A T3 helye a kezelésben nem tisztázott. Hazánkban T3-at tartalmazó készítmény nincs gyógyszertári forgalomban.