Ez a kongresszus olyan, mint az Olimpia, edzésben voltunk már 2020-ra. Startra készen álltunk, de a COVID csak online előadásokat engedett. Aztán áttettünk mindent 2021-re. Most itt lehetünk, itt vagyunk!
A személyes találkozások felértékelődnek, a kardiovaszkuláris betegségek jelentősége is!
A koronavírus-járvány megmutatta a rizikófaktorokkal élők esendőségét. Megmutatta, hogy mennyire súlyos következménye lehet az elhízásnak, a cukorbetegségnek, a magas vérnyomásnak. A „citokin-vihar” főleg ott tarolt, akiknél ezek jelen voltak. A vírus megtanított okosabban élni, és értékelni az egészségügy és az orvostudomány munkáját.
Csütörtökön reggel Kongresszusunkat az a kerekasztal szekció nyitja, aminek témája talán jelképesen is az első: az alapellátás és szakellátó helyek tevékenysége. A hipertóniás betegek szűrése és gondozása itt történik, itt dől el a kezelés folyamata. A szakellátó helyek országos hálózata 37 minősített, minden kritériumnak megfelelő rendelést foglal magába. Ebből 12 centrum, 16 OEP-finanszírozott szakambulancia, 9 magánfinanszírozású szakambulanciaként működik. A Magyar Hypertonia Társaság munkacsoportja reakkreditálta, számontartja, ellenőrzi munkájukat. Vannak sikerek és működési nehézségek. Keresik helyüket az alapellátással, van, ahol ez hasznos együttműködés, van, ahol még „döcögősebb” a kapcsolódás. Az alapellátás praxisközösségei is formálódnak, a magas vérnyomással élők megfelelő gondozási helyei lehetnek.
Itt hadd utaljak dédelgetett „gyermekünkre”, a Hypertonia – A vérnyomásmagazin című egészségnevelési újságra. Ennek szerkesztőbizottsági elnökeként a két utolsó lapszám vezércikkében leír[1]tam gondolataimat a COVID-járvány tanulságairól.
A COVID naponta közölt számadatai rádöbbentették az embereket a halál lehetőségére. Az egészségnevelés felelőssége és kötelessége, hogy a többi súlyos krónikus betegség morbiditási, mortalitási adatait is nyilvánossá tegye. Talán így érzékelhetőbbé és riasztóbbá válnának a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek veszélyei. Többen mennének el szűrővizsgálatokra, vennék komolyabban saját tüneteiket.
Ezt írtam akkor:
„Bennem egyre inkább az a kérdés fogalmazódott meg, hogy miért tudunk fegyelmezetten viselkedni és miért rettegünk a koronavírus okozta betegségtől?
Azt gondolom, hogy a számadatok, amelyeket naponta hallottunk a frissen megbetegedettekről és a járványban meghalt emberekről, sokkolóan hatottak. Rádöbbentették az emberiséget a halál lehetőségére.
Pedig a halál lehetősége ott lebegett eddig is sok krónikus betegséggel rendelkező, sok rizikófaktorral élő, a szűrővizsgálatokon nem jelentkező, az életmódi tanácsokat be nem tartó embertársunk feje felett. De mivel konkrét számadatokat nem ismernek, ezért félelmük is csekélyebb.
Pedig jóval többen halnak meg évente daganatos vagy szív-érrendszeri betegsében, stroke-ban, légzőszervi betegségben, közlekedési balesetben, mint a koronavírus okozta betegségben.
Álljon itt érvként néhány, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett számadat, amely bizonyítja az elmondottakat: Magyarországon 2018-ban összesen 131 045 halálesetet regisztráltak. Ebből 32 586-an daganatos betegségben, 5833-an heveny szívizomelhalásban – azaz szívinfarktusban –, egyéb szívbetegségben 26 269-en, agyérbetegségben, azaz stroke-ban 11 267- en, COPD, asthma és más tüdőbetegségben 6093-an, 3343-an májbetegségben, amelynek egyik oka az alkoholizmus, 1656-an önkezűleg vetettek véget életüknek.
Ezek a számadatok megdöbbentőek és ijesztőek. Arra figyelmeztetnek és tanítanak, hogy védekezzünk ellenük! Itt nem maszkkal, nem is izolációval, nem higiénés rendszabályokkal tudunk tenni, hanem a rizikófaktorok, hajlamosító tényezők csökkentésével, minimalizálásával.
A daganatos betegségek megelőzéséért járjunk szűrővizsgálatokra! Figyeljünk testünk jelzéseire!
A szív-érrendszeri betegségek, infarktus, stroke megelőzhető a vérnyomás rendben tartásával, a vérzsírok és a vércukor normalizálásával. Helyes táplálkozás, megfelelő mozgás, az orvosok által előírt gyógyszeres terápia sokat segíthet!
Tudom, hogy ez a vírus megtanít bennünket sok mindenre. A tragédiákból igyekezzünk a tanulságokat levonni, és okosabban élni ezentúl!”
Írtam a védőoltás fontosságáról, nélkülözhetetlen szerepéről a járvány megfékezésében. Idézem:
„2020 márciusa óta megtanultunk maszkot viselni, fertőtleníteni, helyesen és gyakran kezet mosni, távolságot tartani, otthonról dolgozni. Ezek a praktikus szabályok beépültek cselekedeteinkbe. Hasznuk egyértelmű, csökkenteni a járvány terjedését. Látjuk, hogy fékezni tudjuk, de megállítani így nem lehet.
Ugyanakkor nem lehet, nem tudunk hosszú távon elzárva élni, közösségi létünk, létünk alapvető szükséglete csorbul. Fiataloknak azért, mert most kellene ismerkedni, tapasztalni, kapcsolatokat építeni, szórakozni, sportolni, iskolában tanulni, vizsgázni stb. Középkorúaknak megtartani a munkahelyüket, utazni, lehetőséget adva a szabad életvitelre. Időseknek azért, mert féltve, izolálva őket a családjuktól, sérülhet a lelkük. Öregedő testük lehetőségeit most kellene még kihasználni, nem biztos, hogy lesz idejük kivárni a járvány elmúltát.
A járvány elmúltát…, cseng vissza fülembe… Mikor és hogyan leszünk túl ezen a perióduson?
Csakis a védőoltásokkal! Minden eddigi világjárványt, fertőző betegséget, csak ez tudott megfékezni, elfojtani, eltüntetni. Szerencsénkre a kutatók hatalmas erőkkel láttak neki a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésének. És készen vannak! Rendelkezésre állnak! Hazánkba is megérkeztek…
… A közösség elhatározása fogja megmenteni a közösségeket, a városokat, országokat! Az egyén döntése kevés, rá kell venni mindenkit, hogy oltassa be magát. Habár, ez a védőoltás nem kötelező, de beadatni mégis erkölcsi kötelességünk. Biztosan nem akarunk több rokonunkat, ismerősünket, barátunkat elveszteni.
Nincs másik választható út, ha nem akarunk életünk végéig a félelem rabságában, szűk keretek között élni.
Remélem, lesz elegendő mennyiségű oltóanyag, és lesz sok okos döntés az oltás elfogadása mellett!
Kívánok mindannyiunknak COVID mentes 2021-et!”
A fenti sorokat most azzal egészíteném ki, hogy rendelkezésre állnak az oltóanyagok, már a 3. oltás aktuális. Aki még egyáltalán nincs beoltva, az szégyellje magát! Az oltás biztosan enyhíti a betegség lefolyását is!
Remélhetőleg az egészségügynek az elmúlt időszakban főleg a COVID-ra koncentrált munkája megengedi a jövőben, hogy visszatérjünk a megszokott keretek közé. Normál ritmusban tudjuk fogadni betegeinket, találkozhassunk élőben. A távgyógyítás másfél éves rutinját felválthassa a találkozás öröme, a személyes jelenlét semmivel nem pótolható haszna.
Dr. Ádám Ágnes