Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Megvan a tettes: azonosították a szuperbaktériumot[2011.07.22.] - MHT Web-szerkesztőség - Hírkategória: Általános Most már biztos, hogy egy korábban igen ritkán észlelt E.coli baktérium okozta a Németországból induló hasmenésjárványt. A kórokozót nyersen fogyasztott csírákból és magvakból mutatták ki. A fertőzés emberről emberre is terjedt.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint a Németországból induló járvány kórokozója egy korábban igen ritkán észlelt, O104:H4 szerotípusú E.coli. A járvány során bekövetkezett fertőzések legvalószínűbb forrásai nyersen elfogyasztott, csíráztatásra használt görögszéna magok, amit a francia és német epidemiológiai vizsgálatok eredményei alátámasztanak. Emellett korlátozott számú emberről-emberre terjedő másodlagos fertőzést is igazoltak.
Az Európai Bizottság július 5-én kelt határozatában a forgalomból kivonta, és átmenetileg megtiltotta az Egyiptomból származó bizonyos típusú magok behozatalát az Európai Unió országaiba. A korábbiakban megvásárolt magok, illetve az azokból termesztett csírák azonban valószínűleg még jó ideig fellelhetők a háztartásokban, vagy egyéb helyeken, és ezért esetleg további megbetegedések is előfordulhatnak – figyelmeztetnek a szakértők.
Az ÁNTSZ ajánlása
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékesei a fertőzés kialakulásának elkerülése érdekében a lakosságtól óvintézkedéseket kér. Egyebek mellett azt javasolják, hogy kerüljék a saját termesztésű csíráztatott magok, vagy vásárolt csírák nyersen történő fogyasztását. A magvak csomagolása során ugyanis fennállhatott a szennyeződés lehetősége. Emellett az általános személyi higiénés szabályok betartására hívja fel a figyelmet a hatóság.
A járványügyi hatóság egyelőre nem ad ki külön ajánlást az egészségügyi intézmények, illetve a háziorvosok számára. A mikrobiológiai laboratóriumokban a korábbihoz hasonló módon regisztrálják és jelentik a beérkezett mintákban azonosított kórokozókat. Információink szerint a közeljövőben érzékelhető változtatást kezdeményez az ÁNTSZ a most még igencsak foghíjas mikrobiológiai laboratóriumokkal kapcsolatban. Ennek részleteit most dolgozzák ki a szolgálatnál.
Felkészültek a kórházak
A hazai kórházak számára megoldhatatlan feladat volna egy, a németországihoz hasonló, több ezer fekvőbeteget érintő járvány megoldása. Számos olyan kórház van az országban, amelyben jelenleg nincs infektológus szakorvos, aki – elvileg – koordinálni tudna egy tömeges fertőzéssel kapcsolatos ellátást. A járványügyet mindig is egyfajta mostohagyerekként kezelték a hazai egészségügyben – mondta el kérdésünkre Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. Tájékoztatása szerint legalább több száz szakorvos hiányzik a rendszerből. A problémát ezúttal nem a mostanság oly gyakran hallható elvándorlás okozza, hanem az érdeklődés hiánya.
Megjegyezte azt is, hogy ugyan messze földön ismert és elismert a magyar infektológiai szakképzés, az orvostanhallgatók többsége kötelező rossznak tartja ezt a tudást, így csak elenyésző arányban választják ezt a területet.
Noha az úgynevezett kórházi minimumfeltételek között szerepel az infektológusok alkalmazása, az intézmények döntő többségénél mind a menedzsment, mind az ÁNTSZ ellenőrök megelégszenek azzal, hogy szükség esetén mód van a konzíliumra külsős szakemberek bevonásával. Arról, hogy egy tömeges járvány esetén mi a teendő, egyelőre nincs útmutató.
Érdekes tény, hogy a rejtélyes hasmenéses járványt okozó baktériumot éppen Spanyolországból származtatták a szakemberek, jóllehet, jelenleg Spanyolországot tartják – infektológiai szempontból - a világ legfejlettebb országának.
Forrás: IntelliMed