Az EReink Védelmében Program alprogramjaként indult ÉRV Regiszter Program a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár támogatásával jött létre. A Szervezők a programba bekerülő és már bevont betegek életminőségét vizsgálták, a kapott előzetes eredmények is rámutatnak, hogy a perifériás érbetegség esetleges megjelenése nagyban rontja az érintett életminőségét.
Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött „ÉRV Regiszter” program célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról. 2012 februárjára az ÉRV Regiszter programhoz már több mint 77 000 páciens csatlakozott, így tavaly óta másfélszeresére nőtt a betegek száma. Jelenleg országszerte már több mint 300 (!) családorvosi praxisban lehet a Regiszter Programba bekerülni és ez a szám hónapról-hónapra nő.
Az ÉRV Regiszter Program kiterjesztéseként 2011 tavasszal indult el a nemzetközi alapokon nyugvó úgynevezett Életminőség Felmérés azzal a céllal, hogy a betegek általános egészségi állapotának felmérése mellett választ adjon arra a kérdésre, hogy „Hogyan érzi magát a beteg?”.
Ma már – a terápiás eredmények mellett – egyre gyakrabban vizsgált kérdés az életminőség, sokszor egy kezelés hatékonyságának megítélésében is jelentős szerepet játszhat.
A programban zajló életminőség vizsgálat eszköze a nemzetközileg validált EQ-5D elnevezésű életminőség kérdőív. Az EQ-5D az egészségügyi hatások és eredmények szabványosított nemzetközi mérőeszköze. E kérdőív összesen öt különféle dimenzióban mutatja be, három szintre bontva a megkérdezett egészségi állapotát:
- Első szint: nincs probléma
- Második szint: valamilyen gond van
- Harmadik szint: komoly probléma van
Az egyedi egészségállapotot az öt vizsgálati területen megállapítható egészségállapoti szint adja meg, amit egyetlen indexé konvertálva lehet kifejezni.
Ezt egészíti ki az úgynevezett vizuális analóg skála, amin egy 0 és 100 közötti értéket választva kell a pillanatnyi egészségi állapotot megjelölni.
Az eddig beérkezett és feldolgozott 73 db kérdőívnél a vizsgált öt dimenzió:
Mozgékonyság Első szint: nincs probléma – 30%
Második szint: valamilyen gond van – 70%
Harmadik szint: komoly probléma van – 0%
Önellátás Első szint: nincs probléma – 83%
Második szint: valamilyen gond van – 16%
Harmadik szint: komoly probléma van – 1%
Szokásos tevékenységek, Első szint: nincs probléma – 60%
Második szint: valamilyen gond van – 37%
Harmadik szint: komoly probléma van – 3%
Fájdalom/közérzet Első szint: nincs probléma – 24,5%
Második szint: valamilyen gond van – 65,5%
Harmadik szint: komoly probléma van – 9,5%
Szorongás/lehangoltság Első szint: nincs probléma – 42,5%
Második szint: valamilyen gond van – 46,5%
Harmadik szint: komoly probléma van – 9,5%
Összesen Első szint: nincs probléma – 48,5%
Második szint: valamilyen gond van – 47%
Harmadik szint: komoly probléma van – 4,5%
Az adatlapok kitöltői az ÉRV Regiszterbe bekerülő személyek voltak (köztük 34% bizonyult érbetegnek és további 7% határértéken volt), így néhány adat ennek kapcsán is értékelhető. Összességében hasonló az aránya az első és második szintű válaszoknak, azonban egyes ismérvek lényegesen eltérhetnek az átlagtól.
Látható például, hogy az ismérvek közül messze az „Önellátás” kategória szerepelt legjobban, ami nem is csoda, hiszen az adatfelvétel a háziorvosi rendelésen megjelenő (megjelenni tudó) és regiszterbe kerülő személyek körében készült, akikről joggal feltételezhető, hogy képesek az önellátásra.
Az ismérvek áttekintéséből az is jól látható, hogy két ismérvnél, a „Mozgékonyság” és a „Fájdalom” esetében, lényegesen több a nem tökéletes (első szintű) állapot, adott válaszadók kb. kétharmada jelölte a második szintet. Ez – a kapott index adatok alapján – egyértelműen összefüggést mutat a perifériás érbetegséggel, hiszen a mozgás megnehezedése és az ezzel esetlegesen járó fájdalom az alsó végtag verőeres szűkületének jellegzetes tünete. (az artériák szűkülése vagy fáradása miatti ún. intermittáló sántítás (klaudikáció intermittensz) lép fel: végtag fáradás, ami nagyon kis megterhelés után lép fel és egészen görcsös fájdalomig fejlődhet. Miután a láb megterhelése megszűnik, a fájdalom elmúlik, de a tünetek ismételten kiválthatók a láb megterhelésével.)
A már említett vizuál analóg skálán a megkérdezettek átlagosan 65,44-re értékelték egészségi állapotukat. Természetesen a vélemény itt sem volt egységes a válaszadók az alábbiak szerint oszlottak meg:
- 100-80 közötti érték: 30,5%
- 80-60 közötti érték: 37%
- 60-40 közötti érték: 28%
- 40-20 közötti érték: 4,5%
Ez az önértékelés nem fest túl pozitív képet, hiszen a lehetséges maximumhoz képest az egészségi állapotuk mintegy egyharmadát – saját bevallásuk szerint – már elvesztették az érintettek.
Mint ahogy arról már szó volt, az EQ-5D egészségállapotot leíró rendszer egyetlen komplex összegző indexé is alakítható egy olyan paraméter táblázattal, ami minden egyes paraméter értékhez egy bizonyos értéket (súlyt) rendel. (Az értékkészlet (súlyozás) európai összesítéssel történt). A már rendelkezésre álló kérdőívek összesítése alapján:
- 1-0,8 közötti érték: 18%, akiknek 23 százaléka érbeteg
- 0,8-0,6 közötti érték: 50%, akiknek 33 százaléka érbeteg
- 0,6-0,4 közötti érték: 20 %, akiknek 53 százaléka érbeteg
- <0,4 érték: 12%, akiknek 11 százaléka érbeteg
Elmondható, hogy maximális értéket az esetek 13,7 százalékában kaptunk és a kérdőívek fele a 0,8-0,6 tartományba esett. A kapott értékek átlaga 0,6484, ami kifejezetten alacsony, egy krónikus betegségben szenvedő átlagértékének felel meg. Jól látható, hogy minél alacsonyabb a kapott életminőség érték, annál nagyobb arányban fordul elő a perifériás érbetegség a csoportban. Ez nem meglepő, hiszen kutatásokból tudjuk, hogy a már járás problémákat okozó perifériás érbetegség megléte a szívelégtelenséghez hasonló mértékben csökkenti az életminőséget.
Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy az ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a
www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, vagy az ország bármely részéből helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számon.
A perifériás érbetegségről A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat.
A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek károsodása már szinte biztosan megindult.
Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.
A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. Túl azon, hogy a láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése akár a végtag amputációjához is vezethet. Mindazonáltal az igazi veszélyt az jelenti, hogy a normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal.
Bankszámlaszám: 11709002-20081531
