A kezdeti próbálkozások és unifokális eszközök után és mellett rövid időn belül megjelentek az ún. multifokális katéterek (kosaras, ballonos, majd pedig spirál), amelyek egyszerre több ponton (akár 4–6 vagy 8) képesek ablálni, ezzel javult a hatékonyság és a beavatkozás ideje is lerövidült (pl. Vessix Vascular V2, Covidien One Shot™, St. Jude Medical EnligHTN™, Symplicity Spyral). Így már az artériák oszlásai utáni kisebb ágakat is meg lehet ablálni, hiszen az újabb anatómiai ismeretek alapján inkább disztálisan kell több ponton ablálni és nem cél minél proximálisabban pozicionálni a katétert.
A gyakorlatban és a klinikai vizsgálatokban még az ultrahangos denerváció terjedt el. Vannak endovaszkuláris eszközök (pl. Paradise™, ReCor Medical Inc.), de olyanok is, amelyekkel a testen kívülről próbálják meg roncsolni az idegi hálózatot (Kona Surround Sound™, Kona Medica).
Az RDN-nek idén már közel 10 éves „történelme” van, ezért a korai vizsgálatokat nem érdemes részletezni. Az első vizsgálatok 2009–2014 között (pl. Symplicity HTN-1, Symplicity HTN-2 stb.) bíztató eredményekkel zárultak. Majd 2014-ben elérkezett az első „törés” (Symplicity HTN-3) a sikeres vizsgálatok sorában. Ugyanakkor már 2015-ben megjelentek a DENERHTN vizsgálat eredményei, újabb lendületet adva az RDN-nek.
A Global Symplicity Registry adatbázisa alapján 2013 óta 2300 beteg adatait elemezve azt találták, hogy 3 év után a rendelői szisztolés vérnyomás 16,5 Hgmm-rel, a 24 órás szisztolés átlagvérnyomás pedig 8,9 Hgmm-rel csökkent. A vesefunkció-változás a kiindulási becsült glomeruláris filtrációs ráta értékhez képest nem volt szignifikáns, az RDN nem volt kedvezőtlen hatással a vesefunkcióra.
A RADIOSOUND-HTN vizsgálatban különböző technológiákat és metodikákat hasonlítottak össze. A rádiófrekvenciás RDN-t Medtronic Symplicity Spyral katéterrel, az ultrahangos RDN-t ReCor Medical Paradise™ katéterrel végezték. Három csoportot képeztek: az ultrahangos technikával csak a fő renális artériát ablálták, míg a rádiófrekvenciás technikával az egyik csoportban a fő ágakat és a járulékos, illetve az oszlás utáni ágakat is ablálták, a másik csoportban csak a fő ágakat. Érdekes módon az ultrahangos technika csak a fő ágakat érintő rádiófrekvenciás módszerhez képest volt szuperior, abban az esetben, ha a rádiófrekvenciás módszerrel minden elérhető nagy és kis ágat abláltak, már nem.
Egy friss metaanalízisben 7 sham kontrollos RDN vizsgálatot (Symplicity HTN-3, Desch és munkatársai publikációja, ReSET, Spyral HTN-Off Med, Spyral HTN-On Med, Radiance-HTN Solo, Wave IV) elemeztek ki. Azt találták, hogy az RDN szignifikánsan csökkentette a 24 órás átlag‑, a nappali és a rendelői vérnyomást, továbbá biztonságosnak bizonyult, sem szövődmények, sem adverz események nem fordultak elő.
Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának (FDA) a keringési rendszer eszközös kezelésével foglalkozó testülete (Circulatory System Devices Panel) 2018. decemberi ülésén támogatta a eszközalapú vérnyomáscsökkentő terápiát azzal a megkötéssel, hogy további jól tervezett vizsgálatok szükségesek, lehetőleg sham kontrollos formában. Továbbá óva intettek a különböző eszközök közötti direkt összehasonlító vizsgálatoktól.
Napjainkban a hipertónia- és kardiológus- társaságok, a konszenzusajánlások egybehangzóan – az ESH/ESC és MHT ajánlások is – úgy foglalnak állást, hogy nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy javasolják az RDN rutinszerű használatát a hipertónia kezelésében, egyelőre csak a klinikai vizsgálatokra korlátozódjon az RDN alkalmazása.
Dr. Légrády Péter