A hipertónia jelentősége óriási, hiszen ma Magyarországon mérvadó becslések szerint több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége, és ez a szám évről évre bővül, emiatt hazánkra is igaz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői között a hipertónia számít populációs szinten a legjelentősebbnek. Miután a kardiovaszkuláris halálozás messze a legjelentősebb halálok, kiemelt fontosságú, hogy folyamatosan monitorozzuk a betegek vérnyomására és vérnyomáscsökkentő kezelésére
vonatkozó mutatókat.
2002 óta több alkalommal történt Társaságunk koordinálásában rendszeres adatfelvétel Magyarországon háziorvosi praxisok bevonásával abból a célból, hogy feltérképezzük a hipertóniával kapcsolatos irányelvek alkalmazásának elterjedtségét, a terápiás gyakorlatot, valamint eredményességet. A legutóbbi, 2015. évi adatfelvétel alapján az akkori irányelvek szerint javasolt 140/90 Hgmm alatti vérnyomás-célértéket a betegek csupán 40–45%-a érte el. Ennek számos oka lehet: a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, az orvos–beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A 2015-ös adatfelvétel során arra is fény derült, hogy a vérnyomás-célérték elérésének sikeressége területileg jelentősen különbözik Magyarországon. Ennek hátterében álló számos ok közül az egyik meghatározó lehet a hipertóniával kapcsolatos gondozás minősége, amelyet jellemző egyik paraméter a háziorvosi rendelőkben elvégzett vérnyomásmérések száma.
A fentiekben részletezett megfontolások alapján a vérnyomásmérési gyakorlat szorosabb és pontosabb monitorozása érdekében indítottuk el 5 éves adatgyűjtésünket 2018 őszén, amelynek során minimálisra csökkentettük az „emberi tényezők” szerepét: az adatok felvétele és regisztrálása ugyanis nem papíralapon, nem önbevallás útján történik, hanem az OMRON cég Medistance nevű rendszere segítségével, amely képes az orvosi rendelőkben használt validált automata felkaros vérnyomásmérők (Omron M10 IT vagy M3 IT) által tárolt adatok online begyűjtésére, illetve feldolgozására és elemzésére.
Elsődleges célkitűzésünk, hogy az online gyűjtött adatok segítségével igazoljuk, hogy a nagyobb számú (rutinszerű) rendelői vérnyomásmérés gyakorlata szoros korrelációt mutat a kontrollált betegek magasabb arányával, valamint a folyamatos orvos- és betegedukáció hatására egyre javuló célértékelérési arányokat lehet elérni az 5 éves periódus során. Emellett a földrajzi (praxis/centrum, kistérség, megye, vidék, főváros, ország), az időszaki (napszak, nap, hét, hónap, periódus), valamint a vérnyomásstádiumok (ESH és MHT 2018, valamint AHA 2017) szerinti bontások elemzésével alcsoport-analízisekre is lehetőség nyílik.
Évente két alkalommal 3 hónapos periódusban történik az adatgyűjtés felnőttháziorvosi rendelésen vagy szakellátásban megjelenő, 18 évnél idősebb járóbetegek körében, akiknél már korábban diagnosztizálták a magasvérnyomás-betegséget. A mért adatok: szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint pulzusszám. Periódusonként kb. 1000 vizsgálóhellyel számolva évente több százezer adat elemzésére van lehetőség. A vizsgálat második periódusában már lesz lehetőség a szűrések nagyobb távú, összehasonlító elemzésére is. A vizsgálók elsősorban háziorvosok, valamint belgyógyászok, hipertonológusok és kardiológusok.
Az adatgyűjtést az ETT TUKEB engedélyezte. Miután az adatgyűjtés során nem történik beavatkozás a betegek rutin kezelésébe és ellátásába, a betegek nem vizsgálati résztvevők, hanem a megfigyelés alanyai. A betegek vérnyomás- és pulzusadatai anonim módon, nem azonosíthatóan kerülnek gyűjtésre és online kerülnek az adatbázisba feldolgozás céljából. Az összegyűjtött adatokat az EUGCP/ICH szabványoknak megfelelően analizáljuk leíró statisztikai módszerekkel. Valamennyi klinikai adat statisztikai analízisének összegzését és értékelését független statisztikai centrum végzi.
Dr. Járai Zoltán
Bankszámlaszám: 11709002-20081531
