Mivel a szekunder és terápiarezisztens hypertoniák hátterében leggyakrabban alvási apnoe (továbbiakban: OSAS) áll, ezért a betegség felfedezésének és gyógyításának jelentősége egyre kiemeltebb. A praxisomban már korábban megkezdett OSAS-szűrést itt a Centrumban is folytattam.
Az obstruktív alvási apnoe szindróma az alvászavarok között a leggyakoribb, mintegy 80%, a populáció legalább 5–10%-át érinti. Saját vizsgálatunk eredményei, a praxisban talált alvási apnoés betegek nagy száma arra enged következtetni, hogy a populációban a morbiditás lényegesen magasabb az eddig becsült értéknél.
Az OSAS olyan specifikus alvásfüggő légzészavar, amely a felső légutak intermittáló részleges vagy teljes elzáródásával légzésszünethez, apnoéhoz vezet. Az apnoe időtartama 10 másodpercnél hosszabb és alvásóránként legalább 5 légzésleállás lép fel, de súlyos esetben meghaladhatja az óránkénti 30-at is. Az OSAS a hypertonia önálló rizikótényezője és társbetegsége. Az OSAS-betegek legalább 40%-a, a súlyos OSAS-betegek 80%-a hypertoniás. A hypertoniások 30–40%-a szenved OSAS-ban. A terápiarezisztens hypertonia okaként leggyakrabban OSAS-t kell keresni. A két faktor egymás rizikója.
Önálló rizikófaktor és társbetegség a kardiovaszkuláris betegségek tekintetében is. 2007-ben a Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásába a súlyos OSAS bekerült mint nagy kardiovaszkuláris veszélyeztető tényező. Egyre több közlemény foglalkozik a metabolikus szindróma, a diabetes és az OSAS kapcsolatával. A légzéskimaradás provokálta hypoxia szimpatikus aktivitásfokozódáshoz vezet. Ez adrenalinkiáramlást és bonyolult biokémiai folyamatokat indít el. A végeredmény vérnyomás-emelkedés, szívritmuszavarok, csökkent glukóztolerancia, obezitás lehet.
Az OSAS szűrésének célja kettős:
- mint komoly kardiovaszkuláris kockázati tényezőnek a megtalálása és kezelése,
- valamint, hogy megelőzze az OSAS-ban szenvedő betegek által okozott, gyakran tragikus kimenetelű közlekedési baleseteket.
A korai és aktuális diagnózis nemcsak a közlekedés biztonságát szolgálja, hanem lehetőséget teremt a betegség felismerésére, még a sokszor irreverzíbilis szövődmények megjelenése előtt.
Melyek ezek? A hypertonia, a stroke, a koszorúér-betegség, az infarktus, a cukorbetegség, a depresszió, a szorongás, a szellemi teljesítmény hanyatlása, a demencia, a személyiségváltozás.
Tehát, szűréskor jogosítványt állítunk ki a vezetéshez, és jogosítványt a további élethez is!
Az OSAS korai felismerése és szűrése igen nagy jelentőségű. Ez legtöbbször
a családorvos feladata. Ő találkozik leggyakrabban pácienseivel, ismeri problémáit, betegségeit. A szűrésre olyan módszereket kell keresni, amelyek egyszerű módon, mindenki számára elérhetően alkalmazhatók. A validált kérdőívek használata ismert. Előnyük olcsóságuk, kön�nyű hozzáférhetőségük. Hátrányuk, hogy az alvás közben keletkező információ, akár auto-, akár heteroanamnesztikus adat, épp az alvó állapot miatt pontatlan, szubjektív. A kérdőívekre adott válaszok sokszor előre betanulhatók, mivel félnek a jogosítvány elvesztésétől, nem adnak őszinte válaszokat.
Mérőeszközre van tehát szükség, amely objektív számadatokkal mér, olyan eszközre, amely a szűrésben segítségünkre lehet.
Az ABPM (Automatic Blood Pressure Monitoring) a nyolcvanas évek végétől fokozatosan vonult be a mindennapi orvosi gyakorlatba. Ma már a hypertonia diagnózisához és a terápia ellenőrzéséhez nélkülözhetetlen eszköz. Az ABPM használata azért is lényeges, mert az eseti mérésekhez képest jobban korrelál a szervkárosodások nagyságával, pontosabban jelzi a kardiovaszkuláris kockázatot. A non-dipper hypertonia kimutatása is csak így lehetséges.
Mindezek ismeretében az ötlet saját felvetés volt: az ABPM alkalmas-e az alvási apnoe szűrésére? Olyan ismert tényekből indultunk ki, hogy az ABPM alkalmas a non-dipper hypertonia kimutatására és non-dipper hypertonia esetén alvási apnoéra is gondolni kell.
Az OSAS szűrésénél az ABPM alkalmas eszköz, ezt a kapott statisztikai adataink alátámasztották. A mi praxisunkban az adatfeldolgozás 2002 novemberétől 2012 decemberéig folytatódott. Az akkor 2878 főt regisztráló praxisban 10 év alatt 134 OSAS-beteget találtunk!
Minden átlagos létszámú praxisban legalább 100 OSAS-beteg van!
A szűrés a praxison túl – Zuglói Hypertonia Centrum
Az országban elsőként létesített, az alapellátáshoz szervesen kapcsolódó Zuglói Hypertonia Centrumban is folytattam az OSAS-szűrést.
A 2014. február 3-án az Örs vezér téri rendelőben megnyílt ambulancián az eddig eltelt időszak alatt 514 beteggel (373 nő és 141 férfi) 3042 orvos-beteg találkozás történt.
343 betegnél végeztünk ABPM-vizsgálatot. 173 dipper és 170 non-dipper hypertoniát találtunk. OSAS gyanújával alvásvizsgálatra küldtünk 128 beteget.
A poliszomnografiás vizsgálat 47 OSAS-beteget talált, ebből ma már 33 súlyos OSAS miatt CPAP-használó.
A szűrési folyamatban a háziorvosoknak kiemelt jelentőségű szerepe van. Ők állítják ki a jogosítványt, mind az „úrvezetői”, mind a hivatásos csoportnak. A szűrésben segíthetnek a hypertonia-centrumok és alvás-decentrumok is. Célszerű lenne ilyen országos hálózat kialakítása.
Az OSAS végleges diagnózisa és a megfelelő terápiás stratégia kialakítása az alvásdiagnosztikai központokban dolgozó szomnológusok feladata. A munkaalkalmasság megállapítása és folyamatos ellenőrzése a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok feladata. A terápia korrekt betartása a páciens felelőssége!
Dr. Ádám Ágnes
Bankszámlaszám: 11709002-20081531
