Azon államokban, ahol a kardiovaszkuláris mortalitást jelentősen sikerült mérsékelni, a csökkenést elsősorban nem a modern és drága intervenciós beavatkozásoknak és gyógyszeres kezelésnek tulajdonítják, hanem a prevenciós stratégiáknak, az egészséges életmódnak.
Ismert ugyanakkor, hogy a mediterrán régióban és Franciaország nagy részén a kardiovaszkuláris betegségek aránya rendkívül alacsony annak ellenére, hogy az ott élők összességében nem élnek lényegesen egészségesebben, mint a többi állam lakói. Ezt a jelenséget „francia paradoxon”-ként ismerjük. Ennek hátterében jelenlegi tudásunk szerint a vörösborfogyasztás oki szerepe áll. A vörösborfogyasztás hatásainak vizsgálatakor két tényezőt, az alkoholt és az alkoholban oldott hatóanyagok szerepét kell tisztázni.
Noha a jelentős mennyiségű alkoholfogyasztás mellett emelkedik a vérnyomás és emelkedik a lipoproteinek vérszintje is, azonban moderált alkoholfogyasztás mellett nem észlelhetők ezek a kedvezőtlen hatások, sőt több obszervációs vizsgálat azt igazolta, hogy az alkoholt nem fogyasztók körében magasabb volt az ischaemiás szívbetegség előfordulása, mint a mérsékelt alkoholfogyasztók között. Az egyik legrészletesebb elemzés Rimm nevéhez fűződik, aki a bor kedvező hatása, a sör „közömbössége” mellett a tömény italok ártalmát figyelte meg az egyének koronáriaprognózisa szempontjából. 2003-ban Reynolds és munkacsoportja 35 korábbi vizsgálat eredményeit összegezte. Igazolták, hogy az absztinensekkel összehasonlítva a napi 60 g-nál több alkoholt fogyasztóknál a cerebrovaszkuláris események relatív rizikója jelentősen emelkedik (RR 1,6). Ezzel szemben a napi 12–24 g közötti alkoholfogyasztás kedvező hatású (RR 0,8). Ennek hátterében a HDL-koleszterin-emelő hatás, valamint a vérlemezke-aggregáció mérséklése és a tPA-szint emelése igazolható volt.
Sokkal több ismeretünk van a vörösborban található természetes polifenolok biológiai hatásával kapcsolatban. Fokozzák az endothelialis sejtek NO-termelését azáltal, hogy növelik a nitrogén-oxid-szintetáz (NOS) mRNS-ének szintjét és a protein expresszióját. Ez a hatás az érprotekcióban kulcsszerepet játszó NO-termelést fokozza, ami magyarázhatja az antiatherogen és egyéb kedvező hatásokat. A vörösborban található flavonoidok közül kiemelhető a rezveratrol, az epicatechin és a kvercetin. Antioxidáns hatásuk igen kifejezett, mert a lipidperoxidációt gátló hatásuk jelentős hígítás esetén is érvényesül. Humán vizsgálatok szerint a transz-rezveratrol az LDL oxidációját 70–80%-ban képes gátolni és ezáltal gátlódik felvételük a makrofágokba is. A transz-rezveratrolnak erős antioxidáns hatása mellett pozitív hatása van a koleszterin-anyagcserére is. Képes ugyanis fokozni az LDL-receptor expresszióját és gátolja az Apo-B100 fehérje szekrécióját, valamint emeli a HDL-koleszterin szintjét. Ezen túlmenően thrombocytaaggregáció-gátló, valamint a proinflammatorikus eikozanoidok termelődését gátló hatással is rendelkezik, továbbá fokozza az NO és a vazodilatátor hatású prosztaciklin (PGI) felszabadulást is. Mindezen kedvező tulajdonságok hátterében a rezveratrol ösztrogénszerű hatása mellett egyéb molekuláris hatások is állhatnak. A rezveratrol aktiválja a SIRT1 dezacetilázt, amely dezacetilezi és aktiválja a p53 és Forkhead transzkripciós faktorokat, amelyek pozitívan befolyásolják a glükóz-anyagcserét, a mitokondrium funkcióját, mitokondriális biogenezist indukálnak és növelik a sejtek élettartamát. Továbbá a SIRT1 aktiválódás útján gátolja a rezveratrol az NF-κB aktiválódását, ezért antiinflammatorikus hatású is.
Az epidemiológiai vizsgálatok és számtalan alapkutatási eredmény mellett kardiológiai kórképekben igen kevés humán klinikai farmakológiai vizsgálat történt ez idáig rezveratrollal vagy egyéb növényi polifenollal. Munkacsoportunk néhány évvel ezelőtt publikálta a rezveratrolkezelésnek stabil koronáriabetegségben szenvedőkre gyakorolt hatásait. Vizsgálatunkban az endothelfunkció javulását (FMD) észleltük 3 hónapos rezveratrolkezelést követően. Javultak egyes hemoreológiai paraméterek, csökkent a vérlemezkék aggregabilitása, javult a vörösvértestek deformabilitása, csökkent a szérum LDL-koleszterin-szintje. Emellett diszkrét, nem szignifikáns hatása volt a betegek terhelhetőségére és a szisztolés balkamra-funkciójára. Az echokardiográfiás paraméterek közül a diasztolés funkciózavar azonban szignifikánsan javult rezveratrolkezelés hatására.
A jelen kongresszuson néhány képkocka erejéig érinteni fogom a legújabb – még nem publikált – eredményeinket is, amelyek a rezveratrolnak a szisztolés szívelégtelenségre kifejtett hatásait igyekszik tisztázni.
Dr. Halmosi Róbert
Bankszámlaszám: 11709002-20081531
