• Figyelem!

  A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

  Országos szintre terjesztenék a veresegyházi modellt - Horváth Ágnes szellemisége járja be az egészségügyet
  [2011.08.05.] - MHT Web-szerkesztőség - Hírkategória: Általános
  Újraélesztik az egykor csúfos véget ért, milliárdok eltűnéséről elhíresült veresegyházi modellt. A Horváth Ágnes nevével fémjelzett Irányított Betegellátási Rendszer tapasztalatait összegezve országos szinten alkalmazzák a kísérlet „javított” változatát.
  
  Minden jel arra vall, hogy országos szintre terjesztené ki az egészségügyi kormányzat a néhány éve Veresegyházon tesztelt, majd csúfos véget ért, úgynevezett Irányított Betegellátási Modellt (IBM). A korábbi egészségügyi miniszter, az SZDSZ-es Horváth Ágnes nevéhez köthető kísérletet akkor és azóta számtalan szakember bírálta, sőt, átfogó vizsgálatot is indítottak a betegút-szervezők szintjén elveszett milliárdok felkutatására.
  Noha a veresegyházi modell újraélesztését az illetékesek határozottan cáfolják, az Egészségügyi Államtitkárságon elmondták: a betegút-szervezés fontos funkció az egészségügyi rendszerek hatékony működésében. A fontossága a pénz összegyűjtésével és felosztásával, a szolgáltatók finanszírozásával egyenrangú. Ez a funkció többféle szervezeti keretben, többféle formában végezhető, tehát abból, hogy az IBM is egyfajta betegút-szervezési modell volt, még nem következik az, hogy minden olyan átalakítási törekvés, amely a betegút-szervezésre épül, az IBM egy variációja.
  Az Államtitkárságon úgy vélekednek, az IBM-et - egyébként számos előremutató és hasznosítható eleme mellett - egy nagyon súlyos koncepcionális hibája miatt semmiképpen sem szabadna visszaállítani abban a formában, ahogy működött. A konstrukció ugyanis lehetővé tette, hogy egyes ellátásszervezők érdemi betegút-szervező tevékenység nélkül is "megtakarítsanak", tehát olyan pénzt tegyenek zsebre, amiért nem dolgoztak meg. Ennek visszaállítása súlyos hiba lenne.
  
  Közös gyökerek
  Az Egészségügyért felelős államtitkár korábbi munkahelye, az Egészségügyi Menedzserképző szakértői ugyan valóban részt vettek az IBM tudományos elemzésében, értékelésében, de Szócska Miklós tanult a modell hibáiból és nem ismétli meg azokat – hangsúlyozták az Államtitkárságon. Ugyanakkor azt mondják, értelmetlen lenne ezeket a tapasztalatokat mellőzni egy rendszerjavító egészségpolitikai program kidolgozásában. Mint mondják, a hibákból tanulni kell, a jó dolgokat pedig célszerű felhasználni függetlenül attól, hogy ezek a tapasztalatok milyen politikai oldalhoz köthetőek. Egyébként az IBM elindítását egyéni képviselői indítványok tették lehetővé: az egyik beterjesztő Kökény Mihály (MSZP), a másik pedig Frajna Imre (Fidesz) volt.
  Az IBM annak idején felemás eredményt hozott, jelesül a felesleges beteg-utakat, az indokolatlan állomásokat ugyan sikerült kiiktatni, vagyis hatékonyabbá vált a rendszer, de a gazdálkodást nem sikerült kellőképpen "leszabályozni", így amit nyertek a réven, elvesztették a vámon.
  
  Újra lesznek "haszonmenedzserek"
  A rendszer alappillérei a betegút-szervezők voltak, lényegében ők hangolták össze a különböző ellátási szinteket és ők közvetítettek a betegek és az intézmények között. E felelősségteljes munkát igencsak kedvezően honorálták, amolyan „fejpénzt” kaptak. Jóllehet, számonkérés nem volt, az kiderült, hogy az elfolyt pénzek „csaposai” a betegút-szervezők voltak, vagyis sokszor fiktív menedzselési munka után is elkönyvelték maguknak a honoráriumot.
  Ezzel összefüggésben az egészségügyi kormányzat úgy látja, a rendszert célszerű finanszírozási ösztönzőkkel és szabályozási, ellenőrzési elemekkel működtetni. Elismerik, hogy nincs tökéletes finanszírozási ösztönző, de létezik az IBM-ben használtnál jobb konstrukció is.
  Ha ez sikerül, akkor még inkább növekszik az érdekeltség a hatékonyabb munkavégzésre, amely pedig további jövedelemnövelést tesz lehetővé. A veresegyházi modell vesztét éppen ez az ösztönzési rendszer, pontosabban annak hiányosságai okozták, ám erre a felvetésünkre az illetékesek érdemben nem reagáltak.
  
  Nem bolyonganak tovább a betegek
  Speciális, a helyi igényekhez igazodó betegút-szervezési technikát akarnak alkalmazni a későbbiekben. Az egészségügyi kormányzat célja, hogy a betegút-szervezési modellek kialakításába a helyi egészségügyi szolgáltatókat bevonják. Erre a partnerségre építve lesz igazán működőképes a rendszer – állítják az Államtitkárságon. Meggyőződésük, hogy ezzel a hozzáállással meg lehet hozni azokat a nehéz döntéseket is, amelyek az ellátórendszer szerkezet-átalakításával járnak.
  
  Az elképzelések szerint az egészségügyi ellátást 1-1,5 millió lakosonként szerveznék meg. Kialakítanának kilenc nagytérségi központot, pontosan meghatároznák a háziorvosok, a járóbeteg-ellátó központok, a városi és megyei kórházak és a központok szerepét. Az átalakításhoz létrehozzák az adott nagytérséghez tartozó szakemberekből, önkormányzati képviselőkből a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságokat. Az ő feladtuk lesz a kapacitások áttekintése, összevonása, a betegirányítás megszervezése és az ellenőrzés. Létrehozzák az Állami Egészségszervezési Központot is, amely az előbbi igazgatóságok munkáját felügyelné.
  
  Horváth Ágnes komoly szerepet vállalt a veresegyházi modell működtetésében, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál felügyelte az IBM-t, majd a rendszert üzemeltető Misszió Kht. vezetője is lett, majd amikor államtitkárként illetve miniszterként az SZDSZ-hez csatlakozott, tevékenyen részt vett az Irányított Betegellátási Rendszer megszüntetésében.
  
  Forrás: IntelliMed

Vissza