Dr. Nemcsik János előadásában az artériás életkor fogalmát tisztázza. A rizikóbecslés a hipertóniás beteg gondozásának részét kell képezze. A SCORE táblázat segítségével kapott százalékos érték viszont nem feltétlenül jelzi elég érzékletesen a beteg valós szív-érrendszeri rizikóját. Emiatt alkották meg az artériás életkofogalmát, ami segítségünkre lehet a hipertóniás betegeink ala- posabb gondozásában.
Dr. Várallyay Zoltán „A COVID-idő- szak nehézségei, tanulságai szakambulanciánk életében az 5 fertőzéshullám alapján” című előadásában a COVID- időszakot tárgyalja, rávilágítva ellátásuk gyengeségeire és erősségeire is. Az epidémia erodálta szakambulanciájuk kiterjedt betegellátási kapcsolatrendszerét. A nehézkes előjegyzés; a gyakran csak sürgősségi állapotokra redukálódott, beszűkült fogadókészség következtében nem csak a betegek, de ambulanciájuk is magára maradt átmenetileg. Ugyanakkor a sürgősségi ellátásban, kórházi ellátásban szükséges konzíliumok igénye növekedett. A háziorvosi munkához aktív segítséget próbáltak nyújtani telefonos konzíliumokkal, receptek, szakjavaslatok, beutalók felírásával az EESZT-be, nagy segítséget jelentett a telemedicinális (dominálóan telefonos) közvetlen kapcsolattartás a betegekkel. A COVID- időszak egyik legfontosabb, már ismert, de előtérbe kerülő ellátásbeli eleme egy- értelműen a telemedicina. A telemedicina fejlettebb kommunikációs és ellátó struktúrák kialakítását teheti lehetővé, ami mind az ellátottaknak, mind a betegellátóknak segítséget jelenthet, és jó kiegészítője lehet a hagyományos élő kommunikációs, fizikális vizsgálattal jellemzett klasszikus betegellátásnak.
Dr. Borda Bernadett egy speciális, de nagyon fontos gondozási csoport, a vesetranszplantáció utáni korai poszt- transzplantációs hipertónia kezelésének mikéntjét boncolgatja. Az alappillérét a kalciumcsatornablokkolók adják, amelyek az afferens arteriolák kalcineurinin- hibitorok által okozott vazokonstrikcióját csökkentik. A transzplantáció után hat hónappal, az úgynevezett késői típusú hipertóniáknál az ACE-gátlók és ARB-k kerülnek még előtérbe. Amennyiben szükséges, a kettős terápiát alfa- és béta-blokkolókkal és vízhajtókkal egészíthetjük ki.
Dr. Vajer Péter a „Három generációval az egészségért program”-ról számol be, amelynek elsődleges célja a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek és a kockázat szintjének felmérése a lakosság minél szélesebb körében a háziorvosok bevonásával. Egyénre szabott beavatkozások elindítása, továbbá a szívinfarktuson vagy strokeon átesett betegek gondozása során a beteg-együttműködés javítása. A kardiovaszkuláris betegségek vezető helyet foglalnak el a fejlett világ országainak felnőttkori morbiditási és mortalitási mutatóiban, hazánkban pedig ezen mutatók lényegesen kedvezőtlenebbek az Európai Unió átlagához képest.
Az elmúlt néhány évtizedben Magyarországon több központi kezdeményezés is történt a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás csökkentése érdekében. A Nemzeti Népegészségügyi Stratégiához kapcsolódó egészségügyi ágazati szakpolitikai program Ⅰ. üteméről szóló 1234/2017. (Ⅳ. 28.) Korm. határozat feladatként nevesítette a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program végrehajtását, aminek megvalósulását 2019–2021 között „Három generációval az egészségért program” jelentette hazánkban. A módszertani és szakmai monitorozási tevékenységek vezeté- sét a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) látta el.
A cél eléréséhez a program során szükséges ezen tevékenységek monitorozása, a rendszerszintű informatikai háttér megteremtése és a rendszer szereplőinek képzése is. A kardiovaszkuláris fókuszon túl, az egészségi állapotfelmérés kapcsán további célterületek (pl. osteoporosis, demencia) is megjelentek, amelyek esetében a program felületet biztosított ezen – népegészségügyi szempontból jelentős – kórállapotok szűrésére, illetve bizonyos mértékű kapcsolódó intervencióra is. A programban való részvételre projektmegvalósítóként háziorvosi praxisközösségek pályázhattak. A szisztematikus adatgyűjtés lehetőséget adott a kardiovaszkuláris rizikószint csökkentésére irányuló és egyéb beavatkozások mérésére, prospektív és egységes módszertan szerinti epidemiológiai adatgyűjtésre és elemzésre.
Dr. Somogyi Éva egy rendkívül fontos, mégsem elégszer tárgyalt, a pszichoszociális stressz, a következményes szimpatikoadrenális aktiváció, a különböző szorongásos állapotok összefüggéseiről és a hipertónia kialakulásáról beszél. A következmények szempontjából a stresszor minősége mellett az egyéni válaszreakció intenzitása is fontos.
A stressztengely génjeinek ismert polimorfizmusai, valamint az epigenetikai módosulások, amelyek a szimpatikoadrenális aktiváció hátterében szerepet játszanak, magyarázatot adhatnak arra, hogy az egyes emberek miért reagálnak túlméretezett válaszreakcióval a stresszre, míg mások rendkívüli stresszhelyzetnek való kitettség ellenére is meg tudják őrizni a testilelki egészségi állapotukat. A stressztengely aktivációjának mértékét a legkülönfélébb hatások befolyásolják, bármely életszakaszban – beleértve a prenatális fejlődést, sőt az ivarsejtállapotot. A személyes életút során a következő hatások összjátékaként alakul ki az egyénre jellemző stresszválasz:
1. a stressztengely génjeinek polimorfizmusa;
2. a felmenők által megélt stressz epigenetikai hatásai;
3. az anyai stresszélmény a terhesség során – részben direkt magzati idegrendszeri hatások, részben epigenetikai módosulások révén;
4. az első életévek adverz életesemé- nyei;
5. a kumulatív stresszterhelés a teljes élettartam alatt;
6. a családban tanult viselkedésminták;
7. az életmód az epigenetikai és az egyéb jól ismert mechanizmusokon keresztül.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a pszichoszociális rizikótényezők kardiovaszkuláris kockázatnövelő hatása nem marad el a klasszikus rizikófaktorokétól. A betegvezetés számos nehézségbe ütközik, amelyek között szerepel a fokozott autoinspekció, a testi tünetek állandó monitorozása és katasztrofizáló értelmezése,
az általános – orvosra, gyógyszerekre és a saját megoldási készletére vonatkozó – bizalmatlanság, a vélt vagy valós mellékhatásokra való koncentrálás. Az előbbiek mellett a kezelőszemélyzet kommunikációs stratégiája nehezíti vagy éppen segítheti a megfelelő együttműködést.
Az eredményes kezelés elképzelhetetlen anélkül, hogy a szükséges időt és értő figyelmet a betegre szánjuk a ráfordított energia, a megfelelő raport kialakítása, a beteg partnerként való kezelése, a betegedukáció és a megfelelő (szuggesztív) orvosi kommunikáció sokszorosan megtérül a beteg évtizedeken át történő követése során.
Az idén 30 éves jubileumát ünneplő Családorvosi Tanszék szerepéről a graduális és posztgraduális hipertóniaoktatásban és kutatásában dr. Torzsa Péter tanszékvezető és dr. Ádám Ágnes, a tanszék egyik alapítója és mindvégig munkatársa számolnak be.
Moderátorként elmondom, hogy akárki és akárhol is gondozza a pácienst, nélkülözhetetlen az ABPM-vizsgálat, a HBPM megfelelő kontrollja és kritikája, az egyénre szabott gyógyszerválasztás, az érthető tanításoktatámagyarázat utasítások. Betegeink partnereink lesznek a gyógyításban, ha értik és megértik a gyógyítás logikáját, akkor elfogadják javaslatainkat, a magas vérnyomás beállítható és optimális szinten tartható!
Dr. Ádám Ágnes