A hypertoniás betegek szűrése és rendszeres gondozása jól szervezett praxismunkát igényel. A minimumfeltételek mellett az ellátás csak korlátozottan tervezhető, sokszor tűzoltás jellegűvé válik a háziorvos munkája. Ennek következtében sok háziorvos próbál meg a minimumfeltételeken felül extra hozzáférési időt biztosítani az ellátáshoz pluszmunkaerő foglalkoztatásával vagy túlórázással. Az aktívkorúak hypertoniaszűrése és rendszeres gondozásban tartása külön kihívás.
Ahhoz, hogy hazánkban mind a felismert betegek aránya, mind a rendszeres és megfelelő minőségű gondozásban részesülők aránya javuljon (ezáltal a korszerű ellátással elkerülhető kardiovaszkuláris esemény és halálozási ráta is csökkenjen), a preventív, tervezhető ellátási idő növelése és kompetens munkatársak (OKJ-s ápoló mellett jelen esetben MSc diplomás közösségi szakápolók [máshol: advanced practice nurse, APN]) bevonása elengedhetetlen.
Erre tettünk kísérletet a saját praxisban, kihasználva a felhőalapú háziorvosi software, az online konzultáció, a telemedicinális és digitális technológiai eszközök (pl. ABPM, mobil-appok, online HBPM-ellenőrzés) lehetőségeit is. A korábban minimumfeltételek szerint működő praxis átszervezésével a fő célom az volt, hogy a COVID-19-pandémia alatt átvett körzetben a fel nem ismert és a nem megfelelően gondozott hypertoniás (és más krónikus betegségben szenvedő, főleg diabeteses) betegek arányát jelentősen vissza tudjuk szorítani, ezáltal csökkentve mind a COVID-19-fertőzéssel összefüggő, mind az attól független nem fatális és fatális kardiovaszkuláris események előfordulási esélyét. Az ellátási időt MSc szakápolói online konzultációval és a rendelőben heti 8 órában biztosított APN prevenciós rendeléssel egészítettük ki háziorvosi szakmai irányítás mellett.
Mindkét többletszolgáltatás időtállónak bizonyult, és a pandémia elmúltával is folytattuk, folyamatosan csiszolva a csapatmunkát. A részmunkaidőben foglalkoztatott MSc szakápolók bevonásával a munka tervezhetőbbé vált, és a betegek így szélesebb idősávban férhetnek hozzá a preventív ellátásokhoz, amelyek közül kiemelendő a hypertonia szűrése (minden tünet- és panaszmentes egyénnek évente javasoljuk), az ismert betegek célértékre gondozása, életmód- és gyógyszerterápiával kapcsolatos edukációja, együttműködésük javítása, a komorbiditások és szervi szövődmények szűrése és gondozása. Az újonnan bejelentkező, panaszmentes páciensek számára az online anamnézisfelvételt követően felajánljuk a prevenciós rendelési előjegyzést, ahol részletes státuszfelmérés mellett EKG-vizsgálat, valamint háziorvosi indikáció alapján boka-kar index mérés, prediabetes és diabetes esetén Rydel–Seiffert-féle hangvillás vizsgálat, a feltárt rizikók és krónikus betegségekkel kapcsolatos életmód- és gyógyszerterápiás edukáció történik.
A krónikus betegek ekkor a rendszeres gondozási teendőkről is tájékoztatást kapnak. A labor- és prevenciós vizsgálati leletekkel az APN a betegeket referálja a háziorvosnak, aki szükség szerint előjegyzi orvosi konzultációra, illetve további vizsgálatokra utalja a betegeket (pl. bal kamrai hypertrophia gyanúja esetén kardiológiai vizsgálatra). A stabil állapotú, célértéken lévő betegek rutinszerű gondozásában és a vérnyomásnapló ellenőrzésében az online dolgozó MSc szakápoló is részt vesz, szükség esetén a rendelőbe irányítja a betegeket, és a háziorvost értesíti. Az MSc szakápolók a háziorvosi rendszerben azonosítóval belépve rögzítik az általuk végzett ellátási adatokat, amelyeket felhasználva a háziorvos szakorvosi kompetenciájának megfelelően folytatja a betegek gondozását. A praxisban a kardiovaszkuláris betegek ellátását a COVID-19-pandémia ideje alatt telemedicinális pulzoximetriás felügyelettel egészítettük ki SARS-CoV-2-fertőzés esetén. A hypertoniás betegek számára ajánljuk a naplóvezetést (pl. HABITA), az életmódváltást támogató applikációk használatát, az ESC kardiovaszkuláris preventív életmód tanácsait. Az önmenedzsmentben jártas páciensek célértékelérése egyértelműen jobb.
Az ABPM-vizsgálatot szintén biztosítjuk, kiemelt figyelmet fordítva az alvási apnoe szűrésére is, amely nem tekinthető ritka problémának. Eddigi eredményeink szerint a praxis átszervezésével a pandémia ellenére jelentősen növelhető volt az újonnan diagnosztizált és a gyógyszeresen kezelt hypertoniás betegek, valamint a komorbiditással kezelt betegek száma is. Az újonnan kezelt hypertoniás betegek aránya az aktív korúak körében jelentősebben nőtt. Tapasztalataink alapján tudatos fejlesztéssel a háziorvosi ellátás teljesítménye a szükségletekhez, minősége pedig a szakmai ajánlásokhoz igazítható.
Dr. Dózsa Katalin Mária
Bankszámlaszám: 11709002-20081531
