A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a nem megfelelő koleszterinszint. Örökletes tényezők és az életmódunk is szerepet játszik a magas vérzsírszint kialakulásában. 

• A vérzsíroknak több fajtája is van. Mit kell tudnunk ezekről? 
• Igaz, hogy a rossz koleszterin (LDL) nagyon alacsony szintje sem jelent semmiféle egészségügyi kockázatot? 
• Igaz, hogy hazánkban nagyon rossz a vérzsír-csökkentő gyógyszerek iránti terápiahűség? 
• Csak az idősebb korosztályban jelent veszélyt a magas koleszterinszint?
• És csak a kövéreknek lehet magas a koleszterinszintje?

A Szívünk Napján Prof. Dr. Tóth Kálmán belgyógyász, kardiológus és intenzív terápiás szakorvos, az MKT volt Elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I.sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, a Kardiológiai Tanszék vezetője és Prof. dr. Kiss Róbert Gábor belgyógyász, kardiológus, obezitológus, a Honvédkórház Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, az MKT volt Elnöke mondta el nagyon érzékletesen és érthetően a koleszerinnel kapcsolatos információkat.

Az HDL (tehát a magas denzitású zsírsav) csökkenése a rossz. Ebben az esetben ugyanis nő a szívbetegségek gyakorisága.

LDL (alacsony denzitású zsírsav) – ahogy ennek a szintje csökken a szervezetünkben, úgy csökken a szívbetegségek kialakulásának (súlyosbodásának) kockázata is. Létezik egyáltalán olyan alacsony szintje ennek a koleszterintípusnak, amelyik már „túl alacsony”, amelyik már káros lehet valamilyen szempontból? Erre is választ kapunk a videóból!