A szívkórház

Balatonfüred mint a hazai szívgyógyászat központja régre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik, ahogy azt Prof. Dr. Veress Gábor, az Állami Szívkórház főigazgató főorvosa is összefoglalja az intézmény honlapján.

A füredi szénsavas források vizét ugyanis már több mint 300 éven keresztül fürdőzésre és ivókúraként hasznosították, s az egész fürdőtelepet a 19. század végéig „savanyúvíz” elnevezéssel illették. A település történelmi, kulturális szerepe a reformkorban vált igazán jelentőssé, amikor a politikai és irodalmi élet egyik központja lett.

1926 óta rendeznek orvoskongresszusokat Balatonfüreden, s ezeknek a kongresszusoknak a folytatása napjainkban a Magyar Kardiológusok Társaságának évente májusban sorra kerülő kongresszusa.

Az intézet szakmai fejlődésében összességében 3 lényeges fordulópontot lehet kiemelni:

- az Erzsébet Szanatórium létrejötte az 1900-as évek kezdetén,

- a kardiológiai rehabilitáció megindítása az 1970-es években,

- valamint az invazív kardiológia megteremtése és a megyei sürgősségi kardiológiai ellátás megszervezése és működése Veszprém megyében az 1990-es évektől.

1911-ben Balatonfüred gyógyfürdő jellegű minősítést kapott, miszerint a szénsavas fürdők kedvező hatásúak lehetnek a szív- és érrendszeri betegek kezelésében. Híres orvosok (Dr. Orzovenszky Károly, Dr. Mangold Henrik, Dr. Sümegi József) fejlesztették és alkalmazták az újabb gyógykezeléseket, illetve a bencés rend kezében levő fürdőtelepen 1912-13-ban a pannonhalmi főapát, Hajdu Tibor vezetésével hatalmas átalakításokat végeztek: ekkor készült el az Erzsébet Szanatórium is.

A mai modern kardiológiai rehabilitáció

A modern értelemben vett kardiológiai rehabilitáció hazánkban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) támogatásával az 1970-es évek elején elindított nemzetközi programba való belépéssel vette kezdetét. Az Országos Kardiológiai Intézet és a balatonfüredi Állami Szívkórház munkatársainak köszönhetően a kardiológiai rehabilitáció hazai elméleti alapjainak és gyakorlatának kidolgozása mellett gondos elemző munka indult meg, hogy a betegek funkcionális állapotának és életminőségének javítása mellett a munkaképesség javítása terén is kedvezőbb eredményeket lehessen elérni.

Dr. Veress Gábor főigazgató főorvos 1996 óta vezeti az intézetet, és a szívbetegek átfogó, széleskörű rehabilitációját, vagyis a multifaktoriális szekunder prevenciót (mozgásterápia, dietoterápia, pszichoterápia, életmód-változtatás, gyógyszer-adherencia, stressz-menedzsment, dohányzásról leszoktatás) a napi rutinmunka részévé tette, és számos könyvben és hazai és külföldi tudományos közleményeivel népszerűsítette.