A szívinfarktus a világ egyik vezető haláloka, és a szívinfarktusban szenvedő nők halálozási aránya magasabb, mint a férfiaké. Ez már évtizedek óta aggasztja a kardiológusokat, és a lehetséges kezelések hatékonyságát csökkentő tényezőkről szakmai viták vannak az orvostudományban. A probléma a tünetekkel kezdődik: szívinfarktus esetén a férfiak jellemzően a bal karjukba kisugárzó fájdalmat tapasztalnak, velük szemben viszont a nők jellemzően hasi fájdalmat éreznek, ami kisugárzik a hátukba, valamint émelygés és hányás is előfordulhat. Ezeket a tüneteket sajnos gyakran félreértelmezik a női páciensek és az egészségügyi személyzet is – és ez katasztrofális következményekkel járhat.

A nők kockázati profilja és klinikai képe is más 

Thomas F. Lüscher, a Zürichi Egyetem Molekuláris Kardiológiai Központ professzorának kutatócsoportja, részletesen feltárta, hogy milyen szerepe van a biológiai nemnek a szívinfarktusban. „Valójában nőknél és férfiaknál jelentős eltérések vannak a betegség lefolyásában. A kutatásunkban kimutattuk, hogy szabályszerűen eltér a kórházi felvétel során nők és a férfiak kockázati profilja” – magyarázta Lüscher professzor.

Ha figyelmen kívül hagyjuk az életkort, valamint olyan már a kórházba kerüléskor is meglévő kockázati tényezőket, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség, akkor a szívinfarktusos nőknek magasabb a halálozási aránya, mint a férfi betegeknek. 

A jelenlegi kockázati modellek hozzájárulnak a nőbetegek félrekezeléséhez

A The Lancet című tekintélyes tudományos folyóiratban publikált tanulmányban a svájci és egyesült királyságbeli kutatók 420 781 olyan európai páciens orvosi adatait vizsgálták meg, akik a szívinfarktus leggyakoribb típusát kapták meg. „A tanulmányban kimutattuk, hogy a nők számára kevésbé pontosak a kezelések során jelenleg alkalmazott kockázati modellek, és ez hozzájárul a női páciensek félrekezeléséhez” – fejtette ki Florian A. Wenzl a Zürichi Egyetem Molekuláris Kardiológiai Központjának munkatársa. „A legnagyobb európai betegadatbázison alkalmazott mesterséges intelligenciát igénybe vevő algoritmusok segítségével képesek voltunk felállítani egy vadonatúj mesterséges intelligencia alapú kockázati pontrendszert, amely figyelembe veszi a nemekre jellemző kockázati tényezők különbségeit a kiinduló kockázati profilban, és ráadásul mindkét nem esetében javítja a halálozás előrejelzésének a pontosságát” – magyarázta Wenzl. 

A mesterséges intelligencia alapú kockázati profil javítja a személyre szabott kezelés lehetőségét is 

A legtöbb kutató és biotechnológiai cég egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával végzett Big Data-elemzés (nagy mennyiségű, tömeges adat elemzése) a személyre szabott kezelés felé vezető úton megtett első lépés. „A mi tanulmányunk a szívinfarktus kezelésében igénybe vett mesterséges intelligencia hírnöke” – hangsúlyozta Florian A. Wenzl. A modern számítógépes algoritmusok a nagy adatkészletekből képesek megtanulni, hogy miként kell előállítani az egyes betegekre pontosan személyre szabható prognózisokat – és ez az individualizált kezelés kulcsa. 

Thomas F. Lüscher professzor kutatócsoportja szerint jelentős potenciál van a mesterséges intelligenciában a nők és férfiak szívbetegségének kezelése során. „Bízom benne, hogy ha ezt az új pontrendszert alkalmazni fogják a terápiában, akkor finomodni fognak a jelenlegi kezelési stratégiák, csökkennek a nemek közötti egyenlőtlenségek, és javul a szívinfarktuson átesett férfi és női betegek túlélési esélye” – fejezte ki Lüscher professzor.