Már a második extravaszkuláris ICD-beültetést végezték el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A hirtelen szívhalál kockázatát jelentősen csökkentő újfajta beültethető defibrillátor kifejlesztésében a klinikának is jelentős szerepe volt.

Kisebb energiafelhasználás mellett hatékonyabban szünteti meg a veszélyes szívritmuszavarokat az a világszerte 2023 szeptemberében forgalomba került új típusú, úgynevezett szubszternális extravaszkuláris ICD (Implantable Cardioverter Defibrillator, azaz beültethető kardioverter defibrillátor) készülék, amelynek kifejlesztésében és klinikai vizsgálataiban komoly szerepe volt a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szakorvosainak. Mivel a fejlesztésben és az azt követő klinikai vizsgálatokban is részt vett a klinika, ezért a dr. Merkely Béla és kollégái, dr. Molnár Levente és dr. Papp Roland vezetésével felálló csapat megfelelő gyakorlati tudással rendelkezett ahhoz, hogy októberben nemcsak Magyarország, de a Közép-Kelet-Európát, a Közel-Keletet és Afrikát magába foglaló CEMA régióban is elsőként végezzenek el sikeres extravaszkuláris ICD beültetést (EV ICD).

A műtét óta eltelt időben a szívizom megvastagodásával diagnosztizált 19 éves beteg jól van, szívritmuszavara nem volt és kórházba sem került – mondta az első beavatkozás kapcsán dr. Molnár Levente klinikai főorvos. December közepén a második sikeres műtétet is végrehajtották, ugyancsak egy fiatalabb, hirtelen szívhalál kockázatával küzdő beteg kapott altatásban új típusú beültethető defibrillátort. 

Ezt az eszközt jellemzően két esetben alkalmazzák az orvosok: akkor, ha a beteg előzetes kórképe alapján ötéves időtávon nagyon magas a hirtelen szívhalál kockázata, és ezt megelőzendő ültetik be az EV ICD-t; vagy pedig akkor, ha a beteg már túlesett egy életveszélyes ritmuszavaron, másodlagos prevenciós céllal. Az életveszélyes szívritmus zavaroknál egyébként nem elsősorban az életkor miatt jelentkezik a hirtelen szívhalál kockázata, hanem inkább a kóroki háttér a meghatározó, például a páciensnek infarktusa volt, vagy gyenge balkamrai funkciókat állapítanak meg, netán a családban már előfordult hirtelen szívmegállás.

A világ egyik vezető orvostechnikai eszközgyártó cégével zajló együttműködés, és a műszer kifejlesztéséhez vezető mintegy 5-6 évnyi kutatómunka során a klinika két nagyobb vizsgálatban is részt vett. Az akut fázisvizsgálatban az elektróda szegycsont alatti pozicionálását tesztelték egy nemzetközi vizsgálatban – ebben világelsők voltak –, a másik vizsgálatban pedig a készüléket már beültetve tesztelték.

A beültetés előtti CT-analízist, amellyel feltérképezhető, hogy mely anatómiai paraméterek mellett optimális és biztonságos a készülék behelyezése, működése, a klinika szakemberei javasolták, és végül nemcsak a fejlesztő cég, hanem a vizsgálatban részt vevő többi partner számára is értékes adatokat hozott

– idézte fel honlapunknak dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója. Ennek köszönhetően ugyanis kiderült, hogy vannak olyan anatómiai paraméterek, amelyek előfordulása esetén csak maximális energiahasználat mellett hatásos a szívritmus szabályozás. Az eredményeket egy, a Europace folyóiratban megjelent cikkben összegezték a vizsgálatokban részt vevő szakorvosok. (Europace. 2022 May 3;24(5):762-773. doi: 10.1093/europace/euab243., The extravascular implantable cardioverter-defibrillator: characterization of anatomical parameters impacting substernal implantation and defibrillation efficacy
Levente Molnár, Ian Crozier, Haris Haqqani, David O’Donnell, Emily Kotschet, Jeffrey Alison, Amy E Thompson, Varun A Bhatia, Roland Papp, Endre Zima, Ádám Jermendy, Astrid Apor, Béla Merkely)

Az EV ICD-készülék újdonsága abban rejlik, hogy a szív működését szabályozó elektródát a szegycsont mögé ültetik be, míg maga a készülék a bal hónalj alatt kap helyet. (A konvencionális ICD elektródáját a vénán keresztül vezetik be a szívüregbe, és a jobb kamra falához rögzítik, a készüléket pedig a bal kulcscsont alá ültetik be. Egy másik alternatív készülék, a szubkután ICD esetében a bőr alatt a bordakosáron kívül helyezik el a ritmusszabályozó elektródát, a készülék többi része pedig a bal hónaljárokban kap helyet.) Az új típusú EV ICD elektródája így közelebb van a szívhez, ezért kisebb a működés szabályozásához felhasznált energia, de a készüléket működtető akkumulátor is. Az EV ICD emellett – a konvencionális ICD-khez hasonlóan – az úgynevezett anti-tachycardia pacing funkció révén szívritmuszavar esetén képes a normális ritmus felé terelni a rendellenes működést kisebb elektromos impulzussorozattal is, nemcsak sokkolással – mondta dr. Molnár Levente.

A kisebb energiafelhasználás többek között azért előnyös a páciensek számára, mert a hagyományos ICD-kel közel azonos, de a szubkután ICD-hez képest hosszabb, akár 11,5 év is lehet a készülék akkumulátorának élettartama. Ráadásul a konvencionális, jobb kamrába beültethető defibrillátor elektródákkal ellentétben az EV ICD elektróda fixen rögzül, ezért kisebb az elektródatörés esélye is. Szintén előnyös a páciens számára, hogy mivel nem hatol be a szívbe az elektróda, ezért kisebb a fertőzésveszély mind a beültetésnél, mind pedig a később esetleg szükségessé váló beavatkozások esetében.