Nem is biztos, hogy a génjeink tökéletesen befolyásolják egyes tulajdonságainkat?

Ezzel a kérdéssel az epigenetika foglalkozik. Ez egy olyan tudományterület, amely azt vizsgálja, hogyan hatnak a környezeti tényezők és az életmódbeli változások a gének működésére anélkül, hogy megváltoztatnák a DNS-t. Ez azt jelenti, hogy bár a DNS-ünk nem változik, egyes gének aktívabbá válhatnak vagy éppen inaktívvá, attól függően, milyen hatások érik a szervezetünket.

A sport hatása a génekre

A gének folyamatosan reagálnak a testben zajló biokémiai folyamatokra. Ha bekapcsolnak, fehérjéket bocsátanak ki, amelyek azonnali fiziológiai válaszokat váltanak ki. A tudósok régóta tudják, hogy a sportolás során bizonyos gének aktívvá válnak, míg mások inaktívvá. Sokáig nem értették viszont, hogy a gének hogyan érzékelik a fizikai aktivitást.

Az áttörést a stockholmi Karolinska Intézet kutatói hozták el. 23 egészséges fiatalt toboroztak, akiknek egyik lábukat három hónapon át heti négy alkalommal, 45 percig edzeniük kellett. A másik lábuk nem vett részt az edzésekben. Ez lehetővé tette, hogy a kutatók a két láb közötti különbségeket vizsgálják. Három hónap után az edzett láb erősebbé vált, ami nem meglepő. Az izomsejtek DNS-ében bekövetkezett változások viszont lenyűgözőek voltak. A kutatók több mint 5000 szakaszon találtak új metilációs mintázatokat az edzett láb izomsejtjeiben, míg a másik lábban nem történt ilyen változás.

A legtöbb változás azokban a géncsoportokban történt, amelyek a fehérjetermelést szabályozzák. Ezek a gének az energia-anyagcserében, az inzulinválaszban és a gyulladásokban játszanak szerepet, ami azt jelenti, hogy közvetlenül befolyásolják az izmok és a szervezet egészségét és fittségét, a kardiovaszkuláris rendszer működését is!

Hogyan hatnak az epigenetikai változások a szív egészségére?

Az epigenetikai változások, amelyeket a fizikai aktivitás idéz elő, közvetlen hatással vannak a szív- és érrendszeri egészségre. Az edzés során aktivált gének közé olyanok is tartoznak, amelyek a szív- és érrendszeri funkciókhoz, az energia-anyagcseréhez és az inzulinválaszhoz kapcsolódnak. A változások pozitívan befolyásolják a szív működését és az érfalak rugalmasságát, valamint csökkentik a gyulladásos folyamatokat. Az ilyen gének aktiválása segít csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Meddig tart a hatás? Milyen sport a leghatékonyabb ehhez?

Bár a kutatók már jobban értik, hogyan befolyásolja a sport a génműködést, még mindig sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Nem tudni például, hogy a sportolás abbahagyása után is fennmaradnak-e ezek a genetikai változások, és hogy milyen típusú és intenzitású sportok a leghatásosabbak.

A kutatás világosan megmutatja, hogy a rendszeres sportolás és az egészséges életmód jelentős hatással van a génműködésre. Ezek a változások javíthatják az izomzat egészségét és funkcionalitását, ami végső soron az életminőség javulásához vezet. A sportolás tehát nem csak a fizikai teljesítőképességre van jó hatással, hanem alapvetően befolyásolja a génjeink működését is.