Nemcsak a betegségre hívhatja fel a társadalom figyelmét, hanem segíthet megteremteni a ma még hiányzó alapvető és szükséges forrásokat is:
- a társadalmi tudatosság növeléséhez - amely az Alzheimer-kór korai tüneteinek ismertebbé válásához hozzájárulhat;
- az ellátással kapcsolatos információk és támogatások elérhetőségéhez az Alzheimer-kórral küzdő emberek és családjaik számára;
- az ápolást végző családtagok és a gondozó személyzet képzéséhez, valamint az egészségügyi szakemberek ismereteinek fejlesztéséhez a demencia diagnosztizálása és kezelése érdekében;
- a politikai döntéshozók elkötelezettségének megteremtéséhez, hogy most és a jövőben egyaránt megfelelő forrásokat rendeljenek a gondozáshoz és a kutatáshoz;
- a kutatások ösztönzéséhez a megfelelőbb kezelések és a betegség jobb megértése érdekében;
- a társadalom felkészítéséhez a demens emberek megértésére és elfogadására.
A közös összefogással – túllépve a statisztikákon – látványosan is bizonyíthatjuk, hogy a globális közösség minden egyes tagja tehet az időskor méltóságáért, valamint az Alzheimer-betegek és gondozóik életminőségének javításáért. Várjuk mindazon szervezetek csatlakozását, amelyek e súlyos probléma kezelésében érintettek, részt vállalnak,
az egészségügyi és szociális alap- és szakellátásban dolgoznak, a betegek és hozzátartozóik jogérvényesítésében segítséget nyújtanak, amelyek a családok gondjait enyhítik és hozzájárulnak a családtagok lelki és fizikai tehermentesítéséhez.
Az Alzheimer-kór a demencia, azaz a szellemi hanyatlás egyik leggyakoribb formája, ami a gondolkodás és a szellemi ún. kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, személyiségváltozással, majd gyors biológiai leépüléssel jár. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti.
Az Alzheimer-kór egy krónikus, progresszív (fokozatosan súlyosbodó) betegség, melynek első szakasza az első tünetek megjelenésétől 8-15 évig (átlagosan 10 évig) tart. Bár a kór lefolyása lassítható, az állapotromlás megállíthatatlan, így a gondozóra háruló lelki, testi és anyagi terhek is idővel egyre súlyosabbak.
A szeretetteljes családi ápolás, a lelkiismeretes orvosi gondozás, illetve a korszerű terápiás kezelés mielőbbi elkezdése évekkel meghosszabbíthatja a beteg és környezete jó életminőségét.
Magyarországon 160 ezerre tehető az Alzheimer betegek száma. Ennek többszöröse a betegségben érintett családtagoké, akiknek szintén gyökeresen megváltoztatja az életét a betegség. Ennek a betegségnek az időbeli felismerése és a betegek megfelelő gondozása, ápolása egyre nagyobb feladatot ró a beteg környezetére, családjára és a szociális-, egészségügyi dolgozókra egyaránt, mert a betegek speciális ellátást igényelnek.
Különösen fontos a szakmák közötti összehangolt együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a közös szerepvállalás a cselekvés atalizátoraként működhet. |