Roland R.J. van Kimmenade, James L.Januzzi Jr. : Emerging biomarkers is heart failure, 2012, Clinical Chemistry, 58: 1
Szívelégtelenség esetén a helyes diagnózis felállítása, a beteg stabilitásának és az optimális terápiának a megállapítása sokszor kihívást jelent a tapasztalt klinikusok számára is. A natriuretrikus peptideket (BNP, NT-proBNP) széles körben használják az akut dyspnoés beteg kivizsgálására és a terápia monitorozására. Az MR-proANP egy olyan újabb marker, amely jól használható olyan esetekben, amikor a BNP és NT-proBNP kevésbé megbízható (pl. obes vagy veseelégtelen betegeknél).
Az ST2 az IL-1 receptor család tagja. Két formája ismert, a membránhoz kötött ST2L és a szolubilis sST2. Termelődését a myocyták feszülése fokozza. Antifibrotikus és antiapoptotikus hatását az ST2L az IL-33-on keresztül fejti ki, míg az sST2 ún. ’csalétek receptorként’ az IL-33 hatásait neutralizálja. Az sST2 szint értéke a ventrikuláris remodellingtől függ; megfigyeltek terápia hatására bekövetkező szintváltozásokat is.
A GDF-15 szint emelkedését is megfigyelték szívelégtelenségben, de gyulladásban és más szövetkárosodás esetén is emelkedik a szintje.
A myocardiális nekrotikus markerek, mint a troponin koncentrációjának dinamikus változása kevésbé ismert mechanizmusú, de gyakori jelenség szívelégtelenségben. A gyulladásos markereket, mint a CRP, TNF-α IL-6, pentraxin-3 (PTX3) szintén részletesen vizsgálták szívelégtelenségben. A TNF-α előre jelzi a szívelégtelenség kialakulását tünetmentes egyénekben, kiváltképp férfi betegekben. Az IL-6, az sST2 és a troponin alkalmazását a remodelling markereként vizsgálták. A myocardiumban termelődő PTX3-nak kardioprotektív szerepe van szívelégtelenségben.
Az oxidatív stressz az apoptosison és a necrosison keresztül közvetlenül csökkentheti a myokardiális funkciót. A myeloperoxidase enzim a stimulált neutrophilekből és leukocytákból szabadul fel és emelkedett értékét magasabb mortalitási rátával együtt figyelték meg.
Az extracelluláris mátrix remodelling során a kollagén és egyéb mátrix proteinek lebontása történik meg metalloproteinázok (MMPs) által a szöveti inhibitorok (TIMPs) közvetítésével. Az extracelluláris mátrix remodelling paraméterei (pl. C-terminális propeptid, MMPs, TIMPs, Galectin-3) elsősorban a megőrzött ejekciós frakció melletti pangásos szívelégtelenség kialakulására prognosztikusak.
A neurohormonok, mint endothelin-1, urocortin-1, arginin-vazopresszin, adrenomedullin szintjei is magasabbak szívelégtelenségben. A pro-vazopresszin C-terminális részének (copeptin) szintbeli változása prognosztikus értékű szívelégtelenségben. Ezek mérésének terápiás jelentősége is lehet, mivel már rendelkezésre állnak AVP receptor antagonisták.
A differenciál diagnosztikában már használt biomarkerek (BNP, NT-proBNP) mellett hamarosan egyre több új biomarker jelenik meg; ezek pontos szerepe a kardiológiában egyelőre még nem tisztázott.
Referálót készítette: dr.Barabás Eszter