Debreceni Egyetem, OEC, Laboratóriumi Medicina Intézet
A TIOP 2.2.7 pályázat által elnyert, Európai Uniós támogatás révén költözhettek be a klinikai laboratóriumi ellátást nyújtó egységek az új In Vitro Diagnosztikai Tömb-be a Debreceni Egyetemen. A Laboratóriumi Medicina Intézeten (LMI) kívül itt került elhelyzésre az Orvosi Mikrobiológiai Intézet (OMI) és a Klinikai Genomikai Központ. Ezen épület ünnepélyes átadására 2012 február 18-án került sor, az épületet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adta át.
Debrecenben elsőként a kiváló belgyógyász professzor Petrányi Gyula akadémikus, az I-es Belklinika akkori igazgatója ismerte fel az 1970-es évek elején, hogy központi laboratóriumi szolgáltatást kell biztosítani a klinkák számára pl. olyan meghatározások esetén, amiket sok betegségben kell elvégezni és nem célszerű és nem is lehetséges kis számú minta analízise miatt valamennyi klinikán ezen módszereket beállítani. Az önálló Laboratóriumi Intézet a Debreceni Egyetemen 1978. január 1-jén kezdte meg munkáját, vállalva, hogy a laboratóriumi szolgáltatást éjjel-nappal biztosítja a klinikák számára. Ekkor a műszerparkot az I-es Beklinika alagsorában lévő SMA-készülék valamint - az Elméleti Tömb alagsorában egy használaton kívüli gyakorlati teremben elhelyezett - néhány kisebb műszer (mechanikus koagulométer, ionanalizátor, kisebb fotométer) jelentette. A laboratórium megbízott vezetője Muszbek László adjunktus volt, aki ezután óriási energiával és rendkívül hatékonyan 26 éven keresztül irányította az intézetet. Az első években végzett alapvetőn kémiai és hemosztázis vizsgálatok mellett, a 90-es évek alatt számos új részleg (hematológia, kromatográfia, molekuláris diagnosztika, onkológia, áramlási citometria) alakult ki.
A laboratórium vezetésétől Muszbek professzor 2004-ben visszavonult és megalapította a Klinikai Kutató Központot. A Laboratóriumi Intézet irányítását, amelynek ekkori neve a Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet volt, tanítványa Kappelmayer János docens vette át. A fejlődés az ezt követő években sem állt meg, ebben az évben indult el az intézet honlapja (www.kbmpi.hu) ezután került kialakításra egy központi Mintaátvevő Részleg, bevezetésre került a bárkódos mintaküldés, majd a rendkívül nagyszámú laboratóriumi vizsgálat minél gyorsabb és hatékonyabb végzésére laboratóriumi autovalidáló rendszer került kialakításra. A rendkívüli fejlődés ellenére az intézet kubatúrális lehetőségei azonban elmaradtak az ideálistól. Az intézet az elmúlt 10 év során számos megszűnő klinikai labor (Sebészeti Klinika, Gyermekklinika, Női Klinika, Idegklinika) munkáját átvette, de egészen 2012 januárjáig a diagnosztikai munka döntő része a több, mint 40 éve ideiglenes jelleggel felhúzott „Barakk” épületben történt.
Az újonnan átadott In Vitro Diagnosztikai Tömb-ben – kihasználva, hogy az OMI és LMI egy épületbe került - pneumatikus csőrendszer került kialakításra, melyben rádiofrekvenciás azonosítóval ellátott kapszulákban a föld alatt kialakított 8 km hosszúságú pneumatikus csőrendszeren keresztül kerülnek a minták szállításra valamennyi klinikáról a laboratóriumi egységek és a patológia felé, minimálisra csökkentve ezzel a mintaszállítási időt és jelentősen gyorsítva az in vitro diagnosztikai ellátást. A klinikusokkal kialakult partneri viszonyhoz nélkülözhetetlen a klinikus és laboros közötti rendszeres konzultáció, a bonyolultabb vizsgálatok esetén interpretatív lelet kiadás, valamint sok más mellett egy jól használható laboratóriumi honlap, turnaround time analízis és egyáltalán a laboratórium részéről egy állandó rendelkezésre állás, figyelve arra, hogy a laboratórium szolgáltató szerepet vállal a klinikai döntéshozatalban.
A Laboratóriumi Medicina Intézet a diagnosztikai munkán kívül a III-ad éves orvos- és gyógyszerészhallgatók magyar és angol nyelven történő oktatása mellett, jelentős óraszámban oktat az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakon is. Az új In Vitro Diagnosztikai Tömb-ben az oktatás kubatúrális feltételei is jelentősen javultak, két tágas gyakorlati terem áll rendelkezésre a hallgatói gyakorlatok számára.
Az intézet kutatómunkája az elmúlt 3 évtizedben hagyományosan a hemosztázis biokémiai és hematológiai témák köré csoportosult.
Jelenleg az intézetben 4 egymással is kollaboráló munkacsoport működik:
• Celluláris hemosztazeológia munkacsoport
(vezető: Dr. Kappelmayer János egyetemi tanár)
• Leukémia sejtbiológia munkacsoport
(vezető: Dr. Hevessy Zsuzsa egyetemi docens)
• Celluláris immunológia munkacsoport
(vezető: Dr. Antal-Szalmás Péter egyetemi docens)
• Metabolikus betegségek munkacsoport
(vezető: Dr. Balogh István egyetemi docens)
Az utóbbi évek tudományos kutatómunkája egyrészt a thrombocyta és leukocyta aktiváció során bekövetkező biokémiai és sejtbiológiai elváltozásokat, másrészt a különböző polimorfizmusok hatását vizsgálta ezen aktivációs folyamatokra. Ezeket a kísérleteket mind in vitro aktivációs körülmények között, mind ex vivo mintákon különböző kórképekben szenvedő egyének mintáiból elvégeztük és leírtuk, hogy bizonyos polimorfizmusok hatása csak egészséges populációban érvényesül, de adott kórképek ezen hatásokat felülírhatják. Megállapítottuk a különböző foszfatáz- és kinázgátlók hatását a thrombocyta P-szelektin expresszióra, valamint a vérlemezke aggregációra. A thrombocyták sejtbiológiai funkcióinak újabb vizsgálati területét jelenti az immunológiai folyamatokban betöltött szerepük tanulmányozása, ami nemrégiben kezdődött el egy újonnan elnyert OTKA támogatás segítségével.
Az akut leukémiák vizsgálata során megjelenő újfajta leukémia asszociált immunfenotípusokat írtunk le, melyeknek prognosztikai és betegség monitorozására való alkalmazhatósága jelenleg áll vizsgálat alatt. Az intézet vezető szerepet játszik egy NKTH projekt irányításában, amelyben a multidrog rezisztencia vizsgálat hasznosságát teszteljük hematológiai és immunológiai betegségekben. Az Intézet korábbi profiljaihoz képest új kutatási irányt jelent a természetes immunrendszer komponenseinek funkcionális és genetikai vizsgálata immunmediált és autoimmun megbetegedésekben, illetve olyan új antimikrobiális szerek kifejlesztése, amelyek a természetes immunrendszer modulálásával fejtik ki hatásukat.
Az onkológia területén új biomarkerek azonosítását tűztük ki célul, melyek a daganatos betegségek diagnosztikáját, prognosztikáját valamint monitorozását segítik elő. Egy NKTH projekt keretében új monoklonális ellenanyag alapú biochipek fejlesztése folyik, mely lehetővé teszi ilyen új szérum markerek felismerését. Emellett – nemcsak a szolid tumorok, hanem a hemato-onkológia területén is – új genetikai markerek vizsgálatát végezzük, melyet nagymértékben segít a nemrégiben munkába állított újgenerációs szekvenáló készülék is.
A közelmúltban elsőként végeztük el Magyarországon az időskori vezető vaksági ok, a macula degeneráció molekuláris epidemiológiai vizsgálatát, ahol megállapítottuk erős genetikai kockázati tényezők hazai előfordulási adatait. A súlyos öröklött betegségek tudományos szintű feldolgozását az utóbbi években kiterjesztettük többek között a cisztás fibrózis eddigieknél lényegesen részletesebb genetikai vizsgálatára, az autoszomális recesszív policisztás vesebetegség genetikai vizsgálatára, vagy a Gitelman kór analízisére.
Folyamatosan kutatjuk az újabb diagnosztikai lehetőségeket vese és anyagcserebetegségekben. Az előbbi alapján több közlemény, illetve szakmai útmutató született. Az elmúlt öt évben közöltük a vasculáris károsodások korai markereként is alkalmazható szérum NAG és az alkaptonuria követésére alkalmas vizelet homogentizinsav korfüggő referencia tartományait. A gyakran előforduló, súlyos veleszületett anyagcserebetegségnek tekintett Smith-Lemli-Opitz szindrómára jellemző szérum 7-dehidrokoleszterin és a lipidprofil vizsgálatát 2003 óta végezzük, azóta a hazai betegek szubsztrátszintű diagnosztikája és követése intézetünkben folyik. Az érintett családokban megkezdtük a betegséggel összefüggő génmutációs vizsgálatokat is.
Elkészült a Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt >>
